Érdekvédelem az ellátórendszerben?
Ismerkedj meg A Város Mindenkié ellátórendszer munkacsoportjával 

Mikor? 2012. május 3. (csütörtök) 16h
Hol? BMSZKI Dózsa Nagyterem (Budapest, XIII. ker. Dózsa György út 152.)

A találkozó témái: ételhez jutás, nappali melegedők, a hajléktalan nők helyzete

Elérhetőségeink:

Telefon: 0620/2605533 (Balog Gyula), 0620/9578844 (Szigeti Adrienn)
Email: avarosmindenkie@gmail.com

Az esemény plakátja innen letölthető.

2012. április 19-én A Város Mindenkié is részt vett az Alapvető Jogok Hivatal által szervezett „A válság vesztesei” című tematikus műhelybeszélgetésen. A tanácskozást Szabó Máté ombudsman nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a hajléktalanság megoldása a társadalom egészének felelőssége, amit nem szabad rendészeti problémaként kezelni, hanem szolidáris, jóléti és civilizált megoldásokat kell rá találni. Véleménye szerint az ombudsmani hivatal feladata, hogy korrigálja a kormány által az utóbbi időben egyre erősebben alkalmazott rendészeti megközelítést és a döntéshozókat a szociális megoldások irányába terelje.

2012. április 10-én az észak-Csepelen kunyhóban élő emberek ismét találkoztak a kerületi önkormányzat képviselőivel. A legutóbbi egyeztetésen abban állapodtunk meg, hogy az AVM konkrét megoldási javaslatokkal áll elő a kunyhólakók lakhatásának megoldására. Szakértők segítségével elkészítettük ezt az anyagot, amelyet  bemutattunk az alpolgármesternek és a szociális ágazat vezetőjének. A találkozón abban állapodtunk meg, hogy az önkormányzat alaposan megvizsgálja, mit tudnak megvalósítani a javaslatainkból. Jó hír, hogy ígéretet kaptunk arra, hogy amíg az egyeztetések zajlanak, nem fogják lebontani a kunyhókat.  A kunyhólakók április végéig beadják jelentkezésüket a nemrég a kerületben kiírt szociális bérlakás-pályázatra.

Szeretsz enni?

Csak éppen ritkán van rá lehetőséged?

Rengeteg hajléktalan embernek okoz gondot, hogy rendszeresen meleg ételhez jusson. A Város Mindenkié csoportot érdekli a véleményed, tapasztalatod az ételhez jutásról! Hogy elmondhasd nekünk, mit gondolsz erről, gyere el az ételhez jutásról szóló fórumunkra

Április 19-én, csütörtökön
14:00-től 15:30-ig
az Origóc Nappali Melegedőbe (Dózsa György út 152.)!

Elérhetőségeink:
Telefon: 0620/2605533 (Balog Gyula), 0620/9578844 (Szigeti Adrienn)
Email: avarosmindenkie@gmail.com

A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) 2012. április 3-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy polgári peres eljárást kezdeményeztek azok a hajléktalan emberek, akiket 2011 októberében jogtalanul lakoltatott ki a zuglói önkormányzat. A XIV. kerület Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában álló területen évek óta életvitelszerűen tartózkodó emberek saját építésű kunyhóit a kerületi önkormányzat embertelen módon, mindenfajta eljárási szabályt megsértve, megfelelő előzetes értesítés nélkül számolta fel, ezért a károsultak közel hatmillió forint kártérítési igényt jelentettek be.

A sajtótájékoztatón az érintettek elmondták, hogy hosszú évek óta éltek a területen és több helyi lakossal is baráti viszonyt ápoltak. Több éve fennálló otthonaik elvesztése traumaként érte őket, és a bontás során egyik pillanatról a másikra szinte valamennyi ingóságukat elveszítették. A volt kunyhólakók közül a telet többen egy átmenetileg megnyitott éjjeli menedékhelyen vészelték át, ami azonban a jó idő megérkezésével megszűnt, így most újra az utcára kerültek. Az érintettek arra kérik a zuglói önkormányzatot, hogy biztosítson nekik emberhez méltó lakhatást a kerületben hamarosan induló, kifejezetten hajléktalan embereknek kialakított lakhatási és munka-programban.

Muhi Erika, a NEKI ügyvédje elmondta, hogy a földönfutóvá tett emberek azt kérik a bíróságtól, hogy az állapítsa meg személyhez fűződő jogaik, illetve emberi méltóságuk megsértését, valamint az egyenlő bánásmód törvényi kötelezettségének megsértését is. A hajléktalan emberek közel hatmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítés iránti igényt is bejelentettek. Emellett a két szervezet az ügyészségen is bejelentést tett, mert álláspontjuk szerint az önkormányzat és a MÁV között egy nappal a bontások előtt létrejött megállapodás színlelt szerződésnek tekinthető.

Ma, március 27. reggel a IX. kerület József Attila Lakótelep szélén lévő kiserdőben, ahol reggeli futásunkat tartottuk, autókra és egy nagyobb embercsoportra lettünk figyelmesek. Mivel évek óta ott él egy földbe vájt viskóban két erdőlakó család, rosszat sejtve odamentünk. Mikor odaértünk, a rendőrök egy megbilincselt nőt tuszkoltak az autójukba. Mint megtudtuk a barátjától, A Város Mindenkié aktivistája ellen intézkedtek.

