Az Országgyűlés megadta az önkormányzatoknak a lehetőséget, hogy rendelet formájában korlátozzák a lakások magánszálláshelyként való üzemeltetését. Az önkormányzatok kezében tehát a döntés, hogy korlátozzák-e az Airbnb-típusú lakás-felhasználási formát, ezzel is elősegítve a hosszútávra kiadható lakásállomány bővítését. Az Európai Unió Bírósága fontos döntést hozott a turisztikai célú lakáskiadás korlátozások kérdésében 2020. szeptember 22-én, kedden. Az EUB döntése hatással lehet a kérdést elutasító magyar közbeszédre, és a kormány, önkormányzatok ítéletére a magánszálláshelyek szabályozását illetően.

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr!

Az elmúlt hónapokban A Város Mindenkié és társszervezete, az Utcáról Lakásba! Egyesület többször, több módon, utóbbi a Fővárosban működő önkormányzatoknak egyenként küldött levélben is felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárvány és az azt követő válság különösen veszélyes azok számára, akiknek nincs biztos lakhatása, mivel nem tudnak otthon maradva védekezni a fertőzés ellen. Az intézményi ellátásban részesülő hajléktalan emberek fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, a túlzsúfolt tömegszállókon, ráadásul, ha jön a második hullám, ami várhatóan ősszel-télen lesz,  akkor az intézmények is zsúfoltabbak lesznek, és a fedél nélkül maradás még kevésbé lesz elfogadható. A hajléktalan emberek ráadásul magas átlagos életkoruk, és a gyakori krónikus megbetegedés miatt több szempontból is rizikócsoportba tartoznak.

2018 a családok éve. Tedd velünk együtt valóban azzá!

Évente több ezer ember kerül utcára, köztük idős, beteg emberek és gyermekes családok. A kilakoltatások során a gyerekeket elválasztják szüleiktől, akik így állami gondozásba kerülnek, onnan pedig később felnőttként kikerülve sokan hajléktalanná válnak.

Ha szerinted sem megoldás, hogy a gyerekeket elválasztják a szüleiktől, hogy embereket mindenféle elhelyezés nélkül tesznek az utcára, és hogy a hajléktalan embereket a rendőrség üldözi, akkor

GYERE ÉS SZERVEZD VELÜNK A 8. LAKÁSMENETET!

Követeld velünk, hogy senkit ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül az utcára rakni! Követeljük együtt a családok és gyerekek biztonságát és azt, hogy az állam ne hagyjon senkit magára, amikor a legnagyobb bajban van!

A Lakásmenet tervezett időpontja: 2018. szeptember 29. szombat 15 óra

A szervezési találkozók időpontja: minden második vasárnap 16 óra - a pontos helyszínt a jelentkezőknek közvetlenül küldjük el.

Jelentkezés szervezőnek ezen az űrlapon >>>

További információ:+36 70 88 39 589 (Tóth Fanni), avarosmindenkie@gmail.com

Fotó: Csoszó Gabriella

Az 57 éves Bimbo négy gyermek anyja és házas. Makokóban, a nigériai Lagos legnagyobb nyomornegyedében nőtt föl, és létrehozott egy virágzó üdítőital vállalkozást egy másik lagosi nyomornegyedben, a pezsgő Badia Easten. Az élete teljesen fölfordult, amikor a Világbank által finanszírozott Lagosi Városfejlesztési és Városirányítási Projekt 2013-ban értesítés nélkül ledózerolta Badia Eastet.

Ebben az évben november 11-én tartották a Szociális Munka napját, és többek között A Város Mindenkiét is meghívták a József Attila Művelődési Házban tartott rendezvényre. Mi egy kiscsoportos beszélgetést tartottunk, amelynek a témája az volt, hogy mi lehet a szerepe a szociális munkásoknak egy alakuló magyarországi lakhatási mozgalomban. Az AVM részéről Fekete Nagy Miklós, Misetics Bálint és én, Udvarhelyi Tessza vettünk részt, a beszélgetés résztvevői pedig a hajléktalan-ellátásban és azon kívül dolgozó szociális munkások és szakemberek voltak.

A Város Mindenkié és a Zöld Pók közös videóját is neveztük a Radical Democracy videós versenyben.

Ha szerintetek is akkor van rend egy országban, amikor mindenkinek van hol laknia, szavazzatok ránk ezen a linken!

This is not how we imagine order! from ZPOK on Vimeo.

Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több tízezer ember él az utcán és hajléktalanszállón és több százezren rettegnek a kilakoltatástól vagy húzzák meg magukat zsúfolt, egészségtelen lakásokban. A önkormányzati lakások aránya Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb (2%), és a, kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakások száma folyamatosan nő – ma közel félmillió. Hazánkban a lakhatási költségek a jövedelmekhez képest aránytalanul magasak. Ezért fordulhat az elő, hogy annak ellenére, hogy az országban nincs lakáshiány, sokan mégsem engedhetik meg maguknak, hogy méltó és stabil lakhatásuk legyen. A lakástalanság társadalmi költsége és az üresen álló ingatlanok gazdasági költsége hatalmas, ezért a felelős döntéshozóknak fel kell lépni az üres ingatlanok lakáscélú hasznosítása érdekében.