A Város Mindenkié (AVM) 2018. november 4-én tüntetést tartott az Alkotmánybíróság épülete előtt több száz ember részvételével. Az esemény célja az volt, hogy a résztvevők az Alkotmánybíróságtól emberséget, a kormányzattól pedig a hajléktalanság valós megoldását, vagyis a megfelelő lakhatást biztosítását követeljék. A mai tüntetésen az Utcajogász és A Város Mindenkié önkéntesei, a hajléktalan emberekkel szolidáris szakmai csoportok és több érintett is felszólalt az emberi méltóság védelmében.
A tüntetésen az Utcajogász Egyesületet Kiss Natália képviselte, aki az Alkotmánybíróság 2012-es döntéséből idézett, amely akkor megsemmisítette a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályt. Az eseményen egy eddig példátlan kiállás is megvalósult: egy színpadon szólaltak fel a pedagógusok, a pszichológusok, a szociális munkások, a kortárs írók és művészek és az orvosok képviselői is, akik korábban mindannyian nyílt levéllel vagy petícióval álltak ki a hajléktalan emberek üldözése ellen. A tüntetésen az a két kunyhólakó is beszédet mondott, akiknek az otthonát az utóbbi hetekben bontotta el minden előzetes értesítés nélkül a Pilisi Parkerdő, valamint egy nemrég kilakoltatott édesanya, aki korábban állami gondozott volt, megtapasztalta a hajléktalanságot és devizaadósság miatt veszítette el az otthonát. Végül, felszólalt az AVM két aktivistája, Lakatosné Jutka és Misetics Bálint, majd Oláh Kálmánné is, aki az első olyan budapesti nő volt, aki ellen szabálysértési eljárást indítottak az új jogszabály alapján.
A kormány 2010 óta kriminalizálja a közterületen élő hajléktalan embereket, miközben semmit sem tesz a hajléktalanná válás megelőzéséért. 2018. október 15-én lépett hatályba a szabálysértési törvény legutóbbi módosítása, amely minden eddiginél szigorúbban bünteti a közterületen élő hajléktalan embereket. Az új törvény szerint, ha valaki nem fogadja el a szociális ellátást, akkor a börtönt kockáztatja. Ha egy hajléktalan ember a felszólításra nem hagyja el a helyszínt vagy nem megy be hajléktalanszállóra, illetve ha a hatóság három hónapon belül negyedjére „éri tetten” életvitelszerű közterületen tartózkodásért, akkor a rendőrség szabálysértési eljárást indít, ami után 72 órára azonnal őrizetbe veszik az illetőt, ezt követően pedig a bíróság dönthet akár az azonnali elzárásról is. Az eljárás során az érintettek ingóságait elveszik, a „tárolhatatlan dolgokat” pedig megsemmisítik.
A törvény életbe lépése óta közel 200 – hivatalosan is regisztrált – esetben kaptak figyelmeztetést hajléktalan emberek a rendőrségtől és legalább hat ember előállításra és őrizetbe vételére került sor. Noha az Utcajogász több alkalommal is kérte a bíróságot, hogy függessze fel az eljárásokat és kérje az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát, ezt végül a múlt hét folyamán a kaposvári és a székesfehérvári járásbíróság saját hatáskörben kérte.
A Város Mindenkié 2010 óta küzd a hajléktalanság kriminalizációja ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány az ország egyik legsúlyosabb társadalmi problémáját büntető törvényekkel kezelje, ezzel még kilátástalanabb és megalázóbb helyzetbe taszítva elszenvedőit. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány eközben semmit nem tesz a lakásvesztés veszélyében élők segítéséért, sőt, az önkormányzatok aktív szerepet vállalnak a kilakoltatásokban. Tiltakozunk az ellen is, hogy a hajléktalan emberek támogatására létrehozott szociális ellátó intézményeket a kormány „rendőrként” és nem segítőként kezelje.
Hogy minél szélesebb körben meg tudjuk védeni a törvénymódosítás által sújtott embereket, az Utcajogász Egyesület jogi segítséget nyújt mindenkinek, aki ellen életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt eljárást indítanak, és széles körben terjeszti a tényállásról készített tájékoztató kiadványukat. Noha az október 15-én hatályba lépő szabályozás nem hatalmazza fel a hatóságokat a kunyhólakók előállítására és kunyhójuk lerombolására, a rendőrség mégis több alkalommal ezzel fenyegetőzött. Az AVM ellenállási akciót és levélküldő kampányt indított a kunyhóban élő emberek védelmében és a csoport a Stopkilakoltatás kampány keretében továbbra is gyűjti az aláírásokat azért, hogy gyermekes családokat ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni.
Fotók: Vörös Anna
