A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport 2013. szeptember 4-én tiltakozó akciót tartott a XVII. kerületi önkormányzat épületénél. A résztvevők transzparensekkel vonultak fel, hogy a kormány és a fővárosi önkormányzatok 2010 óta egyre fokozódó hajléktalanellenes intézkedései ellen tiltakozzanak. Követelték továbbá, hogy Rákosmente Önkormányzata semmisítse meg a közterületi hajléktalanságot és a „guberálást” büntető rendeletét.

A Város Mindenkié tiltakozó akciót szervez a XVII. kerületi önkormányzat épülete elé, hogy felhívjuk a figyelmet a kormány és az önkormányzatok egyre fokozódó hajléktalanellenes intézkedéseire.

Mikor? 2013. szeptember 4. (szerda) 11h

Hol? Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatal előtt (Budapest, 17. ker. Pesti út 165.)

Miért éppen a XVII. kerület? Rákosmente önkormányzata az első, amely élve az Alaptörvény 4. módosítása adta lehetőséggel, a közterületi hajléktalanságot büntető rendeletet fogadott el. Július 15-e óta ebben a kerületben szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen, illetve ingóságait ott tárolja. A rendelet bünteti azt is, aki a lomtalanításra kitett lom között válogat, és aki a szelektív hulladékgyűjtőben válogat, vagy onnan kivesz valamit.

Csuhai Ágnes vagyok a Város Mindenkié érintett aktivistája. Üdvözlök mindenkit, és köszönjük, hogy ma eljöttetek ide, a Varsányi Irén utcába! A hajléktalan emberek nevében, érdekeik védelmére és a szálló helyett lakhatáshoz jutás céljából szólok. Én is kilakoltatott hajléktalan ember vagyok. Sokan vagyunk otthonukat vesztett emberek és egyre többen válunk Magyarországon emiatt üldözötté. Olyanok vagyunk, mint mindenki, csak éppen belekerültünk ebbe a helyzetbe és a jogainkért harcolunk.

A Fidesz a rendszerváltás idején azt hirdette: „hallgass a szívedre!” Ebből mára csak a „hallgass” parancsa maradt. Én nem akarok hallgatni.

De mit mondhatnék édesanyám nevében, aki már több, mint 20 éve mondogatja, hogy kitartás?

Mit mondanának nektek azok a munkatársaim, akikkel fél évet dolgoztam együtt egy kőbányai közmunkaprogramban havi 45 ezer forintért, és értetlenül kérdezgettük egymástól, hogy ebből hogy lehet megélni?

Mit mondhatnék azok nevében, akikkel péntek este 10-kor kezdtük a műszakot, és ma reggel 6-kor fejeztük be az alkatrészgyárban, ahol dolgozom?

Mit üzennének a kormánynak azok a gyerekek, akikkel együtt nőttem fel egy vidéki gyermekotthonban? Mit mondhatnék az ő nevükben, akikre nem vár más, mint az életfogytig tartó otthontalanság? Itt legbelül tudom, hogy nem ez a magyar igazság.

Mi a probléma a módosítással?

A jelenlegi kormány végső csapást készül mérni a demokráciára. Álláspontunk szerint nem szabad olyan dolgokat beleírni egy Alaptörvénybe, amik bárkinek az emberi jogait sérti, márpedig ez az Alaptörvény gyakorlatilag minden társadalmi csoportnak megnehezítené az életét - mindazokét, akik demokráciában akarnak élni.

Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:

- az egyetemi hallgatók röghözkötésének lehetőségét;
- az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
- a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
- az gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
- a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
- a tisztességes választások korlátozását,
- a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
-  az állam és az egyház elválasztását sértő  szabályozást, az egyházak közötti diszkriminációt;
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
- továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.

A Fidesz-KDNP Magyarország „Alaptörvényébe” akarja foglalni a fedél nélkül élő emberek hatósági üldözésének lehetőségét. Ezzel a lépéssel az uralkodó hatalom annak a bosszúhadjáratnak a végére tesz pontot, amit két éve folytat hazánk egyik legkiszolgáltatottabb és legszegényebb társadalmi csoportja: az utcán élő hajléktalan emberek ellen. Hogyan jutottunk el idáig és mit tehetünk?

Ahonnan én jövök, ez egy 3400 fős település, Sajókaza. Nagyon szép község. A falu közepén egy gyönyörű szökőkút látható, de a végén van egy nagy cigánytelep, ami egy nyomortanyához hasonló. Nehéz helyzetben élnek az emberek. Megnehezíti a cigányok életét az, hogy egy 24 négyzetméteres lakásban 8-an is laknak. Ami azt jelenti, hogy egymás hegyén-hátán vannak. A közlekedés elég nehézkes, mert óránként járnak a buszok. A cigánysoron található 4 csap, amiket közel 800 ember használ. Nagyon rossz a kapcsolatunk az Önkormányzattal, mert minden pályázatból kihagyják a cigánytelepet.

Azért vagyunk ma itt, mert a hajléktalan emberek ellen hozott embertelen jogszabályt az Alkotmánybíróság eltörölte, de ezt a magyar kormány és vezető beosztású emberek nem akarják elfogadni. Ma azt hallgatjuk, hogy Tarlós István főpolgármester azt hangoztatja, hogy lehetőséget kell biztosítani az önkormányzatoknak arra, hogy igenis kitilthassák a hajléktalan embereket a közterületekről. A főpolgármester azt is nyilatkozta, hogy „garázda módjára, a túlnyomó többség érdekeit veszélyeztetve, saját magukat helyezik törvényen kívül és ezekkel úgy is kell bánni, ahogy ilyen esetekben szoktak!” Azt hallgatjuk, hogy Orbán Viktor arról beszél, hogy a hajléktalanok kisajátítják a közterületeket.

Köszönöm a meghívást, örülök hogy együtt lehetünk. Az viszont nem ad okot örömre, hogy alapvető jogainkért kell most itt szót emelnünk. Szabó József vagyok, a Hiteles Mozgalom egyik alapítója. Egy pár szót szeretnék szólni Mozgalmunkról.

Néhányan két éve elhatároztuk, hogy fel kell hívni a figyelmet egy közelgő társadalmi katasztrófára. Célul tűztük ki, hogy a törvényhozók, a kormány és a hatóságok figyelmét felhívjuk a „devizahitelezésnek” keresztelt problémára. Úgy éreztük, szükség van javaslatainkra, észrevételeinkre. Éreztük, hogy a döntéshozók nem értik a problémát, nem látják milyen veszély fenyeget minket, családjainkat. Nem látják, milyen veszély fenyegeti otthonainkat. Mint civil érdekvédők több törvényjavaslatról mondtunk véleményt, sőt olyan is volt, hogy a javaslatunkból született törvény előterjesztés. Ma már tudjuk, sokkal előrébb tartanánk, ha törvény is született volna ezekből az elképzelésekből.