2016 nyarán az Utcajogász segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez  fordultam két rendőr zaklató és megtorló igazoltatásai miatt. A döntésre közel egy évet kellett várni, de végre megérkezett. A testület lényegében mindenben nekem adott igazat és súlyos alapjogsértést állapított meg. A főbb tanulságok: a rendőrök csak konkrét okokra hivatkozva igazoltathatnak, a megtorló igazoltatás súlyosan sérti az alapjogokat, és a rendőr nem küldheti el a k* anyjába az állampolgárt.

A Corvin negyedi aluljárón mentem át, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Pál utcai feljáróban egy hajléktalan férfi a fekvőhelyéhez közel a falnál áll. Láthatóan valami nehézsége, kellemetlensége volt, egyik lábáról a másikra állt. Két rendőr állt vele szemben, úgy tűnt, mintha éppen az adait kérnék le az információs rendszerükben. A férfi rá akart gyújtani az aluljáróban. A rendőr "Könyörgöm, ezt ne!" kéréssel előzte meg, hogy a férfi rágyújtson, szabálysértést kövessen el. Ugyanakkor nem engedte fel a lépcsőn, hogy az utcán gyújthasson rá, "Attól nem lesz jobb!" megjegyzéssel. A rendőrnő kedves volt, ugyanakkor érthetetlen, hogy egy segítségre várót miért tartóztat fel, korlátoz mozgásszabadságában.

A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása kimutatta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújtja a hajléktalan és rossz szociális helyzetű embereket. Ennek kezelésére 2016-ban – A Város Mindenkié csoport megbízásából eljárva – a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt egyezséget kötött, amiben a BFRK hat különböző lépés megtételét vállalta a helyzet megváltoztatása érdekében. Ezek közül az egyik éppen volt, hogy az egyezség megkötésétől számított egy év múlva a felek szakmai kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az egyezségben foglaltak érvényesülését és a rendőri gyakorlat alakulását. Ez a beszélgetés 2017. március 30-án történt meg, amelyen a BRFK részéről három fő, A Város Mindenkié részéről hat hajléktalan és egy szövetséges aktivista, az Utcajogász részéről egy önkéntes és a Magyar Helsinki Bizottság részéről három fő vett részt.

Magyarországon általános probléma, hogy a rendőrség rutinellenőrzés címszó alatt teljesen önkényesen igazoltatnak embereket, anélkül, hogy konkrét okuk lenne rá. Az ilyen ok nélküli, zaklató rendőri intézkedések száma rendkívül magas a hajléktalan emberek körében: sok esettel találkozhatunk az utcán, hajléktalanszállók és szociális intézmények előtt, vagy akár ételosztásoknál.

Az utóbbi pár hónapban A Város Mindenkié csoport hat hajléktalan aktivistájának ügyében nyolc panaszt nyújtott be az Utcajogász a Független Rendészeti Panasztestületnek. Az aktivisták igazoltatásának körülményeiből álláspontunk szerint megállapítható, hogy csak azért igazoltatták őket, mert hajléktalan emberek. A bemutatott esetekből jól látható, hogy noha egy évvel ezelőtt a Magyar Helsinki Bizottság és a BRFK között az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt eljárásban létrejött egyezségben a rendőrség az Alaptörvényben és a rendőrségi törvényben foglaltaknak megfelelően megerősítette, hogy nincs olyan, hogy általános vagy rutinigazoltatás a rendőrök a mai napig alkalmazzák ezt a gyakorlatot hajléktalan és rossz szociális helyzetű emberekkel szemben. Pedig a statisztikák szerint az parttalan igazoltatás nem is hatékony: az igazoltatások 80%-át nem követi semmilyen eljárás. Az aktivisták igazoltatásaiban az is közös, hogy egyik esetben sem tájékoztatták őket a panasztétel lehetőségéről.

Magyarországon általános probléma, hogy a rendőrség rutinellenőrzés címszó alatt teljesen önkényesen igazoltat embereket, anélkül, hogy konkrét oka lenne rá. Az ilyen ok nélküli, zaklató rendőri intézkedések száma különösen súlyosan érinti a hajléktalan embereket, akik utcán, hajléktalanszállók és szociális intézmények előtt, vagy akár ételosztásoknál is igazoltatnak.

Magyarországon általános probléma, hogy a rendőrség rutinellenőrzés címszó alatt teljesen önkényesen igazoltat embereket, anélkül, hogy konkrét okuk lenne rá. Az ilyen ok nélküli, zaklató rendőri intézkedések száma rendkívül magas a hajléktalan emberek körében: sok esettel találkozhatunk az utcán, hajléktalanszállók és szociális intézmények előtt, vagy akár ételosztásoknál.

A Magyar Helsinki Bizottság - amely az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt - A Város Mindenkié csoportot képviselte és a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2016. január 15-én egyezséget kötött, amelyben a BRFK vállalta, hogy körlevélben tájékoztatja a közterületen szolgálatot végző rendőröket arról, hogy a rendőröknek igazoltatáskor nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést, nem igazoltathatnak valakit csak azért, mert hajléktalannak vagy szegénynek néz ki, és nem hajthatnak végre ún. "általános igazoltatás" olyan emberekkel szemben, akik szociális-, illetve egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. A BRFK az egyezségben foglalt kötelezettségének két szakaszban: 2016. március 30-án, majd 2016. május 10-én tett eleget azzal, hogy Dr. Kuczik Zoltán r. ezredes főkapitány-helyettes az alábbi körlevelet adta ki, amelyben arra utasította az illetéseket, hogy a levél tartalmáról minden közterületen dolgozó rendőrt kioktassanak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság egyezséget kötött, hogy a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Az egyezségről a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié hajléktalan csoport sajtótájékoztatón számolt be 2016. február 18-án.