ISTANBUL, TURKEY

İstanbul Levent'teki Macaristan Başkonsolosluğu önünde Macaristan'da sokakta yaşaması yasaklanan evsizler için bugün dayanışma eylemi yapıldı. Macaristan'daki evsizleri savunmak için oluşturulan The City For All (Herkes için Kent) isimli grubun çağrısı ile 13-15 Şubat'ta aralarında New York, Lizbon ve Bangkok'un da bulunduğu 12 şehirdeki Macaristan temsilcilikleri önünde eylem düzenleniyor.

Nous invitons nos amiEs partout dans le monde à joindre notre lutte contre la criminalisation des SDF en Hongrie.

Les élections de 2010 ont apporté une tournure politique entièrement autoritaire et répressif en Hongrie. La démocratie constitutionnelle a été essentiellement abolie : les droits du travail ont été réduits tout comme les droits aux allocations sociales ; un système de travail forcé a été installé ; les chercheurs d’asile doivent subir un régime injustifiable de détention ; une politique pénale a été introduite avec des sanctions chaque fois plus disproportionnées ; la surveillance des fonctionnaires a été autorisé à une échelle jamais vue. Depuis la transition vers le capitalisme en 1990, le niveau de la pauvreté et de l’inégalité n’ont jamais été si haut qu’aujourd’hui.

Lakhatással foglalkozó európai szervezetek találkozóján vettem részt másodmagammal Misetics Bálinttal Párizsban. A találkozót a Droit au Logment francia  szervezet hozta össze: egyik nap az ő irodájukban, másik nap pedig egy olyan épületben beszélgettünk, amelynek a lakásaiba a segítségükkel költözött be 8-10 bevándorló család, akik egyelőre jogszerűen használhatják az ingatlant. Két napon keresztül francia, belga, spanyol, portugál, lengyel, német, ír és angol aktivisták és szakértők beszélgettünk a szociális bérlakás kérdésről, a kilakoltatásokról, valamint a lakhatáshoz való jogért folytatott különböző küzdelmekről. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy A Város Mindenkié munkáját – és különösen azt, ami az érintettek, vagyis a hajléktalanok helyzetbehozását és önszerveződését – nagy érdeklődés és elismerés övezi külföldön is.

Párizs utcáin 400 ingyenesen használható közvécé található. Noha történetük a 19. századra nyúlik vissza, szociális szerepüket –vagyis a szegényebb, idősebb és átutazó városlakók szükségleteinek kielégítésében való jelentőségüket – csak néhány éve kezdték előtérbe helyezni. Annak ellenére, hogy rendkívül üdvözlendő a párizsi önkormányzat döntése arról, hogy a nyilvános vécéket teljesen ingyenessé tegyék, fontos látni, hogy az illemhelyek korlátozott száma és nyitvatartása miatt még ez a szolgáltatás sem kielégítő egy ilyen nagy város lakossága számára.

2013. március 28-án a francia állam rendőri segédlettel felszámolt egy romák lakta tábort Villeurbaine-ben. Tizenkét család házát a földdel tették egyenlővé, és így összesen 50 ember (közöttük 25 gyerek) az utcán találta magát, mindenfajta elhelyezés nélkül. Számos civil szervezet jelezte, hogy emberek otthonait lerombolni és ily módon gyerekeket az utcára tenni törvénysértő. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is határozatban ítélte el Franciaországot.

Kedves magyar barátaink, A Város Mindenkié aktivistái!          

Szolidaritásunkat küldjük nektek Franciaország egyik legszegényebb városából az emberi jogokért folytatott harcotokban, mert akciótok, amellyel elfoglaltatok egy lakatlan, üres épületet, hogy a hajléktalanok lakáshoz jussanak, legitim volt, és az is marad.

Nagyon közel érezzük magunkat harcotokhoz, amely a miénk is: „egy emberélet a világ minden aranyánál többet ér”. Az oktatáshoz, a munkához, a lakhatáshoz, az egészséghez, a kultúrához való jog bolygónk valamennyi lakójának egyetemes joga.

