2012. június 20-án a Terebesi erdő négy lakója és A Város Mindenkié egy képviselője egyeztetést folytatott a Kőbányai Önkormányzattal a korábban kilátásba helyezett kunyhóbontásokkal kapcsolatban. A megbeszélésen az önkormányzat részéről Weeber Tibor alpolgármester, dr. Pap Sándor alpolgármester, Horváthné dr. Tóth Enikő jogtanácsos és Mednányszky Miklós csoportvezető (Építés, - környezet, és közlekedéshatósági csoport), az erdőből Havasi Mónika, Mércse Gyuláné Amália, Mércse János és Mércse Pál, A Város Mindenkié részéről pedig Udvarhelyi Tessza vettek részt.

2012. június 9-én szombaton tartottuk a harmadik észak-csepeli lakógyűlést a területen élő kunyhólakókkal arról, hogy mik a további teendők a szociális lakáspályázattal kapcsolatban, amit két család adott be és mi történik, miután kiderül a pályázat eredménye.

Kovács Róbert, polgármester
Radványi Gábor, alpolgármester
Dr. Szabó Krisztián, jegyző
Tóth Béla közrendvédelmi referens

Tisztelt Kőbányai Önkormányzat!

Mély megdöbbenéssel fogadtuk a hírt, hogy az önkormányzat kunyhóbontásokat tervez a terebesi erdőben, és az esetenként 10-13 éve ott lakó embereknek mindössze két hetet adtak arra, hogy elköltözzenek. Az önkormányzat az eljárásról nem értesítette az ott élőket, határozatot nem kaptak, pedig ha az önkormányzat közigazgatási eljárás és jegyzői határozat nélkül bont le kunyhókat, akkor jogsértést követ el. Az ilyen jogszerűtlen intézkedések elfogadhatatlanok egy jogállamban.

A Város Mindenkié (AVM) információi szerint a kőbányai önkormányzat fel kívánja számolni az ún. Terebesi erdőben található kunyhókat, amelyek kb. 50 hajléktalan embernek nyújtanak otthont. Az erdő lakói közül többen már hosszú évek óta (9-15 éve) élnek itt saját építésű házaikban, és továbbra is nehezen megteremtett otthonaikban szeretnének maradni. Elmondásuk szerint nincs konfliktusuk a környéken élőkkel, és a rendőrség sem zaklatta őket eddig. Az önkormányzat mégis meg akarja tisztítani a területet arra hivatkozva, hogy azt visszaadja a kirándulóknak.

Schádi Tamás vagyok, A Város Mindenkié csoport hajléktalan tagja. A Város Mindenkié megalakulása óta küzd a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. Első tüntetésünket 2009-ben akkor szerveztük, amikor Molnár Gyula, Újbuda volt MSZP-s polgármestere, „hajléktalan mentes övezetek” létrehozásával kampányolt.

Azóta az új kormányzat a hajléktalan embereket másodrendű állampolgárként, sőt, bűnözőként kezeli. Először Budapest közgyűlése nyilvánította szabálysértéssé a közterületen élést. Ezt követte a szabálysértési törvény módosítása, ami a pénzbírság mellett immár a fedél nélkül élő emberek elzárásáról rendelkezett.

„Mint magyar állampolgár, és mint érintett, sérelmezem, hogy valakit
azért lehet büntetni, mert szegény, és az utcán kényszerül élni”
- Sziráki Ferenc, a józsefvárosi ülősztrájk hajléktalan résztvevője

2012. május 10-én tárgyalta a bíróság első alkalommal a tavaly októberi józsefvárosi ülősztrájk résztvevőinek – köztük A Város Mindenkié (AVM) csoport több tagjának – szabálysértési ügyét. A bíróság döntése szerint a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen tiltakozó aktivisták szabálysértést követtek el. Tettüket az AVM tagjai büszkén vállalják: ha szükség lesz rá, a jövőben is élünk a polgári engedetlenség eszközeivel, és erre bíztatjuk a demokratikus ellenzék más csoportjait is.

A Város Mindenkié megalakulása óta küzd a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. Első tüntetésünket 2009-ben akkor szerveztük, amikor Molnár Gyula, Újbuda volt MSZP-s polgármestere, „hajléktalan-mentes övezetek” létrehozásával kampányolt. Azóta a hajléktalanság büntetése a kormány hivatalos politikájává vált. A Fidesz a hajléktalan embereket másodrendű állampolgárként, sőt, bűnözőként kezeli. Először Budapest közgyűlése hozott rendeletet a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánításáról. Ezt követte a szabálysértési törvény módosítása, ami a pénzbírság mellett immár a fedél nélkül élő emberek elzárásáról rendelkezett.

Török Márton: Vannak ügyek, amelyek miatt ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Hogy visszacsatolást adjunk olyan embereknek, olyan emberek alkotta rendszereknek, akik és amelyek - hozzánk hasonlóan - nem tévedhetetlenek. Minden egyes ember élete az összes többiétől függ.

Vida Katalin: Azért vettem részt az ülősztrájkon, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy emberek pusztán azért kerüljenek börtönbe, tehát a bűnelkövetők közé, mert kénytelenek az utcán élni. Azt gondolom, hogy lehet, sőt kell is arról érdemi párbeszédet folytatni, hogy ha már megteremtették minden rászoruló számára az alternatív lehetőséget egy nem megalázó lakhatási lehetőségre, hogy akkor vajon a társadalom tiltani akarja-e, hogy emberek az utcán éljenek. De jelenleg nincsen elég szálló és szociális bérlakás a hajléktalan emberek számára, tehát jelenleg egyszerűen nincs miről beszélni. Biztos otthon nélkül élni, pszichésen végtelenül megterhelő. Nem szeretnék egy olyan társadalomban élni, ahol ez a legalapvetőbb emberi szükséglet van megtagadva embertársaink egy részétől.

Kopiás Attila Steve: Azért mentem Kocsis Máté irodájához aznap, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy a hajléktalan embereket szegénységükért büntessék. Meggyőződésem, hogy ez nem csak a hajléktalan emberek ügye. Minden átlagember felelőssége, hogy tegyen valamit az igazságtalan és embertelen intézkedések ellen, felelősségre vonja a döntéshozókat és kiálljon a demokratikus és szociális jogokért.

A Város Mindenkié négy tagja 2012 májusában Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen két, a hajléktalansággal és lakhatási szegénységgel kapcsolatos konferencián.

A szegénységben élők 11. európai találkozójára a Magyar Szegénységellenes Hálózat segítségével Szigeti Adrienn utazik ki május 10 és 11-én.

Ezt a találkozót évről évre az EU lisszaboni stratégiájának részeként szervezik, hogy fórumot biztosítsanak a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő embereknek az aktív részvételre az európai szintű politikában. Ebben az évben a találkozó témája a "Hajléktalanság és lakhatási jogok". A találkozón összesen több, mint 150 ember vesz részt 30 különböző országból.

Élő videóközvetítés itt: webcast.ec.europa.eu

A másik esemény a European Union of the Homeless (EUH, Európai Hajléktalan Unió) éves találkozója, amelynek 2012 elején A Város Mindenkié is tagja lett. Az AVM delegációjának tagjai Balog Gyula és Takács Attila, hajléktalan aktivisták, Lennert Zsófia utcajogász és Ámon Kata szövetséges aktivista. Az EUH eseménye május 11-től 13-ig tart.

2011. november 11-én kb. 30 ember ülősztrájkba kezdett Kocsis Máté józsefvárosi polgármester és a parlamenti Fidesz frakció hajléktalanügyi megbízottjának irodájában, hogy így tiltakozzon az ellen a törvény ellen, mely szabálysértéssé nyilvánítja az „életvitelszerű közterületen tartózkodást”, vagyis a közterületi hajléktalanságot. Miután nem akarták elhagyni az irodát, a rendőrség 23 aktivistát előállított „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” miatt. Az aktivisták tömeges előállítását az alapvető jogok biztosának jelentése szerint „semmilyen körülmény nem indokolta”, és az „a személyes szabadsághoz való joggal összefüggő visszásságot okozott”. A hajléktalan embereket bűnözőként kezelő rendelkezést azóta a kormány kiterjesztette, miközben a tömeges hajléktalanság felszámolása és megelőzése érdekében semmilyen érdemi lépést nem tett.

2012. május 10-én lesz az első tárgyalás, ahol Sziráki Ferenc, A Város Mindenkié csoport hajléktalan aktivistájának ügyében hoznak döntést.

Gyere el az első bírósági tárgyalásra, és támogasd a törvény előtti egyenlőségért kiálló aktivistákat!

A tárgyalás előtt rövid, performansszal egybekötött szolidaritási tüntetést tartunk a bíróság épülete előtt, majd együtt vonulunk be a nyilvános tárgyalásra, melyet 10 óra körül egy sajtótájékoztató követ.

Mikor? 2012. május 10. (csütörtök) reggel 8 óra
Hol? II. ker. Varsányi Irén utca 40-44. (a Széna tér mellett)

A közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használatáról mint szabálysértési tényállásról, valamint az ülősztrájk előzményeiről további információ itt található.

Facebook-esemény

A Város Mindenkié üdvözli, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat a LÉLEK Programmal példát mutat a többi önkormányzatnak és a hatósági eszközök hiábavaló erőltetése helyett végre kiveszi részét a területén hajléktalanná vált emberek támogatásából. A program gyengeségei ellenére fontos lépés lehet ahhoz, hogy a hajléktalan emberek megfelelő lakhatáshoz jussanak. Mindezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy a rászorulókra összpontosító és országos hatályú lakáspolitika nélkül a hajléktalanság problémája nem oldható meg.

Kocsis Máté az elmúlt évben a hajléktalan emberek zaklatásának programmá emelésével vált hírhedtté. Úgy tűnik, hogy a hajléktalan emberekkel szemben alkalmazott embertelen politikáját a 2011 novemberében beindított ún. Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési Közösségi (LÉLEK) Programmal igyekszik (utólagosan) igazolni. Bár a hajléktalan emberek hatósági üldözését még a legjobb minőségű szolgáltatások megléte sem igazolhatja, a program értékelését újszerűsége mellett annak gyors elterjedése (Józsefváros után Ferencváros és Kőbánya is hasonló programot indít), valamint Kocsis Máténak a parlamenti FIDESZ-frakció hajléktalanügyi referensévé történt kinevezése is megkerülhetetlenné teszi.

A LÉLEK program több pozitív elemet is tartalmaz, így például a programba kerülők szociális támogatást és munkalehetőséget is kapnak (ez utóbbit az önkormányzat városüzemeltetéssel foglalkozó szervezeténél). A résztvevők először az önkormányzat által kialakított átmeneti szállóra költöznek, ahonnan előre nem tisztázott időpontban önkormányzati bérlakásokba költözhetnek. Ezzel a felépítéssel a program megvalósíthatja a hajléktalan-ellátás két évtizede kitűzött, de csak a legritkább esetben beteljesített célját: átmeneti szociális támogatás és szállóelhelyezést követően az együttműködő hajléktalan emberek tartós lakhatásba kerülnek.