2014. január 15-én lakcím fórumot tartottunk az Oltalom Karitatív Egyesület Fűtött utcáján, a Dankó utcában. Bár a lakók eleinte egy kicsit idegenkedve fogadtak minket, lassan felengedtek és összesen kb. 40 ember vett részt a fórumon, ahol a lakcímmel kapcsolatos jogokról és kötelességekről volt szó, illetve személyes tanácsot is adtunk azoknak, akiknek konkrét problémája volt.
A lakcím fórum apropóját a lakcím kisokosunk megjelenése adta, amelyben nagyon részletesen tájékoztatjuk a Budapesten élő hajléktalan embereket a lakcímmel kapcsolatos tudnivalókról, többek között a különböző segélyek és munkaügyi ellátások igényléséről, az egészségügyi ellátásról és a választásokon való részvételről.
A fórumon elsősorban az alapvető információkat akartuk átadni, így a lakcímek típusáról, a lakcím bejelentésről, annak megszűnéséről és a postai kézbesítéssel kapcsolatos tudnivalókról volt szó. A beszélgetés során (mert inkább az volt ez, mint hagyományos értelemben vett előadás) kiemeltük azokat az eseteket, amik a hajléktalan emberek számára gondot szoktak jelenteni.
Ilyen például, hogy több hajléktalanszálló és munkásszálló nem tartja be azt a szabályt, miszerint 10 nap ott tartózkodás után kötelező az ott lakót állandó lakcímre (lakóhelyre) bejelenteni, ha kéri. Noha ez a gyakorlat az elmúlt években jelentősen javult, még mindig tudunk olyan intézményről, amelyik ezt nem tartja be.
Egy másik fontos probléma, hogy sok hajléktalan embernek van állandó vidéki lakcíme és budapesti tartózkodási helye, és emiatt sok nehézségbe ütközik, ha például segélyt akarnak igényelni. Előfordul olyan, hogy a segélyosztó iroda megköveteli az érintettől, hogy lemondjon a vidéki lakcíméről ahhoz, hogy a fővárosban segélyt tudjon igényelni, pedig ehhez a szabályok szerint elegendő lenne, hogy az érintett nyilatkozatot tesz arról, hogy hol tartózkodik életvitelszerűen.
Végül szintén sűrűn előforduló probléma, hogy amikor valaki albérletben lakik, akkor a főbérlő nem hajlandó őt bejelenteni állandó lakcímre, csak tartózkodási helyre (az is előfordul, hogy egyáltalán nem hajlandó bejelenteni). Így előfordulhat, hogy valaki lakóhely nélkül marad, ami miatt nagyon sok alapvető jog gyakorlásának lehetőségét veszíti el (pl. részvétel a választásokon) és számos szolgáltatást nem tud elérni (pl. sim-kártya vásárlás, bankszámlanyitás). Ez utóbbi helyzet sajnos egy nagyon elterjedt félreértésből adódik, ami szerint, ha valakit egy lakásba bejelentenek, akkor onnan nehezebb lesz kilakoltatni. Azonban ez egyáltalán nem igaz, hiszen a törvény szerint a lakcím semmilyen használati vagy egyéb jogot nem eredeztet, viszont a megfelelő lakcím hiánya nagyon sok hátrányt okozhat az ott lakónak.
A fórum során több új, a lakcímmel kapcsolatos kérdés is felmerült:
- Amikor a Fűtött utca egy lakója be szeretett volna jelentkezni állandó lakcímre, és elment a megfelelően kitöltött bejelentőlappal a kerületi önkormányzathoz, az ügyintéző azt kérte tőle, hogy először a vidéki állandó lakcíméről kell kijelentkeznie ahhoz, hogy az új lakcímre bejelentkezhessen. Ez a gyakorlat teljesen jogszerűtlen, hiszen a „kijelentkezés” intézménye nem létezik – egy lakcím attól szűnik meg, hogy egy másik helyre bejelentkezünk.
- Egy hajléktalan hölgy mesélte, hogy az egyik bank nem volt hajlandó hitelt adni neki, mert az állandó lakcíme hajléktalanszálló volt. Ez sajnos tipikus ügynek tűnik, hiszen ilyen jellegű diszkrimináció igen gyakran éri a hajléktalan embereket a magánszolgáltatások területén. Ilyen esetben érdemes feljelentést tenni az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál.
- Olyan önkormányzati ügyintézőről is hallottunk, akinek a lakásba való bejelentkezéshez nem elég a szállásadó aláírása, hanem megköveteli, hogy a tulajdonos személyesen is ott legyen az aláíráskor. Ez nemcsak jogszerűtlen (az aláírásnak elegendőnek kell lenni), de egy hajléktalanszálló vagy külföldön élő tulajdonos esetében teljesen megvalósíthatatlan.
A fórumon az AVM több tagja is részt vett, hogy segítsenek a résztvevők tájékoztatásában A Város Mindenkié csoport munkájáról, illetve egy utcajogászunk is ott volt, hogy a különböző jogi ügyekben tudjon tanácsot adni. Az intézmény munkatársai nagyon segítőkészek voltak és velünk együtt úgy gondolták, hogy hasznos és sikeres rendezvényt tartottunk. Mindeninek nagyon szépen köszönjük az együttműködést!
2014. január 17. Udvarhelyi Tessza
