Az újjáalakult AVM rádióműsor idei első adása a Muzsikus Rádióban 2014. január 26-án vasárnap délután volt.  A műsor első harmadában Papp Csaba beszélgetett Karival, aki nemrég csatlakozott a Város Mindenkié csoporthoz és rádiós múltja alapján a Muzsikus rádió munkájában is szeretne tevékenyen részt venni, el is vállalta az egyik koordinátorságot is. A műsor második felében a háromnapos elvonulásunkról beszéltünk, azt értékeltük.

2014. január 23-án részt vettem a Magyar Szegénységellenes Hálózat által meghirdetett Fókuszcsoport találkozón, ahol egy nemzetközi kutatás kapcsán a magyarországi szegénység és egészség összefüggéseit beszéltük át. Nagyon érdekes csapat állt össze, voltak Budapestről különböző helyzetben élő, dolgozó, nem dolgozó, aktivista hajléktalan emberek, nehéz lakhatási körülmények között élő, vidéki városból érkező civilek, szociális munkások, közmunkások... tehát nagyon vegyes csoport.

Még 2013 végén megkeresett minket Karácsonyi Magdolna, a XIII. kerületi önkormányzat Szociális és Köznevelési Osztályának osztályvezetője, és személyes egyeztetésre hívott minket. Mint később kiderült, ezt az egyeztetést Tóth József kerületi polgármestere kezdeményezte elsősorban azért, mert A Város Mindenkié egyik aktivistája többször is kritizálta a kerületet azért, hogy az önkormányzat lányegében az egész XIII. kerületet „hajléktalanmentes övezetté” nyilvánította.

2014. január 16-án találkoztunk - A Város Mindenkié csoport két aktivistája: Lakatosné Jutka és Misetics Bálint - a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjével, Arató Gergellyel azért, hogy elmondjuk neki a csoport társadalompolitikai javaslatait a hajléktalanság megelőzésével és csökkentésével kapcsolatban. Más pártok képviselőivel is találkoztunk már ezügyben: a cél mindig az, hogy az AVM javaslatai megjelenjenek a pártok programjában, valamint - és persze ez a lényeg - a parlamenti munka, és adott esetben a kormánypolitika kialakítása során.

2014. január 15-én lakcím fórumot tartottunk az Oltalom Karitatív Egyesület Fűtött utcáján, a Dankó utcában. Bár a lakók eleinte egy kicsit idegenkedve fogadtak minket, lassan felengedtek és összesen kb. 40 ember vett részt a fórumon, ahol a lakcímmel kapcsolatos jogokról és kötelességekről volt szó, illetve személyes tanácsot is adtunk azoknak, akiknek konkrét problémája volt.

Lakhatással foglalkozó európai szervezetek találkozóján vettem részt másodmagammal Misetics Bálinttal Párizsban. A találkozót a Droit au Logment francia  szervezet hozta össze: egyik nap az ő irodájukban, másik nap pedig egy olyan épületben beszélgettünk, amelynek a lakásaiba a segítségükkel költözött be 8-10 bevándorló család, akik egyelőre jogszerűen használhatják az ingatlant. Két napon keresztül francia, belga, spanyol, portugál, lengyel, német, ír és angol aktivisták és szakértők beszélgettünk a szociális bérlakás kérdésről, a kilakoltatásokról, valamint a lakhatáshoz való jogért folytatott különböző küzdelmekről. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy A Város Mindenkié munkáját – és különösen azt, ami az érintettek, vagyis a hajléktalanok helyzetbehozását és önszerveződését – nagy érdeklődés és elismerés övezi külföldön is.

Már idejét sem tudom, hogy mikor kezdtük el a Fotokontakt csoporton belül a Fotózás és aktivizmus kurzust és nem tudom, hogy valaha befejezzük-e. Csoszó Gabriellát, a kurzus vezetőjét  egy rádióműsorban hallottam, csak elkapott információk jutottak el a tudatomig, annyi, hogy talán lehetőség nyílik emberi sorsokhoz közelebb kerülni. Azoknak a fotósoknak a munkája érint meg engem, akik megélik az életet és annak vetületét közvetítik nekem, hogy én is részese legyek. Ez az, ami már régóta foglalkoztat, a legnehezebb és legszebb feladat egy fotós számára. Így jelentkeztem a tanfolyamra, az első alkalommal kiderült, hajléktalan emberekkel tanulunk együtt, illetve egymástól, Magdi, Laci és István A Város Mindenkié (AVM) aktivistái és Juli, Kata, Ági, Dina, Zsuzsa, Levente, én a legkülönbözőbb indíttatással és háttérrel érkező emberek alkottuk a közösséget.

2013. november 30-án Utcajogász képzés volt az AVM-ben. A képzést aktív jogászok – ügyvédek – tartották. A képzés természetesen nem arról szólt, hogy megismerjük a Btk-t A-tól Z-ig (erre csak néhány, nem általam választott vezetőnk képes), hanem mivel hajléktalan emberekről van szó, akik naponta ki vannak téve mindenféle jogsértésnek, atrocitásnak, ilyen esetekben tudjuk, hova fordulhatunk segítségért, jogorvoslatért, és tudjunk tanácsot adni másoknak is. (De semmi esetre sem azt, hogy panaszával egyenesen forduljon a Főpolgármesteri Hivatalhoz.)

A Város Mindenkié csoport tagjai és szimpatizánsai néhány hete az óbudai Kassák Múzeumba látogattak a “Design tett” című kiállításra. A kiállítás Kassák Lajos munkásságának egy szeletéről, a társadalomformáló, kritikai dizájnról szólt, de a csak nekünk szervezett tárlatvezetésen (amit ezúton is nagyon köszönünk a múzeumnak és Csatlós Judit kurátornak) Kassák társadalmilag elkötelezett művészetének sok más aspektusáról is szó esett.

A Város Mindenkié több, mint tíz tagja vett részt a Nemzetközi Coaching Szövetség (ICF) magyar tagozatának Jószolgálati programjában. Alább két tagunk beszámolója a nagyon pozitív tapasztalatokról.

Csuhai Ági: Részemről hasznos volt, mert teljesen másképp működik, mint egy pszichológussal való beszélgetés. Indultunk egy beszélgetésből és a coach kérdéseire válaszoltam. Miközben folyt a beszélgetés, már a szavaimból és abból, ahogyan beszélek látta, hogy min kell változtatni. Hogyan gondolkozzak, hogyan ejtsem a szavakat. Ezzel teljesen más irányt vett az egész dolog: rávilágított az értékeimre! A jó tulajdonságaim és erősségeim leírásával megerősödött az önbizalmam. Tisztába jöhettem az értékeimmel, ezért nyugodtan a tükör előtt is vállon veregethetem magam. Igazán büszke lehetek mindarra, amit az életben elértem és megtettem.