Support our work! Támogass minket!

Wire Transfer:
IBAN: HU12 1620 0223 1004 5507 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

Átutalás:
A Város Mindenkié
16200223-10045507 (MagNet Bank)

Rólunk

A Város Mindenkié

A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.

A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.

Email: avarosmindenkie@gmail.com

Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal

Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal

Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)

Címkék

13. kerület (5) 2. kerület (1) adomány (19) airbnb (2) alkotmányos jogok (14) alternatív köztársasági elnök (5) Ausztria (3) avm akadémia (99) avm film (4) Belgium (5) belügyminisztérium (3) belváros (9) beszámoló (402) beszélgetés (82) bihari utca (28) bíróság (49) BKV (1) börtönszálló (13) börtön helyett lakhatást (3) Brazília (1) Budafok-Tétény (6) budapest pride (10) Bulgária (1) criminalization (42) Csehország (8) csepel (15) Dánia (2) debrecen (3) Dél-Afrika (13) demokratikus koalíció (3) deutsch (5) díj (5) diszkrimináció (63) Dunakeszi (1) dzsentrifikáció (8) egészségügy (3) Egyenlő Bánásmód Hatóság (12) Egyesült Államok (23) Együtt (1) együtt a lakhatásunkért (6) életvitelszerű lakhatás közterületen (340) élőlánc (35) elsőként lakhatás (33) elvonulás (18) emmi (5) english (109) ensz (11) érdekvédelem (416) erzsébetváros (2) esemény (318) espanol (2) étel (5) európai lakhatási hálózat (11) európai unió (19) európai unió bírósága (1) fagyhalál (9) feantsa (12) fedél nélkül (9) ferencváros (58) FocusE15 (1) fogyatékkal élők (10) food not bombs (1) fotózás és aktivizmus (3) főváros (82) francais (4) franciaország (11) goldenblog (2) Görögország (2) guberálás (4) gyerekek kilakoltatása (38) gyermekelvétel (53) gyógyszergyári út (8) győzelem (31) habitat for humanity (12) hajléktalan ellátás (135) halottak napja (5) HaNEM (90) hatósági zaklatás (23) házfoglalás (25) hegyvidék (4) helsinki bizottság (1) Hollandia (1) hős utca (6) humán platform (9) igazoltatás (31) India (1) Írország (4) Japán (2) járókelő (1) józsefváros (84) józsef attila (2) karácsony (14) Kásler Miklós (1) kassák múzeum (5) kecskemét (2) kék (2) kenyszi (17) képzés (43) kilakoltatás (230) kilakoltatás naplók (4) kiléptető lakások (2) kisokos (11) kispest (12) kőbánya (77) koldulás (5) költészet (26) költözés (1) konferencia (34) koppány utca (10) kórház (1) korona (7) köszönet (18) közélet iskolája (4) közérdekű adatigénylés (20) közmunkás mozgalom (1) közösség (82) köztér (84) közterület felügyelet (8) közvécé (2) kunyhóbontás (130) lakásmenet (41) lakcím (60) lakcím naplók (17) lakhatás (383) lakhatáshoz való jog (28) lakhatási platform (2) lakhatási válság (53) lakok (1) lélek program (2) Lengyelország (4) lisszabon (1) lmbtq (12) lmp (16) lomtanalítás (1) március 15 (3) média (213) megemlékezés (30) megoldás (38) menekültek (15) menhely alapítvány (3) mentők (15) mérce (1) migszol (12) Miskolc (5) mszp (4) munkaügy (6) művészet (32) muzsikus rádió (150) Nagy Britannia (6) NANE (3) Németország (9) nemzetközi (176) nemzetközi dokumentumok (12) nem szegényeknek való vidék (1) nigéria (1) noszlopy utca (6) nyílt levél (95) nyíregyháza (2) október 23 (8) Olaszország (1) ombudsman (13) önkéntesség (17) pápa (5) Párbeszéd Magyarországért (1) parlament (9) Pécs (35) Pesterzsébet (1) picture the homeless (8) polgári engedetlenség (46) portrék (61) Portugália (2) portugues (2) Rákosmente (7) Rákospalota (5) rehab cm (2) rendhagyó osztályfőnöki óra (22) rendőrség (54) részvételi akciókutatás (29) romák (7) Románia (2) sajókaza (2) Schlauch-progam (6) segély (10) sherwood (19) Sierra Leone (3) Spanyolország (1) stopkilakoltatás (2) Svédország (1) szeged (1) szegénységellenes hálózat (4) szégyenkordon (6) székesfehérvár (3) szemüveg (9) Szenegál (1) Szlovákia (1) Szlovénia (2) szociális bérlakás (8) szociális építőtábor (8) szociális munka (13) szociális temetés (1) szolidaritás (117) születésnap (19) támogatás (22) tapasztalati szakértő (7) társadalombiztosítás (1) tasz (17) tb (1) tek (2) terebesi erdő (28) Terézváros (1) Thaiföld (2) Törökország (2) Törökszentmiklós (1) törvénymódosítás (1) tüntetés (194) üdvhadsereg (4) újbuda (11) újpest (9) új blogfelület (1) üres házak (77) utcajogász (37) Utcáról lakásba egyesület (9) utca és jog (37) vác (1) Vajdahunyad utca (3) választások (40) választás 2014 (5) választás 2018 (6) vallás (6) van esély (1) városhoz való jog (10) vaskapu utca (2) vécé (1) Veresegyház (1) videó (217) wc (53) XV. kerület (1) zöld pók (2) zugló (40) Címkefelhő

Egyezség született a hajléktalan emberek zaklató jellegű igazoltatása ellen

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság egyezséget kötött, hogy a hajléktalan és más, rossz szociális helyzetű emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő joga valóban érvényesüljön a rendőri intézkedések, így az igazoltatások során. Az egyezségről a Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié hajléktalan csoport sajtótájékoztatón számolt be 2016. február 18-án.

blog_72.jpg

Előzmények

A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása is igazolta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben, objektív okok nélkül sújt hajléktalan és szegény embereket. A 2011-12-ben végzett Utca és jog című kutatás során megkérdezett 400 hajléktalan ember 60%-a nyilatkozott úgy, hogy havonta legalább egyszer igazoltatták. Az igazoltatottak 20%-ával ez hetente fordul elő. A Magyar Helsinki Bizottság és A Város Mindenkié közös 2014-es kutatásából az derül ki, hogy egy hajléktalan embernek átlagosan havi mintegy két alkalommal kell megmutatni személyi okmányait, miközben más gyalogosokat csak elvétve tartóztatnak fel a rendőrök. Sokszor ételosztás közben vagy szociális, illetve egészségügyi intézmények közelében igazoltatnak, anélkül, hogy az igazoltatottak bármiféle normaszegést követnének el. Gyakran marad el az intézkedés okának megjelölése vagy a jogorvoslatról való kioktatás. A 2014-es vizsgálat során egyetlen olyan hajléktalan emberrel szembeni igazoltatással sem találkoztunk, amely maradéktalanul megfelelt volna a rendőrségi törvény előírásainak.

A Magyar Helsinki Bizottság az AVM szakmai támogatásával közérdekű igényérvényesítő-ként fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz a BRFK-val szemben. A 2015 márciusában indított eljárás a Helsinki Bizottság és budapesti rendőrség közötti egyezséggel végződött, amelyet az EBH 2016. januárban 20-án hagyott jóvá.

A hajléktalan emberek tapasztalatai

A Blaha Lujza téren tartott sajtótájékoztatón két hajléktalan aktivista is beszámolt saját tapasztalatairól. Sándor Ferenc elmondta, hogy a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen szervezett tesztelés során a Nyugati pályaudvar előtt ült egy padon az esti órákban, tőle néhány méterrel pedig tesztelő párja, egy lakhatással rendelkező fiatalember. Amikor a rendőrök megjelentek, „engem minden ok nélkül igazoltattak, a társamat pedig nem. Egy hajléktalan ember kénytelen az ingóságait egy-egy nagyobb szatyorban tárolni. Ezek a szatyrok sokak szemében a hajléktalanságot jelentik. Azt gondolom, egem azért igazoltattak, mert nagy szatyor volt nálam és ebből sejtették, hogy hajléktalan vagyok.” Amikor Ferenc megkérdezte a rendőröket, hogy miért igazoltatják, azt mondták neki, hogy a korára való tekintettel, a biztonsága érdekében. Az igazoltatás egyébként eredménytelen volt, vagyis semmilyen további intézkedés nem követte.

