Laura Colini, az URBACT program szakértője foglalja össze a Policy LAB, az URBACT Tudásközpont, a FEANTSA és a párizsi városháza által közösen szervezett egyeztetésük eredményeit. A 2018. decemberi találkozó célja a hajléktalansági elleni küzdelem érdekében az információk megosztása, a helyi jó gyakorlatok cseréje és a kis-, közép- és nagyvállalatok közötti együttműködés beindítása volt. Az elérhetetlen, nem megfelelő, megfizethetetlen, méltatlan, bizonytalan vagy hiányzó lakhatás olyan körülmények, amelyek az egyéni és társadalmi nélkülözés lefelé irányuló spirálját táplálják. Európában az ilyen feltételek különböző módon egyre több embert érintenek. A hatóságok felelősséggel tartoznak a probléma kezeléséért, hiszen a hajléktalanság okai elsősorban a lakhatás és a jóléti állam hiányosságai, valamint a ragadozó piacorientált gyakorlatok.

Nem börtönökre van szükség, hanem szociális bérlakásokra! - Misetics Bálint és Lakatosné Jutka beszéde a 2018. november 4-én, az Alkotmánybíróság épülete elé szervezett tüntetésen.

1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

2. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

3. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt, a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A szabályozás tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.

A költségvetés számai és irányvonalai alapjaiban határozzák meg hazánkban a társadalmi és gazdasági környezetet, ezen belül pedig számos szakpolitikai terület fejlődését. A Város Mindenkié és a Habitat for Humanity elemzése alapján az állam 2017-ben még a korábbi évekhez képest is túlzottan nagymértékben költi lakhatási célra betervezett forrásait olyan támogatások és intézmények működtetésére, amelyek nagyrészt a jó jövedelmi  helyzetű, közép -, és felsőbb osztálybeli emberek lakhatását támogatják. Ezzel szemben a lakhatási  szegénységben élőknek csökkenő arányú támogatást nyújt, és egy széles rétegüknek pedig semmilyen lakhatási segítséget nem ad. Egyáltalán nem tartalmaz a költségvetés a hajléktalanság felszámolására, vagy a hajléktalanság megelőzésére vonatkozó intézkedést és forrást. Pedig mindkét probléma több tízezer embert érint ma Magyarországon.

A Város Mindenkié csoport évek óta kiemelt figyelemmel követi a Józsefvárosi Önkormányzat hajléktalan és lakásszegénységben élő embereket érintő intézkedéseit: 2011-2012-ben tiltakoztunk a kerületben – az országban elsőként – életbe lépő, a hajléktalan embereket közterületekről kitiltó és kriminalizáló rendelet és népszavazás ellen, és rendszeresen kritizáljuk a kerület lakáspolitikáját, mely jellemzően tovább mélyíti az országosan gerjesztett lakhatási válságot. A tegnapi napon dr. Sára Botonddal, Józsefváros alpolgármesterével egyeztettünk, és az alpolgármester számos olyan ígéretet tett, amelyek betartása elmozdulást jelentene az önkormányzat eddigi - szegényellenes - gyakorlatától.

A Város Mindenkié csoport sokszor tervez kulturális programokat, mert ilyen helyekre kevesen jutunk el. A Lakatlan Budapest kiállítására tett látogatásunkat Murányi Laci szervezte meg a kiállítás rendezőivel, amit ezúton is nagyon köszönünk!

2015. december 14-én A Város Mindenkié is részt vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Felzárkózási Stratégiai Főosztálya által szervezett munkacsoport megbeszélésén, amelynek célja a lakhatással kapcsolatos kérdések átbeszélése a minisztérium képviselői és civil szervezetek részvételével. A találkozón az AVM-et Fekete-Nagy Miklós, Csizi Zsolt, Pósfai Zsuzsi és Udvarhelyi Tessza képviselték, a minisztérium képviselői mellett pedig jelent volt többek között a BMSZKI, a Baptista Szeretetszolgálat, a Habitat for Humanity, a Városkutatás Kft., a Máltai Szeretetszolgálat és a KSH képviselője is.

A Város Mindenkié (AVM) 2015. november 23-án hétfőn kerekasztal-beszélgetést tartott a Képviselői Irodaház bejárata előtt szociális szakemberek, és hajléktalan emberek részvételével. A beszélgetésen parlamenti képviselő nem jelent meg, de Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere és a DK első kerületi képviselője igen. A beszélgetés során a résztvevők azt hasonlították össze, hogy mennyibe kerülne az államnak anyagilag és társadalmi haszon tekintetében, ha tömegszállások és kriminalizáció helyett önálló lakhatást biztosítana a hajléktanná vált embereknek.