Az Alapvető Jogok biztosa márciusi állásfoglalásában felkérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a közvécékkel kapcsolatos jogszabályi háttér hiányosságait, és fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességét annak érdekében, hogy országosan, mindenki számára elérhető lehetőség legyen a közvécék igénybevétele. Júniusban, tehát három hónappal az Alapvető Jogok Biztosának intézkedését követően levélben fordultunk a BM-hez, hogy megtudjuk készül-e már a jogszabály-módosítás a közvécék üzemeltetéséről. Megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy a közvécék üzemeltetésének szabályozása elsősorban közegészségügyi kérdés, így a BM továbbpasszolta az Alapvető Jogok Biztosának kérését az EMMI felé. Magyarul: eddig nem történt semmi, csak a szokásos pingpongozás kezdődött el.

Az Utcajogász még nyáron az Alapvető Jogok Biztosához fordult A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájának ügyében, akivel szemben a XI. kerületben indítottak szabálysértési eljárást azért, mert csak egy elhagyatott, bokros területen tudta a dolgát végezni. Álláspontunk szerint sérültek a Város Mindenkié aktivistájának alapvető emberi jogai azzal, hogy úgy indítottak vele szemben szabálysértési eljárást, hogy egyébként az adott területen nem volt lehetősége szükségleteinek kielégítésének érdekében közvécét igénybe vennie. Az Alapvető Jogok Biztosa beadványunk eredményeként márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességet, annak érdekében, törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye a fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként való vállalását.

Az Alapvető Jogok Biztosa évek óta kiemelten foglalkozik a hajléktalan emberek helyzetével, és az őket támogató intézményrendszer színvonalával, hozzáférhetőségével. A Város Mindenkié nagyon fontosnak tartja ezt a kiemelt figyelmet, és úgy gondoljuk, hogy az ombudsman tevékenysége jelentősen hozzájárul a fedél nélkül élő emberek alapvető jogainak érvényesüléséhez. Az ombudsman ebben az évben is megvizsgálta a fővárosban a téli hajléktalan-ellátás megszervezését, színvonalát, amelyet szintén üdvözlünk. Azonban minden elismerésünk ellenére a jelentés több ponton kritikára szorul, így ebben az évben először ezeket nemcsak az ombudsman, hanem a nyilvánosság felé is megfogalmazzuk.

Az első és legfontosabb kritikánk az, ahogyan az ombudsman és munkatársai a vizsgálatot elvégezték. Már tavaly is jeleztük az alapvető jogok biztosa ezt a problémát, de a hivatal sajnos nem orvosolta azt. A jelentés ugyanis kizárólag a hajléktalan-ellátásban résztvevő intézmények és az azokat felügyelő hivatal képviselőinek megkérdezésével készült el. Úgy tűnik, hogy az ombudsman nem kérdezett meg közvetlenül egyetlen fedél nélkül élő embert sem arról, hogy mi a véleménye a szolgáltatásokról, saját helyzetéről, valamint a fejlesztési lehetőségekről. Hajléktalan érdekvédelmi szervezetként úgy gondoljuk, hogy ez nagyon egyoldalú megközelítés, és a rendszert nem lehet sem megérteni, sem értékelni anélkül, hogy a szolgáltatások igénybe vevőit, azaz magukat a hajléktalan embereket megkérdezték volna. Mint tavaly is jeleztük, csoportunk hajléktalan tagjai örömmel konzultálnak az ombudsmannal a saját tapasztalataikról, de a különböző intézményeket használó emberekkel szervezett fórumok vagy egy kérdőíves/interjús megkeresés is jó eszköz lehet az érintettek véleményének, kritikáinak megismerésére.

dr. Székely László
Alapvető Jogok Biztosa

Tisztelt Alapjogi Biztos Úr!

A Város Mindenkié csoport azzal a kérelemmel fordul Önhöz, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 303. és 304. §-ainak alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatát a 2011. évi CXI. törvény 2. §-ának (3) bekezdése valamint 34. §-a, illetőleg a 2011. évi CLI. törvény 24.§-ának (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezni szíveskedjen.