Fekete-Nagy Miklós szintén reszt vett a kutatásban, őt az ún. naplózás során igazoltatták, amikor két héten keresztül 10 hajléktalan aktivista dokumentálta a rendőrökkel való találkozásaikat. Miklós elmondta, hogy egy alkalommal a Máltai Szeretetszolgálat nappali melegedőjénél állt sorba ételét, amikor hat rendőr mindenki leigazoltatott a sorban – ekkor sem történt semmilyen további intézkedés egyetlen esetben sem. Másodszor egy rendőrpáros igazoltatta Miklóst, aki A Város Mindenkié gyűlésére tartott egy látássérült társával. Az őket megközelítő rendőr azt kérdezte tőlük, hogy „Kicsit beszél magyar?”, majd leigazolta őket és további intézkedés nélkül távozott. Arra a kérdésre, hogy miért igazoltatta őt, a válasz az volt, hogy rutinigazoltatás, ami semmilyen szempontból nem felel meg a rendőrségi törvénynek. „Életem első 52 évében, amíg saját tulajdonú lakásban laktam, összesen háromszor igazoltattak, most, hogy hajléktalan vagyok, két hét alatt kétszer” – mondta el Miklós.

Mindkét hajléktalan aktivista elmondta, hogy a rendszeres és zaklató jellegű igazoltatások megalázó helyzetbe hozzák a hajléktalan embereket. Fekete-Nagy Miklós szerint: „ameddig a rendőr kezében van a személyi okmányom, meg sem mozdulhatok, mintha le lennék betonozva a járdára és bűnözőként tekintenek rám”. A hajléktalan embereket igazoltató rendőrök látványa miatt a lakosság azt hiheti, hogy a hajléktalan emberek bűnözésre hajlamosak, ezért igazoltatják őket sokkal többet. Pedig az Utca és jog kutatásból kiderül, hogy a hajléktalan és nem hajléktalan emberek elleni igazoltatások eredményessége közel azonos (mindkét csoport esetében az igazoltatások 20%-a vezet további intézkedéshez).

Az egyezség

Az Egyenlő Bánásmód hatóság által jóváhagyott egyezségben a BRFK hangsúlyozza, hogy a rendőri vezetés a rendőri állománytól arányos és szakszerű intézkedést vár el, amellyel nem egyeztethető össze a zaklató igazoltatás. A felek arról is megállapodtak, milyen lépésekkel lehet javítani a helyzeten.

Az egyezség alapján Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsát ki a rossz szociális helyzetű emberek célhoz kötött igazoltatásáról, amely egyebek mellett felhívja rá a figyelmet, hogy ételosztáskor, valamint egyéb szociális- és egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor a rossz szociális helyzetű személyekkel szemben foganatosított „általános” igazoltatás különösen sérelmes az egyenlő bánásmód szempontjából. Igazoltatásnak az ilyen helyzetekben csak nyomatékosan indokolt, konkrét okból lehet helye.

A Helsinki Bizottság olyan adatbázis összeállítását kezdeményezi az Országos Rendőr-főkapitányságnál, amely alapján elemezhetővé válik, hogy az „általánosnak” nevezett igazoltatások alanyai között milyen a hajléktalan személyek aránya, és hogy a velük szembeni igazoltatások eredményesebbek vagy kevésbé hatékonyak, mint mások esetében. A BRFK a kutatást támogatja, az ahhoz szükséges szakmai segítséget megadja.

A BRFK szintén vállalta, hogy kezdeményezi az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóságánál, hogy a Robotzsaru rendszerben az igazoltatás okaként a jelenleg használatos „általános igazoltatás” helyett a Rendőrségi törvényben meghatározott okokat kelljen feltüntetni annak érdekében, hogy az intézkedések célhoz kötöttsége ellenőrizhetőbbé váljon.

A BRFK szintén támogatja, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos érzékenyítés megjelenjen a rendőrök képzésében és továbbképzésében.

További információ

Az AVM 2011-es, Utca és jog c. akciókutatását itt találja.

Az igazoltatások 2014-es tesztelésről itt olvashat.

A BRFK és a Magyar Helsinki Bizottság közötti egyezség innen letölthető.

Fotó: Csizi Zsolt

2016.02.18. 12:17 • Szólj hozzá! Címkék: rendőrség diszkrimináció igazoltatás köztér utca és jog Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági zaklatás
 
 
süti beállítások módosítása