Tisztelt Rendőrség,

aggodalommal követem a híreket, hogy a rendőrség hajléktalan embereket állít elő és vesz őrizetbe – azért, mert hajléktalanok. Különösen felháborítónak tartom azt a gödöllői esetet, amelynek során a rendőrség 30 nap elzárás kiszabását kérte a bíróságtól egy hajléktalan emberre, akit bilincsben kísértek át a bíróságra.

A közterületi hajléktalanság csökkentése alapvető közérdek. Ehhez azonban nem büntető intézkedésekre van szükség, hanem tisztességes szociálpolitikára!

A hajléktalan emberek nem bűnözők – és meggyőződésem, hogy ezt Önök is így gondolják.

Az első, gödöllői bírósági tárgyalás után ma Budapesten is sor került az első olyan bírósági ítéletekre, amelyeket a közterületi hajléktalanság hatósági üldözéséről szóló új, október 15-én hatályba lépett szabályozás alapján hoztak. A bíróság mindkét esetben megállapította a szabálysértést, és mindkét esetben „figyelmeztetés” büntetés mellett döntött. Az egyik „eljárás alá vont személy”, egy 61 éves hajléktalan nő védelmét az Utcajogász Egyesület önkéntes ügyvédei látták el. A fellebbezése nyomán az ő ügyében másodfokú eljárásra kerül majd sor. A Város Mindenkié csoport által indított petíció arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőnek a hajléktalan embereket.

Az október 15-én hatályba lépő, a közterületi hajléktalanság tilalmáról szóló jogszabályok nem adnak jogalapot sem a kunyhókban élő hajléktalan emberek előállítására, sem a kunyhók lerombolására. Üzenet a rendőrségnek és felhívás az ellenállásra. 

Miután részt vettem A Város Mindenkié zaklató igazolásokról szóló képzésén, nagyon belelkesültem, hogy na, most már igazán minden helyzetben képben leszek, és ott teszem magam hasznossá, ahol csak tudom! El is határoztam, hogy mostantól mindig a táskámban lesz a gigantikus, piros AVM-es mappám, benne pedig a szórólapok, az űrlap a panasztételhez, és egy tartalék kitűző. Kicsit izgultam, de tudtam, hogy most már nincs mentségem – ki vagyok képezve, és ha becsülettel nyitva tartom a szemem, bőven találok alkalmat, ahol bevethetem a tudásomat. Így is lett.

Biztos senkit nem lep meg, milyen gyakran előfordul, hogy rendőrök fenyegetően vagy megalázóan viselkednek az utcán a hajléktalannak vagy szegénynek tűnő emberekkel. Ennek az egyik formája a zaklató igazoltatás, amikor valakitől csakis emiatt kérik el az okmányait, és nyilvánvalóan nincs semmi más oka. A Város Mindenkié régóta küzd azért, hogy ne legyen több ilyen eset – például felvette a kapcsolatot és egyezséget kötött a BRFK-val, most pedig egy állampolgári megfigyelőrendszer kiépítésén dolgozik. (A kampányról és a képzésről bővebben itt tudsz olvasni.)

2016 nyarán az Utcajogász segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez  fordultam két rendőr zaklató és megtorló igazoltatásai miatt. A döntésre közel egy évet kellett várni, de végre megérkezett. A testület lényegében mindenben nekem adott igazat és súlyos alapjogsértést állapított meg. A főbb tanulságok: a rendőrök csak konkrét okokra hivatkozva igazoltathatnak, a megtorló igazoltatás súlyosan sérti az alapjogokat, és a rendőr nem küldheti el a k* anyjába az állampolgárt.

A Corvin negyedi aluljárón mentem át, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Pál utcai feljáróban egy hajléktalan férfi a fekvőhelyéhez közel a falnál áll. Láthatóan valami nehézsége, kellemetlensége volt, egyik lábáról a másikra állt. Két rendőr állt vele szemben, úgy tűnt, mintha éppen az adait kérnék le az információs rendszerükben. A férfi rá akart gyújtani az aluljáróban. A rendőr "Könyörgöm, ezt ne!" kéréssel előzte meg, hogy a férfi rágyújtson, szabálysértést kövessen el. Ugyanakkor nem engedte fel a lépcsőn, hogy az utcán gyújthasson rá, "Attól nem lesz jobb!" megjegyzéssel. A rendőrnő kedves volt, ugyanakkor érthetetlen, hogy egy segítségre várót miért tartóztat fel, korlátoz mozgásszabadságában.

A rendőr jogosult a szociális intézménybe feladatai teljesítése során belépni és ott intézkedni (pl. felvilágosítást kérni, igazoltatni) – de csak a jogszabályokban meghatározott keretek között és a jogszabály által meghatározott célok teljesítése érdekében!

Tehát a rendőr sem tehet meg bármit egy hajléktalanszállón.

Mindig kérdezd meg a rendőrt, hogy melyik feladata teljesítésének érdekében, és milyen jogszabály alapján kíván az intézmény területén intézkedni! Ezt a rendőr külön kérdés nélkül is köteles lenne megmondani.

Ha a rendőr jogsértő módon jár el, tegyél panaszt a független rendészeti panasztestületnél vagy az intézkedést foganatosító rendőrkapitányságnál!

Részletes információk a rendőrök jogairól a szociális intézményekben >>>

Ha szociális intézményben élsz, vagy szociális munkásként dolgozol, és az az érzésed, hogy a rendőrség eljárása során megsértette a jogaidat, kérj segítséget az Utcajogásztól!

Elérhetőségek: utcajogasz@gmail.com, 0620 2823616

Utcajogász jogsegély: minden pénteken 15.00-től 17.00 óráig a Blaha Lujza téren.

Fotó: Vörös Anna

A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása kimutatta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújtja a hajléktalan és rossz szociális helyzetű embereket. Ennek kezelésére 2016-ban – A Város Mindenkié csoport megbízásából eljárva – a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt egyezséget kötött, amiben a BFRK hat különböző lépés megtételét vállalta a helyzet megváltoztatása érdekében. Ezek közül az egyik éppen volt, hogy az egyezség megkötésétől számított egy év múlva a felek szakmai kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az egyezségben foglaltak érvényesülését és a rendőri gyakorlat alakulását. Ez a beszélgetés 2017. március 30-án történt meg, amelyen a BRFK részéről három fő, A Város Mindenkié részéről hat hajléktalan és egy szövetséges aktivista, az Utcajogász részéről egy önkéntes és a Magyar Helsinki Bizottság részéről három fő vett részt.