2013. december elején volt lehetőségünk megnézni azt a két üres önkormányzati bérlakást Kőbányán, ahova majd jövőre költözhet be négy jelenleg kunyhóban élő ember. Én a megbeszélt idő előtt már odaérkeztem a házhoz. A rendkívül nyirkos, téliesre fordult zord időben a ház előtt toporogva és izgatottan Andi, Piri és Zoli várakozott a két fotóssal (Vörös Anna és Balogh Dina, a Fotokontakt csoport tagjai). Közösen vártuk a Vagyonkezelő embereit, akik kinyitják a kijelölt két lakást. Később a Habitat for Humanity-től Molnár Levente (építésvezető) is megérkezett, és Tóth Ridovics Máté videós is a Fakt13 csoporttól.

Elkezdődött, igen! Nagyon vártuk, szeptemberben, az új tanévben kezdtük az AVM angol kezdő nyelvtanfolyamát. Négy tanárnőnk volt: Judit, Anna, Emese és Juli. Az időpont-egyeztetés miatt Emese és Juli kevesebbet jöttek, de Judit és Anna, hogy mint két angyalka próbál a semmi nyelvtudással rendelkező kollégáimmal együtt megtanítani bennünket legalább alapfokon az angol nyelvre. Hangosan mondjuk a szavakat, tanuljuk a számokat, mondatszerkezeteket, nyelvtan, kérdésekre a válasz, tagadás stb.

December 18-án délután 6 órakor voltam egy találkozón a Deák téren a MigSzol csoporttal és erről szeretnék egy pár sort írni. Ott voltunk a Deák téren az ún. Csend Körei rendezvényen: a szobornál úgy 10-15-en körbe álltunk egy csomó mécsest plakátokkal a kezünkben és megemlékeztünk a menekültekről, akik táborokban szenvednek, be vannak börtönözve vagy menekülés közben éri őket a baj. Két beszéd volt, az egyik magyarul a másik angolul, amit egy 5 perces csend követett.

Kissé hideg volt és a rendezők mindannyiunkat meghívtak egy meleg italra. Lementünk a közelben lévő Szervita téri Irish Pubba  és ott volt lehetőségünk megismerkedni. Miután mindenki rendelt, amit akart, sorban bemutatkoztunk - én mint AVM-tag és bevándorló. Persze mindenki angolul és én is. Voltak Afganisztánból többen, Koszovóból, Afrikából, egy hölgy volt Kanadából, aki megtapasztalta a migráns életet gyerekkorában, amikor kivándorolt Hollandiából Kanadába. Egy úr az USÁ-ból és persze egy pár fiatal magyar, egy hölgy Finnországból, aki szociális munkás.

Miután bemutatkoztunk, én elkezdtem beszélgetni egy fiatallal a Helsinki Bizottságból: ő magyar és ismeri az AVM-et - volt is nálunk mint Utcajogász régen. Vele társalogtam és egy magyar lánnyal, aki magyartanár a bicskei táborban. Szépen elbeszélgettünk az AVM-ről, a tevékenységeinkről és persze az ő problémáikról is. Nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a menekültekről és jól esett ez a beszélgetés.

2013. december 20.                                                                                                         Pap János

2013. december 21-én A Város Mindenkié csoport 5. karácsonyát ünnepelte, amin jó magam is újra ott voltam. 2 év után jöttünk vissza Szerbiából (bár tavaly is eljöttünk kifejezetten az ünnepségre). E jeles napra nagy izgalommal készültem, hiszen tavaly is írtam egy kis verset s idén valami mást szerettem volna.

A Város Mindenkié 2013. december 4-én tartotta éves érdekvédelmi képzését, ahol a csoport hajléktalan aktivistái és szimpatizánsai tanulhattak az érdekvédelem módszereiről, eszközeiről és a felmerülő nehézségek legyőzéséről. A képzést három tapasztalt aktivista tartotta, Lakatosné Jutka, Balog Gyula és Udvarhelyi Tessza.

2013. december 10-én az A Város Mindenkié ismét részt vett a civil szervezetek Gödör Klubban szervezett évértékelőjén, ahol én képviselhettem a csoportot. Várakozással tekintettem ez elé a rendezvény elé, mivel először vettem részt ezen az eseményen, ami számomra megtisztelő feladat volt. A  kivilágított pódiumon ültek a civil csoportok képviselői, valamint az est moderátora, Bombera Krisztina újságíró. Végtelen közvetlen, udvarias hölgyet ismertem meg személyében.

Az AVM 2013. december 14-én tartott moderátor-képzését Tessza és Miki tartotta. A nagyon színvonalas, lendületes előadásokból sokat tanultunk a jó moderálásról. Új szavakat ismerhettünk meg mint pl. facilitálás és moderálás, amely mindkettő a csoportmunka könnyítésére szolgál. Konszenzusról – közös egyetértésről is beszéltünk, és arról, hogy vajon minek kell meglenni egy dinamikus, részvételi elvű döntéshez.

December 7-én tartotta a MigSzol nevű csapat az első születésnapi buliját, amely a Magyarországon élő migránsoknak segít, hasonló módon, mint az AVM a hajléktalan embereknek. Megbeszéltem Pap, egy AVM-es aktivista társammal, hogy találkozunk a Tűzoltó utcai Élesztőbárban. Én előbb odaértem és a megnyitón is ott tudtam lenni. Nem igazán voltam tisztában hol is kötök ki, de kíváncsiságom – és az, hogy vágyom a minél több új ember megismerésére – sokkal nagyobb volt megilletődöttségemnél. Amit láttam, az tetszett, így még kíváncsibbá tett.

2013. november 20. (szerda)

Helló, kedves AVM!

Igazán szerencsés utazásom volt az első perctől kezdve. A Liszt Ferenc repülőtéren egy fiatal reptéri dolgozó mondta el, hogy mit kell csinálnom (csekkolnom) amitől elájultam, mert nem tudtam mit is akar mondani. Aztán megmutatta a csekkolást, ami angol nyelven adja utasításait, amitől megint a frász kerülgetett, de marha rendes volt a manusz, mindent végigcsinált. Csak azon csodálkozott, hogy ilyen hülyén indulok neki ennek a nagy útnak. Megvigasztaltam, nagy az önbizalmam.

Lakatosné Jutkával, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájával a csoport képviseletében mi vettünk részt a Fővárosi Önkormányzat közmeghallgatására. A testület a közmeghallgatást remek érzékkel annak napnak az estéjére tette, amikor a közgyűlés A Város Mindenkié tiltakozó akciója ellenére is megszavazta a közterületek életvitelszerű használatát tiltó rendelkezést. Természetesen a csoportunk többek között ebben a témában is szeretett volna kérdéseket feltenni a főpolgármesternek. Mivel a kérdéseket előre le kellett adni írásban a közmeghallgatáson való részvételhez, mi az alábbiakkal készültünk: