Ferencvárosban, a Vaskapu utca 49. alatti házban egy áramvezeték kiégése után az önkormányzat (hatósági határozat nélkül) életveszélyesnek nyilvánította az épületet, és minden lakót kiköltözésre szólított fel hétfői határidővel. A ház állapotának rendkívüli leromlása egyértelműen az önkormányzat felelőssége, mely évtizedek óta nem költött a karbantartására. A Vaskapu utca 49-ben több olyan család él, akik felhatalmazás nélkül, a lakhatási szegénységre válaszként költöztek be az üresen álló lakásokba. Számukra az önkormányzat eddig semmilyen alternatív elhelyezést nem ajánlott fel, így holnap, a tél beálltával, húsz ember az utcára kerülhet.

Miután hónapokon keresztül próbáltunk személyes találkozót megbeszélni Bácskai János ferencvárosi polgármesterrel, végül 2015. november 24-én sikerült leülnie több civil szervezet és az önkormányzat képviselőinek. Noha eredetileg konkrét ügyek kapcsán szerettünk volna egyeztetni a polgármesterrel (elsősorban a kerületben egyébként is üresen álló lakásokban lakásfoglalóként élő emberek kilakoltatása miatt), a beszélgetés célja elsősorban az volt, hogy a polgármesterrel a kerületi lakásgazdálkodásról és a hajléktalanság rendszerszintű kezeléséről beszéljünk és bemutassuk konkrét javaslatainkat a helyzet javítására. Az önkormányzat részéről jelen volt többek között Bácskai János polgármesteren kívül a vagyonkezelési iroda vezetője, a jegyző és egy önkormányzati képviselő is. A találkozón a Habitat for Humanity Magyarország részéről Szekér András és Átol Dorottya, az Utcáról Lakásba Egyesület részéről Kovács Vera és A Város Mindenkié részéről Csizi Zsolt és Udvarhelyi Tessza vettek részt.

A Város Mindenkié csoport 2015. október 26-án levelet írt Kocsis Máténak, melyben a kilakoltatások ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos bejelentésére reagáltunk. A levélben felhívtuk figyelmét arra, hogy a kilakoltatások időleges leállítása – bár üdvözlendő – semmilyen szinten sem oldja meg a kerületi lakhatási gondokat. Ehhez a kerületi lakáspolitika és lakásgazdálkodás alapvető átgondolására lenne szükség. Egyúttal találkozót kértünk a polgármestertől csoportunk és kerületi lakásszegénységben élő lakosok nevében. Azt gondoljuk, hogy az érintett emberek álláspontjának ismerete nélkül nem lehet felelős helyi lakáspolitikát alkotni. A polgármester részéről azóta (tehát immár egy hónapja) sem érkezett megkeresésünkre semmilyen reakció.

A Város Mindenkié (AVM) 2015. november 23-án hétfőn kerekasztal-beszélgetést tartott a Képviselői Irodaház bejárata előtt szociális szakemberek, és hajléktalan emberek részvételével. A beszélgetésen parlamenti képviselő nem jelent meg, de Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere és a DK első kerületi képviselője igen. A beszélgetés során a résztvevők azt hasonlították össze, hogy mennyibe kerülne az államnak anyagilag és társadalmi haszon tekintetében, ha tömegszállások és kriminalizáció helyett önálló lakhatást biztosítana a hajléktanná vált embereknek.

Ma Magyarországon lakhatási válság van, aminek legláthatóbb jele a tömeges hajléktalanság. A hajléktalan-ellátás rendszere nem jelent valódi megoldást a hajléktalanság felszámolására. A valódi megoldáshoz nem túlzsúfolt, élősködőktől fertőzött tömegszállásokra, hanem arra van szükség, hogy az állam mindenki számára megfizethető módon biztosítsa az emberhez méltó lakhatáshoz való hozzáférést.

Kerekasztal: „Tömegszállások vagy önálló lakhatás? Mennyibe kerülne nekünk a lakhatási válság enyhítése?”

Mikor? 2015. november 23. hétfő 10-12h

Hol? Képviselői irodaház előtti füves terület, Széchenyi rakpart 19.

A kerekasztal résztvevői:

Somogyi Eszter (Városkutatás Kft.)

Bende Anna (Utcáról Lakásba Egyesület)

Fialla Marianna (szociális munkás)

Balog Gyula és Fekete-Nagy Miklós (A Város Mindenkié)

moderátor: Udvarhelyi Tessza (A Város Mindenkié)

Nyár közepén közérdekű adatigénylést küldtünk az összes fővárosi kerületnek, hogy megtudjuk, hogyan gazdálkodnak az önkormányzati lakásokkal. Ugyanazokat a kérdéseket tettük fel minden fővárosi önkormányzatnak, októberig egy kivétellel az összes kerület válaszolt és  kiadta az adatokat. A nyári nyertes perünk után most ismét perben állunk a Belvárossal, hiszen egyedül az ötödik kerület nem hajlandó kiadni ingatlangazdálkodási adatait.

Tanulok a fiamtól.

- Mama, majd viszünk enni annak a bácsinak, aki az utcán aludt?

- Jó, majd viszünk neki egy szendvicset.

- Meg én vennék neki egy lakást.

- Egy lakást? Hol?

- Hát a lakásboltban!

- A lakásboltban?

- Igen, és odaadnám a pénzt az eladónak.

- De egy lakás az nagyon sok pénz!

- Akkor nagyon sok pénzt adnék az eladónak!

- És odaadnád a lakást annak a bácsinak?

- Igen. És vennék neki egy asztalt, meg egy széket. És vennék neki egy ágyat, mert a földön aludt.

- Ez nagyon szép dolog tőled!

- És vennék neki egy párnát, mert, mert, mert takarója az volt!

- Igen, az volt.

- És vennék neki, vennék neki pénzt!

- Ez jó ötlet, arra tényleg szüksége lenne...

(Attila, 3 éves)

Fotó: Vörös Anna

A brooklyni csoport amellett érvel, hogy a régi (egy negyedben hagyományosan élő) lakosok kilakoltatása lényegében megfelel az ENSZ által a II. világháború következményeként megfogalmazódott meghatározásnak. Senkit nem lepett meg, hogy a dzsentrifikáció-ellenes országos mozgalom kiépülése egy brooklyni irodából indult.