Most kaptuk a hírt, hogy A Város Mindenkié óriásplakátja kint lesz az augusztusi ARC plakátkiállításon.
A plakát innen letölthető.
További információ az ARC-ról itt.
Most kaptuk a hírt, hogy A Város Mindenkié óriásplakátja kint lesz az augusztusi ARC plakátkiállításon.
A plakát innen letölthető.
További információ az ARC-ról itt.
Megjelent A Város Mindenkié Jogi kisokosa köztéren élő és tartózkodó hajléktalan embereknek.
Gyere és ünnepelj velünk!
Ismerkedj meg a kisokossal, vidd el ingyenes példányodat, beszélgess velünk és főzzünk együtt!
Mikor? 2010. szeptember 5. vasárnap 12 óra
Hol? Budapest VIII. kerület, Kálvária tér
A kisokos innen letölthető.
2010. szeptember 3-án pénteken 15-től 17 óráig újra fogadja ügyfeleit az Utcajogász - hajléktalan emberek jogklinikája, ahol A Város Mindenkié tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal fogadják a panaszosokat.
Az Utcajogász helyszíne a Blaha Lujza tér.
Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, és az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák összegyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és megkülönböztető gyakorlatai ellen.
Következő alkalmak: 2010. szeptember 10. (péntek) és szeptember 17. (péntek), szeptember 24. (péntek) 15-17h Blaha Lujza tér
A Város Mindenkié 2010. augusztus 24-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.
Téma: hajléktalanság - nemzetközi kitekintés
2010. augusztus 24-én jelent meg A Város Mindenkié angol nyelvű állásfoglalása a kilakoltatási moratóriumról angolul. A cikk itt olvasható.
Szeretnél rólunk rendszeresen híreket kapni?
Küldj egy emailt az
avarosmindenkie@gmail.com-ra
"HÍRLEVÉL" tárggyal
és minden rendezvényünkről, akciónkról értesítünk.
A Város Mindenkié 2010. augusztus 17-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.
Téma: vezető politikusok hajléktalanellenes megnyilvánulásai
ÖNKÉNTES
JOGÁSZOKAT
KERESÜNK!
A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport köztéri jogklinikájához jogászokat, jogászhallgatókat keres!
A 2010 nyarán indult Utcajogász működése során A Város Mindenkié tagjai önkéntes jogászok társaságában heti egyszeri alkalommal a város egy forgalmas csomópontjában fogadják a panaszosokat.
Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, valamint a hajléktalan embereket érintő általános problémák összegyűjtése, illetve az ezek mentén történő fellépés megszervezése.
A jogklinikához való csatlakozást egy személyes találkozás és egy kétnapos felkészítő képzés előzi meg, amelynek során a hajléktalansággal kapcsolatos legfontosabb jogi és szociális kérdéseket és problémákat mutatjuk be.
Jelentkezési határidő: 2010. szeptember 12.
Jelentkezés és további információ:
2010. augusztus 5-én találkozót szervezett a budapesti Jogunk a városhoz! hálózat, melynek A Város Mindenkié is tagja.
A városhoz való jog koncepciójának nemzetközi használatáról volt szó; azokról a csoportokról és mozgalmakról, akik más városokban eköré szerveződnek. Hárman beszéltünk nemzetközi tapasztalatainkról: Justin Hyatt az Autómentes Hálózat éves konferenciájáról (Autómentes Városok Felé) számolt be, Jelinek Csaba és én pedig az isztambuli Európai Társadalmi Fórumon és máshol megismert „Right to the City” (városhoz való jog) csoportokról.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy a külföldön városhoz való jog köré szerveződő csoportok általában a lakhatási kérdéseket helyezik középpontba, és a városból való kirekesztés, illetve a város felett rendelkezés ellentétét gyakran a kilakoltatásokban és a dzsentrifikációs folyamatokban ragadják meg. Általában az volt a benyomásom, hogy egyre több városi mozgalom határozza meg magát a „városhoz való jog” keretein belül.
