Az első, gödöllői bírósági tárgyalás után ma Budapesten is sor került az első olyan bírósági ítéletekre, amelyeket a közterületi hajléktalanság hatósági üldözéséről szóló új, október 15-én hatályba lépett szabályozás alapján hoztak. A bíróság mindkét esetben megállapította a szabálysértést, és mindkét esetben „figyelmeztetés” büntetés mellett döntött. Az egyik „eljárás alá vont személy”, egy 61 éves hajléktalan nő védelmét az Utcajogász Egyesület önkéntes ügyvédei látták el. A fellebbezése nyomán az ő ügyében másodfokú eljárásra kerül majd sor. A Város Mindenkié csoport által indított petíció arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőnek a hajléktalan embereket.
Október 15-én lépett hatályba az a szabálysértési törvénybe foglalt rendelkezés, amely az ország minden településén, minden közterületen elzárással büntethető szabálysértéssé nyilvánítja a közterületi hajléktalanságot. Budapesten ma került sor az első két olyan bírósági tárgyalásra, amelyeket a rendőrség már az új szabályozás indított hajléktalan emberek ellen. Az első bíróság elé állított hajléktalan embert a Fővárosi Törvényszék figyelmeztette és 6350 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A második ügyben, amit szintén ma koradélután tárgyalt a bíróság, az „eljárás alá vont személy” egy 61 éves, tartós beteg nő volt, aki élettársa halála után vesztette el a lakhatását. Őt az Utcajogász Egyesület ügyvédei védték a tárgyalás során.
Az Utcajogász ügyvédei szerint az alkalmazott jogszabály a magyar állam által elvben elismert nemzetközi jogi egyezményekbe, valamint az Alaptörvény rendelkezéseibe ütközik. Ezért indítványozták, hogy az ügyben eljáró bírósági titkár a döntés előtt forduljon az Alkotmánybírósághoz, ami felülvizsgálhatná a vonatkozó szabályozást. A bíróság azonban egyaránt elutasította ezt, és az eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványukat.
A bíróság nem engedélyezte, hogy az „eljárás alá vont” hajléktalan nő személyesen jelen lehessen a tárgyalóteremben. Abszurd módon ugyanabban az épületben kellett egy kamera és egy képernyő előtt ülnie – a közvetítést csak nehezen tudta követni, a bírósági titkár kérdéseit több alkalommal nem hallotta, illetve nem értette. Az őt védő ügyvédekkel is csak telefonon egyeztethetett. Az Utcajogász álláspontja szerint mindezek miatt sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai, valamint a védelemhez való joga. Szintén sértette a tisztességes eljárás követelményeit, hogy a bíróság arra hivatkozva nem hallgatta meg a védelem tanúját (egy közeli lakót, aki ismeri az eljárás alá vont hajléktalan nőt), hogy ő „enyhítő körülményeket” tárna a bíróság elé.
A bíróság végül annak ellenére állapította meg a szabálysértést, hogy a szabálysértési törvénybe foglalt tényállást a hajléktalan nő nyilvánvalóan nem merítette ki: nem „egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül” élt közterületen. A rendőrség „közérdekű munka” (vagyis fizetés nélküli kényszermunka) kiszabását kérte. A bíróság végül „figyelmeztetés” mellett döntött. Az ítélettel szemben az ártatlanul elítélt hajléktalan nő fellebbezett – az ügy így másodfokra kerül. Ha pedig ott is jogsértő ítélet születik, az Utcajogász Egyesület kész a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
A Város Mindenkié csoport „A hajléktalanok nem bűnözők!” címmel nyílt levelet intézett az Országos Rendőrfőkapitánysághoz, amelyhez a Szabad aHang honlapon bárki tud csatlakozni. A levél, amelynek egy hatalmas méretű példányát a tárgyalás után A Város Mindenkié aktivistái a Gyorskocsi utcai rendőrségi épület kapujára is felfüggesztették, arra kéri a rendőrséget, hogy ne kezeljék bűnözőknek a fedél nélkül élő embereket, a hajléktalanság kezelését hagyják az utcai gondozó szolgálatokra, és csak abban az esetben foglalkozzanak ezzel a problémával ha azt a rendőrség életvédelmi kötelezettségei indokolják.
A levél elküldésén kívül A Város Mindenkié csoport mindenkit arra kér, hogy segítsen az Utcajogász Egyesület által összeállított jogi tájékoztató hajléktalan emberekhez való eljuttatásában, illetve jelentkezzen be a kunyhóban élő emberek védelmére szervezett riadóláncba.
>> Nyílt levél és petíció az Országos Rendőr-főkapitányságnak
Nyitókép: A Város Mindenkié csoport tiltakozása a Fővárosi Törvényszék épülete előtt (Halász Júlia)
2. kép: Az Utcajogász Egyesület ügyvédei a bírósági tárgyaláson (Vörös Anna)
3. kép: A rendőrségnek írt nyílt levelet kitűzése a Gyorskocsi utcai rendőrség kapujára (Vörös Anna)
