2018 októberében a közvélemény egy részét nagyon megrázta, hogy életbe lépett az Alaptörvény legújabb módosítása alapján a hajléktalan embereket a korábbiaknál súlyosabban és következetesebben büntető jogszabály. Az életvitelszerű közterületen tartózkodás akár börtönnel való büntetése ellen az Utcajogász, A Város Mindenkié és számos más civil szervezet, tudatos állampolgár, ismert ember, művész és szakmacsoport tiltakozott. A hajléktalan emberek üldözése valóban az egyik leginkább kézzelfogható, leginkább látványos és leginkább kegyetlen módja annak, hogy valakit kizárólag társadalmi helyzete és ne cselekedetei miatt büntessenek. Az is tény, hogy a hajléktalanság jogszabályi szintű büntetése a Fidesz 2010-es hatalomra jutása a kormány prioritása (a kriminalizáció történetének rövid összefoglalását lásd itt, a 2013 óra indított eljárások statisztikáit pedig itt), de ezen kívül is nagyon sok zaklatás és diszkrimináció érte 2010 előtt és azóta is a hajléktalan embereket (a hajléktalan embereket érő diszkriminációról lásd itt az Utca és Jog csapa kutatási jelentését).

Nem volt nehéz dolgom a mai beszédem megírásával, mivel az Alkotmánybíróság már megírta helyettem szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt. 2012. november 14-én kelt az az alkotmánybírósági határozat, amelyben a következő szöveg áll:

2018. október 21-én tartották meg Zoltán bírósági tárgyalását, akit két nappal korábban, pénteken vett őrizetbe a rendőrség a Móricz Zsigmond körtéren. A kétnapos őrizet után a bíróság feltehetően az érintett egészségügyi állapota miatt a különleges eljárást felfüggesztette és a tárgyalást a rendes szabályok szerint később fogják megtartani. Zoltánt a döntés után azonnal szabadon bocsátották. A hajléktalan férfit az Utcajogász képviselte.

Az első, gödöllői bírósági tárgyalás után ma Budapesten is sor került az első olyan bírósági ítéletekre, amelyeket a közterületi hajléktalanság hatósági üldözéséről szóló új, október 15-én hatályba lépett szabályozás alapján hoztak. A bíróság mindkét esetben megállapította a szabálysértést, és mindkét esetben „figyelmeztetés” büntetés mellett döntött. Az egyik „eljárás alá vont személy”, egy 61 éves hajléktalan nő védelmét az Utcajogász Egyesület önkéntes ügyvédei látták el. A fellebbezése nyomán az ő ügyében másodfokú eljárásra kerül majd sor. A Város Mindenkié csoport által indított petíció arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőnek a hajléktalan embereket.

2016 nyarán az Utcajogász segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez  fordultam két rendőr zaklató és megtorló igazoltatásai miatt. A döntésre közel egy évet kellett várni, de végre megérkezett. A testület lényegében mindenben nekem adott igazat és súlyos alapjogsértést állapított meg. A főbb tanulságok: a rendőrök csak konkrét okokra hivatkozva igazoltathatnak, a megtorló igazoltatás súlyosan sérti az alapjogokat, és a rendőr nem küldheti el a k* anyjába az állampolgárt.

Évente közel kétszáz ember keresi meg az Utcajogászt és A Város Mindenkiét különböző lakcímmel kapcsolatos nehézségekkel. A megkeresések jelentős része olyan emberektől érkezik, akik albérletben vagy szívességi lakáshasználóként élnek, de a szállásadó hozzájárulásának hiánya miatt nem tudnak bejelentkezni otthonukba. Emiatt sokan nem tudják teljes körűen gyakorolni állampolgári jogaikat, és alapvető szolgáltatásokra való jogosultságukat is elvesztik. Ma Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint közel 100 ezer embernek rendezetlen a lakcíme (nincs érvényes lakcíme, település szintű lakcíme van vagy csak tartózkodási címe van). Összesen kb. 60 ezer felnőttnek nincs érvényes lakcíme és a 18 éven aluliak száma, akiknek nincs érvényes lakcíme közel 4500.

2016 májusában az ELTE-n működő Angelusz Szakkollégium meghívásának eleget téve csoportunk két tagja (Fruzsi, Tibi) vett részt az egésznapos rendezvényen. Mi a délutáni kötetlen beszélgetésbe kapcsolódtunk bele, ahol az ELTE Társadalomtudományi Kar hallgatói által tavaly a Hős utcában végzett szociológiai kutatáshoz adtuk észrevételeinket, véleményünket a Városkutatási Kft. és a Kontúr Egyesület tagjaival közösen.

2016 májusában a NIOK Alapítvány által alapított Civil Díjat nyert A Város Mindenkié (AVM) és az Utcajogász közös Zéró Kilakoltatás kampánya az „egy ügy legjobb képviselője” kategóriában.

5 éves fennállása során először szervezett A Város Mindenkié Utcajogász csoportja elvonulást a Duna parti Szigetszentmártonba. Az áprilisi egész hétvégés eseményen nemcsak jogászok, hanem az AVM érintett és szövetséges tagjai is részt vettek.

2014. október 19-án Utcajogász és találkozási pont képzésen voltam több csoporttársammal. Én már voltam korábban az alatt öt év alatt, amióta a csoport megalakult, de úgy voltam vele, hogy ártani nem árt, meg legalább megismerem az új jogászainkat!