Néhány példa a külföldi városhoz való jog mozgalmakból:
Isztambul
A török fővárosban néhány hete tartották meg a városi mozgalmak találkozóját, melynek célja az volt, hogy a különböző városi szervezetek egymást szövetségesnek tekintsék, egységesen tudjanak fellépni, és ezzel nagyobb nyomást tudjanak gyakorolni a döntéshozókra. A török városhoz való jog hálózat kiemelten foglalkozik a lakhatási kérdésekkel, illetve a szegények tömeges kilakoltatásával járó városrehabilitációs és reprezentatív projektek támadásával.
Párizs
Itt a No-Vox nevű ernyőszervezet elsősorban nyomásgyakorló hálózatként működik, az elnyomottak jogaiért küzdő szervezeteket fognak össze, és gyakran városi közösségek érdekében lépnek fel.
Két másik, lakhatási kérdésekkel foglalkozó francia szervezet is képviseltette magát a „right to the city” workshopon az Európai Társadalmi Fórumon: a Droit au Logement (Lakhatáshoz való Jog), illetve a Jeudi Noir (Fekete Csütörtök), akik üres épületekbe költöztetnek be kilakoltatott családokat, illetve jogi kérdésekkel is foglalkoznak a lakhatáshoz való joggal kapcsolatban.
Poznan
Itt a My-Poznaniacy nevű szervezet foglalkozik a városhoz való joggal: ők olyan környékek lakóit képviselik a helyi képviselőtesületi és más döntéshozatali fórumokon, ahol nagy beruházások készülnek. Céljuk, hogy egy adott környék lakói mindig bele tudjanak szólni az őket érintő döntésekbe.
New York
Ebben a városban alakult az első hivatalosan is a városhoz való jogért küzdő szervezet; elsősorban a brutális New York-i dzsentrifikációs folyamatokra akartak választ adni. Rengeteg lakhatással, illetve városi közösségeket képviselő csoportot fognak össze.
2010. augusztus 12. Pósfai Zsuzsi
A Város Mindenkié 2010. augusztus 10-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.
Téma: Egy éves A Város Mindenkié
2010. július 26-án a Kossuth Rádió közelről című műsorának témája a hajléktalanság - a rádió riportere Servúdban járt, a stúdióvendég pedig Győri Péter, aki A Város Mindenkiéről mint a hajléktalan emberek szószólóiról beszél.
A műsor itt meghallgatható.
A Város Mindenkié 2010. július 20-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.
Téma: AZ AVM eddigi tevékenysége
A Város Mindenkié 2010. július 20-án levélben érdeklődött a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram felhasználhatóságáról, hogy megtudjuk, hány és mely önkormányzatok kérelmezték a hitelt szociális bérlakások vásárlására, építésére és felújítására, és az előirányozott 60 milliárd Ft hány százaléka és milyen célokra került eddig felhasználásra.
Beszámoló az Európai Társadalmi Fórumról és a Carfree Cities konferenciáról
A városhoz való jog világszerte egyre több városi mozgalom öndefinícós keretévé válik. Az isztambuli Európai Társadalmi Fórumon több ilyen profilú szervezetről és összefogásról hallottunk – beszámolunk róluk, inspirációt merítünk belőlük, majd arról beszélgetünk, hogy mit tanulhatunk egymástól; mi budapestiek miben vagyunk mások vagy épp hasonlóak. A fórumon résztvett lakhatási mozgalmakról Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié tagja számol be.
És ha már radikálisan újragondoltuk a városi terek használatát, megéri közelebbről megnézni az autómentes mozgalmat is: nemrég zajlott le Angliában, York városában az Autómentes Városok felé című konferenciasorozat legutóbbi találkozója. Ízelítőt kapunk majd a konferencia előadásaiból és kiadványaiból, majd megnézünk néhány olyan videót, amely a Magyarországon élőknek újdonság jelenthetnek.
Hol? Fogasház (VII. ker. Akácfa u. 51.)
Mikor? 2010. augusztus 5, csütörtök, 19.30
A Sziget Fesztiválon (a Civil Sziget sátrai között)
2010. augusztus 12-én csütörtökön 13 és 19 óra között
találkozhattok A Város Mindenkié, a Menhely Alapítvány és a Menedékház Alapítvány tagjaival – nézzetek be, ha arra jártok!
Két hajléktalan aktivistánk segítségével sok előítéletedet győzheted le és megtudhatsz számos érdekességet az otthontalan létről – első kézből. Tudásodat 13+1 kérdéses totónk kitöltésével tesztelheted, illetve egyik aktivistánkat kikölcsönözheted élő könyvnek, aki szívesen mesél az életéről és a csoportunkról is.