2012. április 19-én A Város Mindenkié is részt vett az Alapvető Jogok Hivatal által szervezett „A válság vesztesei” című tematikus műhelybeszélgetésen. A tanácskozást Szabó Máté ombudsman nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a hajléktalanság megoldása a társadalom egészének felelőssége, amit nem szabad rendészeti problémaként kezelni, hanem szolidáris, jóléti és civilizált megoldásokat kell rá találni. Véleménye szerint az ombudsmani hivatal feladata, hogy korrigálja a kormány által az utóbbi időben egyre erősebben alkalmazott rendészeti megközelítést és a döntéshozókat a szociális megoldások irányába terelje.

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa A Város Mindenkié beadványa kapcsán vizsgálta a 2011. áprilisában elfogadott rendeletet, amely szabálysértéssé nyilvánította a hajléktalanságot.

Az országgyűlési biztos szerint a rendelet nem felel meg a jogállami követelményeknek és sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát. Az ombudsman kezdeményezte az építésügyi törvény azon módosításának, amely lehetővé tette a fővárosi rendeletet, valaminek magának a rendeletnek a hatályon kívül helyezését.

Az ombudsman teljes jelentése innen letölthető.

Az Állampolgár Jogok Országgyűlési Biztosa korábban „megengedhetetlennek, egyúttal pedig az emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozónak [nevezett] minden olyan adminisztratív megoldást, vagy arra irányuló javaslatot, amely a szükséges intézkedéseket a hajléktalanok közterületi jelenlététnek „városképi kérdésre” adott válaszként próbálja megfogalmazni”, és megállapította továbbá, hogy „alkotmányosan sem indokolható semmiféle, a hajlék nélkül élő emberek életszükségleteit tovább nehezítő intézkedés” (OBH 2641/2006.).

A Város Mindenkié 2010 februárjában panasszal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához abban az ügyben, hogy sok hajléktalan ember azért nem élhet választójogával, mert lakcímkártyája vagy üres, vagy az van ráírva, hogy „lakcím nélküli”. Az ombudsmantól azt kértük, hogy az ügyet a lehető legnagyobb sürgősséggel vizsgálják ki, tekintettel a közeledő parlamenti választásokra.

Az ombudsmani hivataltól 2011. március 19-én kaptunk választ. A levélben az ombudsman felhívja a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon több, mint 11 ezer embernek üres a lakcímkártyája, ami részben annak köszönhető, hogy a polgár elmulasztotta bejelenteni lakcímét, részben pedig annak, hogy a helyi nyilvántartó szerv helytelenül folytatta le az eljárást.

Hazánkban ma csak az vehet részt a választásokon, akinek a bejelentett lakóhelye Magyarországon van. Tehát a fenti 11 ezer állampolgáron kívül az a közel 40 ezer ember sem élhet választójogával, akinek lakcímkártyáján csak tartózkodási cím van megjelölve.

Az ombudsman széleskörű vizsgálatot ígér a lakcímmel kapcsolatos jogokról és eljárásokról, A Város Mindenkié pedig folytatja kampányát, amelynek célja, hogy a senkit se érhessen diszkrimináció lakcíme alapján.

A Város Mindenkié csoport 2010 júliusában adta be az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához a nappali melegedők nyitva tartásáról szóló beadványát.

Véleményünk szerint a tény, hogy a nappali melegedők többsége nincs nyitva hétvégén az év nagy részében a hajléktalan emberek emberi méltósághoz való jogát sérti és ezért alkotmányellenes.

A beadvány innen letölthető.

Március 18-án Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa véleményt adott ki A koldusmaffiáról és a hiányos szabályokról címmel. A Város Mindenkié csoport és Társaság a Szabadságjogokért elhibázottnak tartja a véleményt, mert az összemossa a koldulásra kényszerülő embereket a ”koldusmaffiában” érdekeltekkel.

 A nyílt levélben az aláíró szervezetek arra kérik az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, hogy adjon ki a különböző problémaköröket világosan elhatároló, azokra az alkotmányos alapjogok talaján álló megoldási javaslatokat sürgető állásfoglalást. Alulírott szervezetek kérik ezt különösen annak fényében, hogy a Hajléktalanokért Közalapítvány Kuratóriuma nemrégiben ítélte oda a „Hajléktalan Emberért Díjat” az Országgyűlési Biztos Hivatala munkatársainak.