Azért vagyunk ma itt, mert a hajléktalan emberek ellen hozott embertelen jogszabályt az Alkotmánybíróság eltörölte, de ezt a magyar kormány és vezető beosztású emberek nem akarják elfogadni. Ma azt hallgatjuk, hogy Tarlós István főpolgármester azt hangoztatja, hogy lehetőséget kell biztosítani az önkormányzatoknak arra, hogy igenis kitilthassák a hajléktalan embereket a közterületekről. A főpolgármester azt is nyilatkozta, hogy „garázda módjára, a túlnyomó többség érdekeit veszélyeztetve, saját magukat helyezik törvényen kívül és ezekkel úgy is kell bánni, ahogy ilyen esetekben szoktak!” Azt hallgatjuk, hogy Orbán Viktor arról beszél, hogy a hajléktalanok kisajátítják a közterületeket.

Pedig, miniszterelnök úr, mi is emberek vagyunk. Ennek az országnak a polgárai még akkor is, ha Ön csak megvetéssel, diszkriminatívan beszél rólunk.

Én azért vagyok itt, mert a hajléktalan emberek térbeli és társadalmi kirekesztését embertelennek tartom akár a kormány, a városvezetés, akár magánszemélyek részéről.

Azért vagyok itt, mert nem fogadom el, hogy a hatalmat képviselők nehezítsék tovább az utcán élő emberek életét, akik társadalmuk egyik legkiszolgáltatottabb csoportját alkotják.

Miközben a politika ellenünk igyekszik felhasználni a polgárokat, aközben egy kutatás kimutatta, hogy a hajléktalan emberek jelenlétét mindössze 7% jelölte meg problémának. Az sem igaz, hogy az új jogszabályra a fagyhalál miatt van szükség. Giró-Szász András kormányszóvivő a Kossuth Rádióban azt mondta: „a kormányváltás óta csupán egyetlen ember hűlt ki közterületen.” Ezzel, szemben az Országos Rendőr-főkapitányság szerint az elmúlt két évben 140 ember vált a hideg áldozatává Budapesten.

Rendszeresen okolják a hajléktalan embereket azért, mert nem szívesen vagy egyáltalán nem veszik igénybe a szállókat. Csak azt nem mondják el, hogy van olyan hely, ahol 100-120 embert zsúfolnak be tömegszállásokra, ahol nincs az ágyakon takaró, összesen 6-7 zuhanyzó áll rendelkezésre. És persze van csótány. Amit szintén tudni kell, még mindig nincs elég ágy.

Szeretnénk, ha tudnák: a kormány nem a hajléktalanság megelőzésén és a lakhatási válság érdemi kezelésén, hanem a hajléktalan emberek hatósági üldözésén dolgozik.

Nem akarunk olyan többséget, amely mások leigázását szolgálja. Olyan Magyarországot akarunk, melynek vezetői, polgárai, kormánya kitart az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a kisebbségek jogainak tiszteletében tartása mellett. Mi azt akarjuk, hogy mindenkinek legyen saját otthona. Olyan körülményeket kell teremteni, hogy ez megfizethető legyen. Legyen elegendő szociális bérlakás, munka, biztonságos megélhetés! Ehhez pedig az kell, hogy legyen demokrácia!

Azért vagyunk itt, mert olyan országban szeretnénk élni, ahol a hajléktalanság nem bűncselekmény, és a félelem nélküli élet minden állampolgár számára alanyi jog! Olyan Magyarországot akarunk, amely mindenki számára hozzáférhető, tisztes megélhetést biztosító jövedelemmel segítő elő polgárainak az emberhez méltó otthon fenntartását.

Ezért vagyunk itt! Köszönöm, hogy meghallgattak!

2012. december 21.