1. Hajléktalanság és lakhatási szegénység Magyarországon

Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán és hajléktalanszállón, több százezren rettegnek a kilakoltatástól vagy húzzák meg magukat zsúfolt, egészségtelen lakásokban, mert a piaci árú albérletre és a jelzáloghitelre gyakorlatilag nincsen alternatívájuk. A szociális bérlakások aránya európai szinten hazánkban az egyik legalacsonyabb (2-3%), és a KSH szerint kb. félmillió lakás áll üresen, kihasználatlanul.

Ahonnan én jövök, ez egy 3400 fős település, Sajókaza. Nagyon szép község. A falu közepén egy gyönyörű szökőkút látható, de a végén van egy nagy cigánytelep, ami egy nyomortanyához hasonló. Nehéz helyzetben élnek az emberek. Megnehezíti a cigányok életét az, hogy egy 24 négyzetméteres lakásban 8-an is laknak. Ami azt jelenti, hogy egymás hegyén-hátán vannak. A közlekedés elég nehézkes, mert óránként járnak a buszok. A cigánysoron található 4 csap, amiket közel 800 ember használ. Nagyon rossz a kapcsolatunk az Önkormányzattal, mert minden pályázatból kihagyják a cigánytelepet.

Azért vagyunk ma itt, mert a hajléktalan emberek ellen hozott embertelen jogszabályt az Alkotmánybíróság eltörölte, de ezt a magyar kormány és vezető beosztású emberek nem akarják elfogadni. Ma azt hallgatjuk, hogy Tarlós István főpolgármester azt hangoztatja, hogy lehetőséget kell biztosítani az önkormányzatoknak arra, hogy igenis kitilthassák a hajléktalan embereket a közterületekről. A főpolgármester azt is nyilatkozta, hogy „garázda módjára, a túlnyomó többség érdekeit veszélyeztetve, saját magukat helyezik törvényen kívül és ezekkel úgy is kell bánni, ahogy ilyen esetekben szoktak!” Azt hallgatjuk, hogy Orbán Viktor arról beszél, hogy a hajléktalanok kisajátítják a közterületeket.

Köszönöm a meghívást, örülök hogy együtt lehetünk. Az viszont nem ad okot örömre, hogy alapvető jogainkért kell most itt szót emelnünk. Szabó József vagyok, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója. Egy pár szót szeretnék szólni Mozgalmunkról.

Néhányan két éve elhatároztuk, hogy fel kell hívni a figyelmet egy közelgő társadalmi katasztrófára. Célul tűztük ki, hogy a törvényhozók, a kormány és a hatóságok figyelmét felhívjuk a „devizahitelezésnek” keresztelt problémára. Úgy éreztük, szükség van javaslatainkra, észrevételeinkre. Éreztük, hogy a döntéshozók nem értik a problémát, nem látják milyen veszély fenyeget minket, családjainkat. Nem látják, milyen veszély fenyegeti otthonainkat. Mint civil érdekvédők több törvényjavaslatról mondtunk véleményt, sőt olyan is volt, hogy a javaslatunkból született törvény előterjesztés. Ma már tudjuk, sokkal előrébb tartanánk, ha törvény is született volna ezekből az elképzelésekből.

Azért vagyunk itt Veletek, mert hiszünk, egy igazságosabb társadalomban. De ezt csak igazságosabb politikával lehet felépíteni. Csak akkor, ha összefogunk! Diák a diákkal, diák a pedagógussal, és a nővérrel, a postással, a kisemmizett művészekkel, a szorongó közalkalmazottakkal és hajléktalan embertársainkkal, mindenkivel! Tehát mindenkivel! Mert egyenrangú állampolgárok vagyunk!

A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport december 21-én a hajléktalan emberek üldözése ellen tiltakozott és a magyarországi lakhatási válság érdemi kezelését követelte a Kossuth téren. A tüntetésen, amelyhez csatlakozott a NANE Egyesület, a Dzsaj Bhim Közösség, a Hiteles Mozgalom és a Hallgatói Hálózat is, több százan vettek részt, jelentős részben hajléktalan emberek.

Karácsonykor sok embernek jut eszébe, hogy adományt adjon azoknak, akik szükséget szenvednek. Mi most arra kérünk, hogy részvételeddel támogasd A Város Mindenkié december 21-i tüntetését a lakhatáshoz való jogért és a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen.

Hívd el a barátaidat is!

Facebook-esemény

Orbán Viktor „nemzeti konzultációt” kezdeményez a hajléktalanság kezeléséről. A demokrácia alapja az állampolgárok valós részvétele a közügyek intézésében, és a közjóról alkotott vélekedések megvitatásában. Ehhez nem egy újabb manipulatív „nemzeti konzultációra” van szükség, hanem érdemi egyeztetésekre a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek képviselővel és a téma szakértőivel, lakossági fórumokra, ahol többféle álláspont is megjelenik, és parlamenti vitanapra, ahol az országgyűlés tagjai nyilvános vitában ütköztethetik álláspontjaikat.

Ha egyetértesz, gyere el december 21-én A Város Mindenkié tüntetésére és követeld velünk a valós demokráciát és a lakhatáshoz való jogot. Hívd el a barátaidat is!

Facebook-esemény

Kérdés: Mi értelme van törvénybe foglalni valamit, ha úgysem tartják be?

Válasz: Igaz, hogy attól még, hogy valami törvénybe foglalva, nem biztos, hogy meg is valósul. A törvényalkotás csak az első lépés a lakhatáshoz való jog érvényre juttatásában. Ha az államot törvény kötelezi valamire, könnyebben felelősségre lehet vonni és valódi, átfogó intézkedéseket kikényszeríteni. A törvény erejét jelzi, hogy az Országgyűlés azért nem fogadta el Módosított Európai Szociális Karta lakhatáshoz való jogról szóló 31. cikkét, mert ez kötelezte volna arra, hogy valódi lépéseket tegyen. Mindez jól mutatja, hogy a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása nagyrészt politika akarat kérdése.

A magyarországi fiatalok 40-60%-ának a rokonok nem tudnak segíteni a lakáshoz jutásban. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a fiatalok, akiknek az állami gondozásból kikerülve semmilyen családi segítség nem áll rendelkezésükre, hiszen az ún. otthonteremtési támogatás összege nagyon alacsony. A hajléktalanná vált emberek jelentős része hosszabb vagy rövidebb időt állami gondoskodásban töltött fiatalkorában. Ha a lakhatáshoz való jog törvénybe lenne foglalva, és az állam kiterjedt szociális bérlakás-hálózatot és jól célzott lakástámogatási rendszert tartana fenn, akkor sok fiatalnak megoldódnának a lakhatási problémái.

Ha egyetértesz, gyere el december 21-én A Város Mindenkié tüntetésére és követeld velünk a lakhatáshoz való jogot. Hívd el a barátaidat is!

A tüntetésen felszólal a HaHa - Hallgatói Hálózat képviselője is.

Facebook-esemény