A Város Mindenkié csoport 2010. július 15-én indította el az Utcajogász - hajléktalan emberek jogklinikája programját. A Város Mindenkié tagjai és önkéntes jogászok eddig három alkalommal fogadták a Batthyány téren azokat a hajléktalan vagy a hajléktalansággal veszélyeztetett embereket, akiknek jogi segítségre volt szükségük.
Az Utcajogász célja, hogy:
· tájékoztassa a hajléktalan embereket jogaikról, érdekérvényesítési lehetőségeiről, az igénybe vehető támogatásokról;
· olyan eseteket gyűjtsön össze, amelyek sérelmesek, jogellenesek, majd ezeket a hatóság és a nyilvánosság elé tárva korrekt, méltányos, igazságos bánásmódot és eljárást harcoljon ki valamennyi állampolgár számára;
· a közterületen élő emberek egyre inkább kiálljanak jogaikért, érdekeik miatt maguk lépjenek fel, önszerveződésük erősödjön;
A metrókijárattal szemben elhelyezett asztalnál kiraktunk egy molinót, amelyen azt hirdetjük, hogy nálunk jogi segítséget lehet kapni. Rengeteg szórólapot hozunk magunkkal, amelyek információt nyújtanak például arról, hogy:
· milyen segítséget kaphat az, aki bűncselekmény áldozata;
· mi a teendő, ha a hatóság eljárása nem megfelelő;
· milyen a szabályszerű kilakoltatási eljárás.
Az ügyfélfogadás alkalmával kézbe adjuk az AVM által összeállított köztéri Jogi Kisokost, amely a közterületen élő hajléktalan embereket leginkább érintő problémákat vázolja, felhívja a figyelmet a szabályokra és tájékoztat az igénybe vehető segítségekről. Az érdeklődőknek bemutatjuk, hogy milyen információkat tartalmaz a Kisokos, hogyan használható a füzet.
A hozzánk fordulóknak adott legfontosabb tanácsokat és teendőket jól érhetően leírjuk egy papírra, hogy nehogy feledésbe merüljenek az információk.
Azoknak a hajléktalan és hajlékkal rendelkező embereknek, akiket érdekel a csoport működése, együttműködést ajánlunk, kérjük őket, hogy csatlakozzanak a csoporthoz, iratkozzanak fel a kontaktlistára, hogy értesíteni tudjuk őket a fontosabb eseményekről. Ha súlyos, több embert érintő nehézséggel keresnek meg minket, akkor az ügyet a csoport elé visszük és megtárgyaljuk.
Minden esetről anonim jegyzőkönyvet veszünk fel.
Az Utcajogász csapata sikeresnek ítéli a kísérleti időszakot, hiszen minden alkalommal többen is megkerestek bennünket olyan problémákkal, amelyek valóban a jogklinika profiljába tartoznak. A tapasztalatok szerint tudunk segíteni abban, hogy:
· hol lehet kiváltani a hajléktalan-igazolványt;
· milyen levelet kell írni abban az esetben, ha szabálysértési bírságot szabtak ki, de méltányosságból annak elengedését vagy mérséklését kérjük;
· hol lehet rokkantsági nyugdíjat, szociális támogatást igényelni;
· mi a teendő, ha úgy érezzük, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat nem a kellő támogatást biztosította;
· érdemes-e lakásügyben beadványt írni, ha hosszú idő telt el a bíróság értesítése óta;
· hogyan lehet az alkalmatlan gondnok helyett újat kérni;
A háromalkalmas kísérleti fázis után az AVM elemzi a tapasztalatokat, megbeszéljük, hogy miként fejlesszük a jogklinikát, tagjaink pedig levizsgáznak annak érdekében, hogy megfelelően felkészült tagok tájékoztathassák a jövőben hozzánk fordulókat.
Szeptemberben ismét fogadjuk a hozzánk fordulókat!
2010. augusztus 3. Ivány Borbála

A Város Mindenkié két tagja 2010. július 19-én meghívott székértőként részt vett az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának Lakhatási albizottsága alakuló ülésén.