2012. október 27-én, néhány nappal a téli kilakoltatási moratórium életbe lépése előtt Cécile Duflot francia lakhatási és területi egyenlőségi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a lakásszegénység és hajléktalanság elleni küzdelem egyik eszközének tekinti az üres lakások közcélú igénybevételét [réquisition]. A miniszter azt mondta, hogy tervei szerint még az év vége előtt lakáshoz juthatnak rászorulók ilyen módon.

Franciaországban a lakáspolitika a második világháború óta fontos helyet foglal el a közpolitikák között, és számos dimenziója van a lakbértámogatástól az ingatlanbefektetések szabályozásán és a kedvezményes/irányított hiteleken át a bérleti díj maximalizálásáig. A szociális bérlakás-szektor ennek a kiterjedt lakáspolitikának csak az egyik, ám nagyon fontos eleme. A francia politikai gondolkodásban a lakhatás ügye három szempontból is kétségbe vonhatatlanul közügynek számít: társadalmi (hiszen mindenkinek alapvető szükséglete, a lakás a társadalom működésének egyik alapköve), gazdasági (az építőipar a gazdaság egyik legnagyobb tőkét mozgató szektora, és az egyes háztartások is a lakásra költenek a legtöbbet, aminek a pénzügyi piacokra is hatása van), és az épített környezeti/városi (az épületek alapvetően meghatározzák egy város kinézetét, működésmódját).

A KSH adatai szerint ma Magyarországon a lakások 85%-a lakott. Csak Budapesten kb. 50 ezer üres, használaton kívüli lakás található, melyek közül több, mint 2000 önkormányzati tulajdonban van. A Város Mindenkié számára hosszú idő óta fontos téma ez és folyamatosan dolgozunk azon, hogy érdemi és konkrét javaslatokat fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy ne legyen ennyi kihasználatlan ingatlan, és az üres lakásokban emberek lakhassanak. Ennek a munkának a részeként 2012. május 5-én egy nagyon érdekes beszélgetésen vettünk részt, amit Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié jelenleg Párizsban tanuló tagja vezetett. A beszélgetés témái az üres lakások problémája és a házfoglalás voltak – Franciaország és Belgium példáján keresztül tanultunk arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az üresen álló lakások hasznosítására.

Noha jelenleg Franciaországban ma ún. mennyiségi lakáshiány van, vagyis kb. 1 millióval kevesebb lakás van, mint amennyire szükség lenne, csak Párizsban 9% az üresen álló lakások és nem lakás célú helyiségek (pl. irodák) aránya. A lakhatási válság egyik megoldásaként törvény írja elő, hogy minden 50 ezer feletti lakossággal rendelkező agglomerációban min. 20% legyen a szociális bérlakások aránya. Ezzel együtt, noha bizonyos városokban a szociális bérlakások aránya 50%, az egész ország átlagát nézve 15% körül mozog (összehasonlításképpen: Budapesten kb. 6%, egész Magyarországon mindössze 3% az önkormányzati bérlakások aránya). Franciaországban a szociális bérlakások jellemzően nem az önkormányzat tulajdonában vannak, hanem olyan cégek építik és működtetik őket, melyek szigorú szabályozás alatt állnak és állami támogatásban részesülnek (pl. kedvezményesen föld, építési támogatás). Mindeközben törvényben van meghatározva, hogy mennyiért adhatják ki a lakásokat, ami biztosítja, hogy a szegényebb emberek számára is megfizethetőek legyenek.

Az állami válaszok mellett a civil társadalom is foglalkozik ezekkel a problémákkal. Párizsban működik a Jeudi Noir elnevezésű szervezet, amelynek tagjai főleg fiatal baloldali aktivisták. Ez a szervezet az üres lakások kérdését a politikai mobilizációra használja, ezért leginkább gazdasági vagy politikai értelemben szimbolikus épületeket foglalnak el (pl. fontos közigazgatási intézmények mellett üresen álló házakat vagy nagy profittal rendelkező bankok üresen álló ingatlanjait). Az elmúlt öt év alatt összesen 16 ilyen foglalást hajtottak végre. A foglalás célja nem az, hogy a lakásokat megtartsák, hanem az, hogy felhívják a figyelmet a hajléktalanságra és az üresen álló ingatlanokra. A szervezetnek nagy hatása van a közpolitikára, és részben nekik köszönhető, hogy az önkormányzatok rákényszerültek arra, hogy foglalkozzanak az üres lakások kérdésével.