Kérdés: Mi értelme van törvénybe foglalni valamit, ha úgysem tartják be?
Válasz: Igaz, hogy attól még, hogy valami törvénybe foglalva, nem biztos, hogy meg is valósul. A törvényalkotás csak az első lépés a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásában. Ha az államot törvény kötelezi valamire, könnyebben felelősségre lehet vonni és valódi, átfogó intézkedéseket kikényszeríteni. A törvény erejét jelzi, hogy az Országgyűlés azért nem fogadta el Módosított Európai Szociális Karta lakhatáshoz való jogról szóló 31. cikkét, mert ez kötelezte volna arra, hogy valódi lépéseket tegyen. Mindez jól mutatja, hogy a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása nagyrészt politika akarat kérdése.
Kérdés: Mi garantálja, hogy ha törvénybe foglalják a lakhatáshoz való jogot, akkor valóban megvalósul?
Válasz: A Város Mindenkié azért küzd, hogy Angliához és Franciaországhoz hasonlóan Magyarországon is az ún. kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot foglalják törvénybe. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály alanyi jogosultságot biztosít egy törvényileg meghatározott minimális lakhatásra. Ha az állam elmulasztja ennek biztosítását, akkor ez jogi úton kikényszeríthető. Más országok gyakorlata szerint ez a jogszabály az első lépésben a legsérülékenyebb csoportoknak (idősek, betegek, mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők, várandós nők, gyermekes szülők, volt állami gondozottak, családon belüli erőszak áldozatai), majd később mindenki számára megfelelő lakhatást biztosítását írja elő.
Kérdés: Azt akarjátok, hogy mindenki ingyen lakást kapjon?
Válasz: A lakhatáshoz való jog azt jelenti, hogy megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel az államnak olyan körülményeket kell teremtenie, hogy a lakhatás a szegény emberek számára is megfizethetővé váljon. A lakhatáshoz való jog magában foglalja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát, és azt, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú, azaz ivóvízzel, fűtéssel, világítással, csatornázással ellátott lakhatás. A lakhatáshoz való joggal az állam nem ingyen lakást biztosít, hanem olyan intézményrendszert épít ki és olyan lakhatási lehetőségeket teremt, amellyel az alacsony jövedelmű emberek is biztosítani tudják a lakhatásukat, és a bajba jutott emberek ki tudnak jutni nehéz helyzetükből.
Kérdés: Mit jelent a lakhatáshoz való jog a gyakorlatban?
Válasz: Magyarországon kirívóan alacsony a közösségi tulajdonú lakások aránya mind a társadalmi igényekhez, mind az európai átlaghoz viszonyítva, pedig a lakhatáshoz való jog érvényesülésének alapja a kiterjedt közösségi lakásszektor és egy jól működő lakástámogatási rendszer. A jelenlegi, nagyjából 130 ezer önkormányzati lakás helyett létre kell hozni egy legalább 300 ezer szociális bérlakásból álló közösségi lakásszektort. Ezen kívül, a lakástámogatások rendszerét újra kell szabályozni, hogy igazságosabb legyen. A támogatásoknak sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Vagyis az eddigi gyakorlattal szemben, amelynek során a lakhatásra fordított források többsége a társadalom felső rétegeinek lakástulajdonlását támogatta, a támogatások jelentős részét kell az alacsony és közepes jövedelmű háztartások lakhatását támogatására fordítani.
Kérdés: Mi lenne, ha az Orbán-kormány beleírná az „Alaptörvénybe” a lakhatáshoz való jogot? Ettől ez még egy elnyomó és igazságtalan rezsim marad!
Válasz: Egyetértünk, a lakhatáshoz való jog önmagában nem elég (és az „Alaptörvény” egyébként sem legitim alkotmánya Magyarországnak). Ahhoz, hogy valódi változás történjen, meg kell szüntetni a szegény embereket büntető intézkedéseket, újjá kell építeni az alkotmányosságot és a jogállamot, biztosítani kell az állampolgároknak a valós részvételt a döntéshozatali folyamatokban, és ki kell építeni egy átfogó és igazságos szociális rendszert, az esélyegyenlőséget biztosító oktatási rendszert és a megfelelő és mindenki számára elérhető egészségügyet.
LAKHATÁST, DEMOKRÁCIÁT, JOGÁLLAMOT!