Az albizottság ülésén A Város Mindenkiét Balog Gyula és Misetics Bálint képviselték. A kormányt Herpai Balázs és Farkas Judit képviselték, akik elsősorban a már meglévő lakáspolitikai programokról beszéltek, valamint az új kormány elképzeléseiről, de sajnos az utóbbiakról a hozzászólásuk után sem tudtunk meg sokkal többet.
A meghívott szakértők közül elsőként Hegedűs József lakásszociológus szólt hozzá az elhangzottakhoz. Hegedűs a problémás devizahitelek problémájának nagyságrendjét hangsúlyozta, majd arról beszélt, hogy a hitelek kezelését össze kellene kapcsolni a bérlakások kérdésével, hogy a mai bérlakás-rendszer átgondolatlan, a lakásfenntartási támogatás alacsony, az adósságkezelési szolgáltatás pedig sokakat nem ér el.
Győri Péter azzal kezdte az igen kritikus hozzászólását, hogy 2 évig volt lakáspolitikus a fővárosban, ezért meg tudja különböztetni az álmokat a valóságtól. Így a kormány nagyszabású terveiről (pl. a devizahitel-állomány felvásárlásáról) nem is beszélt, ehelyett, egy sor nagyon egyszerű, esetenként költségvetési teher nélkül is megvalósítható lakáspolitikai intézkedést ajánlott a bizottság figyelmébe: például a lakásfenntartási támogatás összekötését a munkanélküli ellátásokkal, az adósságkezelési szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, a magáncsőd intézményének megfelelő szabályozását, valamint a lakástörvény módosítását az önkormányzati bérlakásokban élők nagyobb biztonsága érdekében. Azt is elmondta, hogy nagyon nagy probléma a devizaadósság, de ezen kívül is több százezer háztartás van eladósodva.
Közülünk elsőként Balog Gyula beszélt, aki bemutatkozójában elmondta, hogy maga is hajléktalan. Gyula elmondta, hogy a magány milyen fontos szerepet játszik nemcsak a hajléktalanság kialakulásában, de abban is, hogy a hajléktalan emberek ki tudjanak állni magukért. Ezután arról beszélt, hogy a hajléktalan-ellátó intézményrendszer milyen elfogadhatatlan minőségű szállás-lehetőséget nyújt csak, és hogy megfelelő szociális bérlakás-hálózat hiányában sok hajléktalan embernek esélye sincs rá, hogy újra megfelelő lakhatáshoz jusson, még akkor sem, ha dolgozik. Ezért, ahogy elmondta, kiterjedt szociális bérlakás-hálózatra, és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalására van szükség.
Misetics Bálint ott folytatta ahol Balog Gyula abbahagyta: elmondta, hogy a lakhatáshoz való jog számos európai állam alkotmányában szerepel, valamint a bizottság figyelmébe ajánlotta Franciaország és Skócia példáját, ahol a lakhatáshoz való jog nem marad meg az elvi deklaráció szintjén, hanem az állam bírói úton kikényszeríthető módon biztosítja azt. A lakhatáshoz való jog jelentőségét azzal a példával érzékeltette, hogy Magyarországon például egy várandós nő elhelyezésre vonatkozó kérelmét egy önkormányzat elintézheti azzal, hogy felírja egy hosszú várólistára: hiszen az önkormányzat intézmény fenntartó kötelezettsége mellé (amelyet egyébként sok önkormányzat nem tart be) nem társul a hajléktalan állampolgár joga az elhelyezéshez. Ezután arról beszélt, hogy az utóbbi 10 évben úgy növekedett kétszeresére a lakástámogatások GDP-n belüli részaránya, hogy ezt a költségnövekedést nem kísérte evvel arányos előrelépés a lakásszegénység és a hajléktalanság csökkentésében. Misetics azzal zárta a hozzászólását, hogy azt kérte: ha a kormány ismét a lakáspolitikai kiadások jelentős növelését fontolgatja, akkor a források elköltésénél elsősorban a hajléktalan és mélyszegénységben élő emberek érdekeit tartsa szem előtt.
A bizottsági tagok közül Rónaszéki Keresztes Mónika fideszes képviselő szólalt fel – de sajnos semmi érdemi választ nem adott az elhangzottakra.
2010. augusztus 3. Misetics Bálint
A bizottsági ülés jegyzőkönyve innen letölthető.