Az úton egy rendőr fogadott minket, szó nélkül ránkirányítva a videokameráját. A rendőrcsoport vezetője arról tájékoztatott, hogy műveleti területen vagyunk, ezért videózhatnak minket. Mire felhívtam a figyelmét, hogy a kordonon kívül állunk most is, a videózás meg a kordontól 100 méterre kezdődött.

Túllépve a saját problémánkon, kérdeztük, miért bontják le egy család hajlékát, akik rendezett körülmények között élnek, tanúsíthatjuk, hiszen 2 éve nap mint nap futunk el mellettük. Még a kutyáik sem zavartak egyetlen egy alkalommal sem minket. Mire a csoportvezető rendőr azt mondta, itt szemétszedés, erdőtakarítás folyik, senkit nem költöztetnek el. És örülhetünk, hogy nem lesz szemét, ami zavarna minket a futásban.
Nehéz volt ezt szemétszedésként értelmezni, miközben a rendőrök háta mögött a kivezényelt szerencsétlen tucatnyi közmunkás épp a viskó kéményét szerelte szét.

A rendőr állította, jogszerűen járnak el, a jegyzőnél vagy a FESZOFE-nál (az önkormányzat szociális foglalkoztatója, akiket az erdőtakarítással bízott meg állítólag a jegyző) lehet panaszt tenni. De papírt nem mutatott minderről és ha délutánra már szemétre kerül az ott lakók otthona, azt egy hónapokkal későbbi jogsértést megállapító határozat nem fogja visszaépíteni és kártalanítani a lakókat. Vagy mégis elképzelhető ez ma, Magyarországon, ahol senkit nem hagynak az út szélén? Élni legalábbis nem úgy tűnik.

Milyen jogokkal rendelkezik az utca embere? Mivel nincs statárium, s nincs kijárási tilalom, jogod van kimenni az utcára, s onnan bemenni ... valahová, mondjuk a lakásodba, munkahelyedre, vásárló helyekre, szórakozóhelyekre, stb. Kint megállni az utcán, téren, s ott beszélgetni, nézelődni vagy csak elmélkedni, merengeni valamin, vagy netán valakin. Jogod van az utcán ténferegni, de nincs jogod henteregni.

Gyakorlatilag mindent jogod van megcselekedni az utcákon s köztereken, amit nem tilt, vagy korlátoz valamilyen törvény vagy enyhébb esetben pusztán a jóérzés. Az utcai padra akár le is ülhetsz, ha a  kedved tartja, de a törvény szerint nincs jogod életvitelszerűen birtokba venni, belakni a padot, aludni rajta, enni, inni, stb. Ezek persze a közterekre is vonatkoznak. Egyél, igyál otthon vagy egy étkezdében, vagy egyéb olyan helyeken, ahol ezt szabad, azaz, nem tiltja semmi. Se törvény, se egyéb.

És aki nem tud hova menni, nincs otthona, azaz otthontalan és még pénze sincs? Az ne egyen, ne igyon, ne vécézzen, ne aludjon és egyáltalán: minek létezik az ilyen?! Csak púp mindenkinek, a hátán! Nyavalyog, hogy nem biztos, hogy ő tehetett arról, hogy ide jutott, de ha netán meg is botlott egyszer, azaz ő tehet mégis az egészről, vagy legalábbis részben ő a hunyó, akkor se kéne egy életre büntetni ezért. Holmi emberi jogokra hivatkozva esélyt kér az újrakezdésre és addig is valamilyen LÉT-TERET, hol - ha nem is élhet -, de legalább vegetálhat, amíg a várva várt újrakezdési esélyt megkapja.

Na persze! Az utca közlekedési útvonal vagy turisztikai látványosság, vagy a jó ég tudja mi minden még, de egy biztos, hogy nem LAKHELY, nem ILLEMHELY, nem BORDÉLYHÁZ! Nnna, most megmondtam! Miért, nincs igazam? De! Apukám, már hogyne lenne igazad. Hisz egy jóérzésű ember végig sem mehet az utcán, hogy ne kelljen felháborodnia ezért-azért, valamiért. Mi ez, drágám? Már megint a számlák? Figyeld meg, ha ez így megy tovább, előbb-utóbb az utcára kerülünk! De, hogy mondhatsz ilyet?  És akkor mi hol fogunk aludni, enni, inni, vécézni, fürdeni, internetezni, és ... egyáltalán ÉLNI?

2012. február 14.                                                                                           Petrák István

2012. március 20-án arról értesültünk, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat egyik szervezete, a FESZOFE Kft. munkatársai a Határ út menti egyik erdős területen leromboltak két viskót, és így három embert tettek fedél nélkülivé, megfosztva őket saját maguk építette otthonuktól. A Város Mindenkié csoport két aktivistája a helyszínen megtudta, hogy a rendőrök további négy embert utasítottak arra, hogy három órán belül bontsák le a kunyhójukat, és hagyják el a helyszínt. A rendőrök semmilyen hivatalos papírt nem mutattak.