2016 nyarán az Utcajogász segítségével a Független Rendészeti Panasztestülethez fordultam két rendőr zaklató és megtorló igazoltatásai miatt. A döntésre közel egy évet kellett várni, de végre megérkezett. A testület lényegében mindenben nekem adott igazat és súlyos alapjogsértést állapított meg. A főbb tanulságok: a rendőrök csak konkrét okokra hivatkozva igazoltathatnak, a megtorló igazoltatás súlyosan sérti az alapjogokat, és a rendőr nem küldheti el a k* anyjába az állampolgárt.
A történet röviden összefoglalva (a teljes beszámoló itt olvasható): 2016. június 21-én 20 óra körül bicikliztem hazafelé a Széna térnél, amikor arra lettem figyelmes, hogy két rendőr egy némán kolduló bácsit igazoltat, akit felállítanak, és arrébb küldenek. Odamentem a bácsihoz és rövid ideig beszélgettem vele erről a helyzetről. Miközben vele beszélgettem, a rendőrök két másik szegénynek/hajléktalannak kinéző férfit igazoltattak kb. 10 méteren belül. Az egyikük a villamosmegállóban állt, a másik a Mammut felé sétált. Egyiküknél sem találtak semmit, csak igazoltatták őket és tovább mentek.
Ezután odamentem a rendőrökhöz és megkérdeztem, hogy miért igazoltatták ezeket az embereket, amire a válasz egyrészt az volt, hogy „közrend, közbiztonság", másrészt az, hogy azért a „hajléktalanokat" igazoltatják, mert közöttük több a bűnöző. Ezt aztán egy viszonylag hosszas és intenzív szóváltás követte, ami alatt engem is igazoltattak, majd az egyik rendőr távozás közben visszaszólt nekem, hogy a „kurva anyját...". Mindkét rendőr adatait felírtam és az Utcajogász segítségével panaszt tettünk. A panaszom elbírálása 10 hónapot vett igénybe és a panasztestület a következőket állapította meg:
- Igazoltathatnak azért, mert kérdőre vonod a rendőröket?
Nem. Noha az egyik rendőr azt nyilatkozta a panasztestületnek, hogy azért igazoltattak, mert „furcsán” viselkedtem (elmondása szerint felmerült bennük a gyanú, hogy kényszergyógykezelés alatt állok – az aktivista nők őrültnek bélyegzéséről lásd még itt), a testület szerint a viselkedésem egyáltalán nem adott alapot az igazoltatáshoz.
A testület a gyakorlatának megfelelően ebben az ügyben is kimondta: „Az igazoltatás szigorúan célhoz kötött intézkedés, amelyet minden esetben olyan konkrét tényeknek, körülményeknek kell megalapozniuk, amelyek alapján az eljáró rendőr okkal feltételezheti, hogy a rendőrségi törvény 29 § (1) a) pontjában meghatározott valamely cél [közrend és közbiztonság, a bűnüldözés és bűnmegelőzés] elérése érdekében igazoltatásra feltétlenül szükség van.”
- Lehet-e bosszúból igazoltatni?
Nem. A testület egyetértett velem abban, hogy a rendőrség igazoltatása szankció volt azért, mert kérdőre mertem vonni két rendőrt a hajléktalan emberek igazságtalan igazoltatása miatt. „Mivel a rendőrség már az igazoltatás indokáról sem adott plauzibilis magyarázatot, a testület számára nem maradt más lehetőség, minthogy megállapítsa az intézkedés retorziós voltát.”
- Káromkodhat a rendőr intézkedés közben?
Nem. Noha az érintett rendőr azt nyilatkozta, hogy nem is nekem, hanem egy mellettünk elhúzó autó utasának (!) mondta, hogy „k* anyját”, ezt az állítást persze a testület nem találta hihetőnek. Ráadásul a rendőr azt is tagadta, hogy azt mondta volna nekem, hogy „leszarja”, ha panaszt teszek. A testület megállapította:a rendőri intézkedés a káromkodás miatt „hagyott némi kívánnivalót maga után”, ami ezzel sértette az emberi méltóságomat.
- Kell, hogy a rendőr tisztességesen tájékoztasson a panasztétel lehetőségéről?
Igen. A testület megállapította, hogy a „lehet menni a Teve utcába” nem elégíti ki a törvényi előírásokat, és a rendőrnek minden intézkedés végén pontosan és korrekten kell tájékoztatni az állampolgárt arról, hol és milyen határidővel tehet panaszt, ha úgy érzi, sérültek a jogai.
Noha a testület sajnos abban a pontban nem tudott döntést hozni, hogy a rendőrök valóban zaklató jelleggel igazoltatták-e a három hajléktalan embert a Széna térnél, az én esetemben négy olyan megállapítást tett, amelyek általánosságban is érvényesek a rendőri intézkedésekre, és különösen az igazoltatásokra. Összefoglalva: a rendőrnek nincs joga csak úgy, minden ok nélkül igazoltatni az állampolgárt. Főleg nincs joga ahhoz, hogy az állampolgáron igazoltatással álljon bosszút az esetlegesen jogos kritikáért. A rendőrök nem beszélhetnek megalázó módon és nem káromkodhatnak az állampolgárok jelenlétében. A rendőrnek minden esetben tájékoztatnia kell az állampolgárt arról, hol tehet panaszt, ha nincs megelégedve a hatósági intézkedéssel.
Nincs olyan, hogy rutinigazoltatás! Panaszra fel!
Udvarhelyi Tessza
Ha ok nélkül igazoltatnak vagy zaklató igazoltatás tanúja vagy, keresd fel az Utcajogászt vagy A Város Mindenkiét!
Utcajogász és AVM találkozási pont: minden pénteken 15-17 óra között a Blaha Lujza téren
Kapcsolat: avarosmindenkie@gmail.com, 06 20 381 8996
Tanuld meg A Város Mindenkié képzésén, hogy mit tehetsz, ha zaklató igazoltatás tanúja vagy!