2010. július 24-én szombaton 15 órakor került sor a „Mélyszegénységben élők önszerveződései” című panelbeszélgetésre a Védegylet nyári táborában Horányban, melyet Misetics Bálint moderált.
Szigeti Adriennen (AVM) és Kovács Gáboron (AVM) kívül meghívást kaptak még a sajókazai asszonyközösség tagjai, valamint Pásztor Eszter, a bódvalenkei „freskófalu” és szociális szövetkezet létrehozója, mentora.
A Város Mindenkié képviselői először szépen felépítve bemutatták a csoportot, a megalakulást, az eddig végzett munkát és a terveinket.
A nemrég elkészült köztéri jogi kisokosunk egy példányát körbeadtuk, ami nagyon nagy sikert aratott! Ugyancsak nagyra értékelte a közönség a jogklinikáról szóló híreket is. Rákérdeztek a tagtoborzási módszereinkre is.
Ezen kívül, nagyon érdekelte a hallgatóságot az előadók személye, személyes érintettsége, és hogy ők hogyan kerültek kapcsolatba, és milyen munkát végeznek az AVM-ben. Tapasztalható volt itt is, hogy a „hajléktalan” embert NEM a kulturált megjelenésű, kulturált beszédű és „okosakat” mondó emberekkel azonosítják. (A szokásos megdöbbenés).
Mind a bemutatkozásunk, mind pedig a társadalom margóján élő egyéb önszerveződésekre, illetve a döntéshozók „rálátására” vonatkozó információk nagyon hasznosak voltak. Mindez erősítheti az AVM azon törekvését, hogy minél szélesebb körű együttműködéssel érjük el nagyobb célunk, az igazságosabb társadalom létrejöttét.
2010. július 29 Orbán Anna
A Város Mindenkié sok email-váltás után 2010. július 21-re időpontot kapott Gegesy Ferenctől, Ferencváros polgármesterétől. E találkozóra azért volt szükség, mert az ő kerületében (ahogy a főváros mindegyikében!) is sok ember él olyan házakban, amik nagyon rossz állapotban vannak, illetve olyan családok is vannak, akik a magas hitel miatt fognak utcára kerülni.
A találkozóra hárman mentünk, egyikünk a kerületben élő, bedőlt hiteles anyuka volt. Gegesy úr egyből fogadott is minket, s mi átadtuk neki a napirendi pontokat. Arra kértük többek között, hogy mondja el milyen sorsa lesz a Koppány utca 3-hoz hasonló rossz állapotú házaknak, mi lesz a lakók sorsa stb.
Gegesy Úr elmondta, hogy nagyon sok ház van a kerületben, amit feltérképeztek s most felújításra várnak, de lehet, hogy mire odaérnek, le kell majd bontani – ilyen a Koppány utca 3 is. Mivel a lakók között nagy a bizonytalanság házuk sorsával kapcsolatban, arra kértük Gegesy Urat, hogy értesítse a lakókat, hogy az épület jelenleg felújításra vár, és várhatóan hány évet kell várni a felújításra (úgy tűnik még kb. 5-10 évet…).
Felhoztuk az „önkényes” lakásfoglalók ügyét is. Sajnos a polgármester nem sikerült meggyőzni az emberhez méltó elhelyezés biztosításáról, csak méltányossági alapon (pl. „régóta ott lakók”) hajlandó foglalkozni az üggyel. Viszont felhívtuk a figyelmét, hogy tapasztalataink szerint a családsegítő központban nem minden ügyfél kap meg minden szükséges információt helyzete megoldásához. Erre a polgármester megígérte, hogy utánanéz a családsegítő működésének.
Az üresen álló lakásokkal kapcsolatban sajnos nem sikerült lényegi előrelépést elérni. Megtudtuk, hogy azért van kb. 118 üres szociális bérlakás a kerületben, mert vannak krízis helyzetek, amikor azokból kell gyorsan kiutalni lakást. Aminek nagyon örültünk viszont, hogy fogadókészséget mutatott a Habitat for Humanity által javasolt felújítási modell iránt (ennek lényege, hogy a lakók hátralékába beszámítják a felújítás során végzett munka bérét), de konkrét javaslatot vár tőlünk az asztalára.
A Polgármester Úr azt is elfogadta, hogy kikerüljön a hatályos önkormányzati rendeletből az, hogy legalább öt évet kell várni a szociális pályázatos lakásokra (noha, ahogy elmondta, a „gyakorlatban ez úgyis mindegy, 10 évet kell várni sajnos”).
A bedőlt lakáshitelesekkel nem igazán akar foglalkozni, mivel úgy érzi, nem az önkormányzatra tartozik helyzetük megoldása. Ebben nem értettünk egyet, s ebből adódóan volt egy kis feszültség is. A Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott hitelt teljesen elutasította. Szerinte nem éri meg hitelre szociális bérlakásokat szerezni, mert nem jelentenek valós vagyont az önkormányzatnak. Helyzetükért a bedőlő hiteleseket hibáztatja, segíteni nekik is csak egyedi méltányosság alapján hajlandó.
Mindent összevetve, a találkozót jónak értékeljük, s még lesz folytatása is, hiszen van még nagyon sok kérdésünk. Már az is nagy eredmény hogy hajlandó velünk beszélni, tőlünk tanácsot elfogadni, s ha megvannak a kész terveink, akkor több is lesz belőle, mint hogy meghallgat minket. Bár tudjuk, hogy nem lehetünk a találkozóval teljesen megelégedve, ez a kis lépés a mi szemszögünkből nézve már nagy lépésnek számít!
2010. július 29. Csurika & VoB
A találkozó jegyzőkönyve innen letölthető.
2010. július 15-én, csütörtökön fogadott először ügyfeleket az Utcajogász - hajléktalan emberek jogklinikája, ahol A Város Mindenkié tagjai önkéntes jogászok társaságában hetente egy alkalommal fogadják a panaszosokat. Az Utcajogász helyszíne egyelőre a Batthyány tér – a metrókijárattal szemben – de a végső helyszín még változhat.
Célunk a tanácsadás, az információnyújtás, és az utcán élő hajléktalan embereket érintő problémák összegyűjtése, hogy szervezetten léphessünk fel a hatóságok, az állampolgárok és az intézmények túlkapásai és megkülönböztető gyakorlatai ellen.
Az Utcajogász csapata az első alkalmat sikeresnek ítélte: mind a négy ügyfelünk hasznos tanáccsal, konkrét segítséggel távozott, legyen szó hajléktalan igazolvány kiváltásáról, szabálysértési fellebbezés megírásáról vagy rokkantsági nyugdíj igényléséről.
Következő alkalmak: 2010. július 22. és július 29. (Batthyány tér)
.jpg)
FELHÍVÁS
A Tizek Budapesti Hajléktalan Embereket Segítők Társasága, a Menhely Alapítvány Jogvédő Fórum és a Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport kampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a lakcímadatok nyilvántartásával kapcsolatos problémákra, amely nagyon sok hajléktalan és bizonytalan lakhatással rendelkező embert érint hátrányosan.
Annak érdekében, hogy a jelenlegi „hatósági lakcímrendezési kényszer” visszafordíthatatlan káros következményei ellen hatékonyan tudjunk fellépni, illetve megpróbáljuk megállítani elsősorban olyan, lakcímekkel kapcsolatos eseteket gyűjtünk, ahol az állampolgár, bár van tényleges lakóhelye (lakás, szálló, vagy akár közterület is), valamilyen okból nem tud bejelentkezni. Ezen túl hasznát vesszük bármilyen lakcímmel kapcsolatos problémáról szóló esetleírásnak, amelyben az ügyfeleket vagy akár ismerősöket, családtagokat, stb. lakcíme vagy annak rendezetlensége, esetleg hiánya miatt érte valamilyen hátrány.
Célunk egy olyan esetgyűjtemény összeállítása, mely Budapest minden kerületéből és lehetőleg minél több vidéki településből tartalmaz eseteket. Az eseteket az illetékes hivatali és döntéshozó politikai szereplők elé szeretnénk tárni, evvel érzékeltetve a lakcímek regisztrációjával kapcsolatos jogi szabályozás és működésképtelen gyakorlat által okozott súlyos problémákat.
Kérjük, az esetleírások tartalmazzák a következő információt:
- az eset érintettjének alapvető adatai (név, kor, nem, bejelentett lakcím(ek), tényleges tartózkodási hely) (ezeket az adatokat bizalmasan kezeljük)
- az eset rövid (5-10 mondatos) leírása, amelyben feltétlenül szerepeljen, pontosan milyen lakcímes problémáról van szó és milyen következményekkel járt az adott lakcím rendezetlenség, illetve az is, hogy milyen megoldás született
- az esetet dokumentáló neve, elérhetősége (ezeket az adatokat nem fogjuk nyilvánosságra hozni!)
Az eseteket 2010. szeptember 1-ig
a lakcimgond@gmail.com email címre várjuk!
További információ:
06 20 934 58 21 (Gurály Zoltán)
06 70 425 01 39 (Kovács Ivetta)
A felhívás teljes szövege letölthető itt.

A Város Mindenkié is részt vesz a Védegylet által szervezett horányi Ökopolitikai Nyári Egyetem egyik beszélgetésén.
A beszélgetés időpontja: 2010. július 24. 15-16.30h (Horány)
Empowerment - szerveződés és önszerveződés mélyszegénységben élő emberekkel Magyarországon
Résztvevők: Pásztor Eszter (Bódvalenke), Káló Norbert (Bhim Rao Egyesület Szendrőlád), Sajókazai Asszonygyülekezet, Szigeti Adrienn (A Város Mindenkié Csoport)
Moderátor: Misetics Bálint
További információ itt
2010. július 17-án szombaton „Szomszédok Napját” szerveztünk a Koppány utcában, hogy tovább erősítsük a kapcsolatot a ház lakói és A Város Mindenkié között és segítsük a közösségi összefogás és érdekvédelem kiépülését a házban. Mint azzal szembesülnünk kellett, nagyon nehéz feladat előtt állunk…
Amikor megérkeztünk, bár előzetesen egyeztettünk minden lakóval több alkalommal is, a lakók nagy része nem nagyon akart lejönni az udvarra, csak tisztes távolból figyelték az ételkészítést. A fiatal fiúk a későbbiekben is bele-bele-röhögcséltek a „beszélgetésbe”, de a végére azért több emberrel tudtunk érdemben beszélgetni.
Az este menete:
Betti moderált. Nem volt könnyű dolga: nagyon nehéz volt túlkiabálni a kétemeletnyi – amúgy a gangon zömében kint álló, de zajongó – embereket. Tamás bemutatta az AVM-et azoknak is, akik esetleg nem vettek részt a korábbi akciókban.
Ezután jött két videó levetítése, melyek a május 13-i élőláncot és a május 27-i Bakáts téri tüntetést mutatták be. Ez már vonzotta a lakók figyelmét, hiszen önmagukat is láthatták, a házukat is – ekkor már megnőtt a figyelem. Volt, aki megkönnyezte, amikor látta, hogy az ő érdekükben kiálló fiatalokat milyen módon rángatták ki a rendőrök az élőláncból.
Betti – majd később az „ércesebb hangú” Steve – arra kérte a lakókat, mondják el, történt-e azóta valami, ami a házban élők lakáshelyzetét javíthatta volna. Úgy tűnt, igazándiból SEMMI sem történt, legalábbis az önkormányzat részéről.
AMI TÉNY: még ma is legalább 5 lakás áll üresen a hézban, lepecsételve az önkormányzat által és még mindig ott áll az ominózus befalazott lakás is.
Alább az egyes lakók véleménye (kicsit vegyes, ahogy el tudtam kapni az egyes megszólalásokat)
1.) Még mindig nem tudják kiszedni az önkormányzatból, hogy felújítani vagy lebontani akarják-e a házat (2006 óta pl. a lépcsőház alá van dúcolva). (Egyébként a kerület hatályos rendelete szerint a házat felújítják – mondta el Betti).
2.) Volt olyan, hogy valaki – egészségügyi indokkal – a félkomfortját egy üresen álló, emeleti, fürdőszobás lakásra szerette volna HÁZON BELÜL elcserélni, de az önkormányzat EBBE SEM MENT BELE.
3.) Úgy tűnik, szinte mindenki boldogan elköltözne, ha lebontásra kerülne sor.
4.) „Jól értesült” lakók (kettő, egymástól függetlenül) azt mesélték, hogy a lebontást azért húzhatja el az önkormányzat, mert a ház alatt egy igazi, „bombabiztos” légópince-rendszer van, amely adott esetben nemcsak az ott lakóknak nyújtana védelmet, de a környéknek is. Állítólag ezért nem adták el a mellettük felépült TESCO-nak sem ezt a telket néhány évvel ezelőtt, pedig akkor nyilván megoldódott volna a lakók problémája is egy csapásra.
6.) Nagy problémának tűnik, hogy nincs összetartás a lakók között, ezért közösen eddig még akkor sem sikerült fellépniük, ha az érdek valóban közös volt.
2010. július 18. Orbán Anna
A Város Mindenkié 2010. június 13-i műsora a Muzsikus Rádión itt meghallgatható.
Téma: Az Európai Társadalmi Fórum Isztambulban
A Világ Társadalmi Fórum a baloldali társadalmi mozgalmak képviselőinek kétévente megrendezett találkozója. Jelszavuk szerint „Lehet más a világ!” és a globális kapitalizmusra igyekeznek alternatívát felmutatni, illetve az ebből fakadó társadalmi problémákra megoldásokat javasolni.
Ugyanez a mozgalom kétévente megrendezi az Európai Társadalmi Fórumot is, mely ebben az évben Isztambulban volt, ahova egy egész busznyi magyar aktivista utazott ki, köztük én is, a Város Mindenkié csoport képviseletében.
Sajnos a többség számára csalódás volt a Fórum – úgy éreztük, egyáltalán nincs kihasználva a potenciál, mely egy ilyen találkozóban rejlik. A szervezés meglehetősen szétesett (mint utólag megtudtuk, a török szervezői gárdából néhány hónappal a Fórum előtt nézeteltérések miatt távozott több nagyobb szervezet), a mozgósítás nem volt megfelelő (talán a nagyobb távolság miatt is, de a résztvevőknek kb fele török volt, aránylag kevés külföldi volt jelen), összesen kb. kétezren regisztráltak, ami az eddig európai fórumokhoz képest egyértelmű visszaesés. Szerintem nem volt szerencsés egy 15 milliós nagyvárosban tartani a Fórumot – az esemény gyakorlatilag észrevétlen maradt a város hétköznapi dinamikájához és az Európai Kulturális Fővároshoz kapcsolódó eseményekhez képest.
Tartalmilag problémásnak éreztem, hogy a műhelybeszélgetéseken általában két véglet között sordódtunk: egyrészt a teljesen parciális, lokális jelentőségű ügyek és küzdelmek bemutatása, másrészt pedig a rendkívül általános rendszerkritikus álláspontok megfogalmazása között. Csak egy beszélgetésen voltam, ahol kellően erőskezű volt a moderátor, és ahol rögtön ki is derült, hogy a közönségben csupa olyan ember ül, akik egymás számára nagyon érdekes dolgokat tudnak mondani. Persze erre megoldás lehetett volna a workshopokon kívüli beszélgetés, ismerkedés, viszont erre nem voltak megfelelőek a keretek (a helyszín jellege, az időbeosztás, stb. miatt).
Mégis úgy érzem, hogy érdemes részt venni a Társadalmi Fórumokon, mivel ez egy olyan közeg, mely inspirálóan hat és megmutatja a helyi szinten végzett munka tágabb összefüggéseit. Én elsősorban városi és lakhatási témájú beszélgetéseken vettem részt, melyeken sok, hozzánk hasonló célokért küzdő szerveződésről hallottam, lelkesítő emberekkel találkoztam és gyakorlati ötletekkel is gyarapodtam.
Úgy gondolom, nagy kár lenne veszni hagyni az Európai Társadalmi Fórumokat és véglegesen elfojtani belőlük az energiát, mivel sokat tanulhatnánk egymástól mi, társadalmi mozgalmak. Ezenkívül pedig egy erős nemzetközi szerveződés európai szintű nyomásgyakorlásra is képes lehetne, mely mindannyiunknak segítség lenne. Ezért nagyon bízom benne, hogy Isztambul csak időszakos hanyatlást, és nem végleges elhalást jelzett. Két év múlva valószínűleg Közép-Európában, talán Budapesten lesz a Fórum, úgyhogy bizonyos mértékig rajtunk is múlik a jövője...
Pósfai Zsuzsi