A Város Mindenkié közérdekű adatigényléssel fordul az összes budapesti kerülethez és a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy megtudjuk, hogyan jellemezhető Budapesten a lakásgazdálkodás. A korábbi évektől eltérően most nem csak az üresen álló lakásokra kérdeztünk rá, hanem átfogó kérdéseket tettünk fel az önkormányzatoknak. A IV. és az V. kerület kivételével minden kerület válaszolt, a XXII. kerület pedig csak részben adott válaszokat kérdéseinkre. Az előbbi két kerület ellen pert indítottunk az adatok kiadása érdekében, az utóbbihoz pedig ismételt adatigényléssel fordultunk. A kerületi lakásgazdálkodási adatok teljes körű feldolgozása még hónapokat fog igénybe venni, de a legfontosabb adatokat alább összegezzük.
Jelenleg összesen min. 40.337 önkormányzati tulajdonú lakás van a fővárosban. Majdnem minden tizedik önkormányzati lakás üresen áll, ami összesen közel 4000 lakást jelent. A rendelkezésre álló adatok alapján becsléseink szerint az üresen álló lakások 4/5-e elvben kiadható lenne, ha az önkormányzatok nem eladnák vagy üresen tartanák őket, hanem felújítanák, akár a leendő bérlők bevonásával. Ez az összes önkormányzati lakás 8%-a, tehát több mint 3000 lakás! Fontos, hogy az üres lakások aránya (23%) és a biztosan elpazarolt lakások aránya (22%) a fővárosi önkormányzatnál a legmagasabb.
A budapesti önkormányzatok évente több mint 200 millió forintot költenek az üresen álló lakások fenntartására, amiben a közös költség és az egyéb fenntartási költségek is benne vannak. Ez hatalmas pazarlás, hiszen ennyi pénzből több, mint 800 család lakhatási támogatását lehetne fedezni (ha havi 20 ezer forintos támogatással számolunk).
Az AVM-hez eljuttatott adatok alapján az összes kiadott önkormányzati lakás alig több, mint fele (53,77%-a) hasznosul szociális alapon megállapított bérrel. A lakások jelentős részében tehát költségelvű vagy piaci alapú lakbért fizetnek az ott élők. A fővárosban az I. kerületben a legmagasabb a szociális alapon kiadott lakások aránya (95%), a VII. és VIII. kerületben pedig a legalacsonyabb (9-9%), ami különösen Józsefváros lakosságát tekintve nagyon torz lakáspolitikát tükröz.
Ami a kilakoltatási és végrehajtási eljárások számát illeti, a válaszadó kerületek közül messze a Józsefvárosban indult a legtöbb eljárás. 2014. január 1. és 2015. július 1. között összesen 454 végrehajtási eljárást és 305 lakáskiürítési eljárást indítottak a kerületben, ami több száz családot sodort a hajléktalanság veszélyébe. Józsefvárosban jelenleg is súlyos kilakoltatási hullám indult, erről részletes cikkünket lásd itt.
Végül, az AVM adatigényléséből az is kiderül, hogy miközben a budapesti önkormányzatok – a IX. és XIII. kerület kivételével –lényegében nem vásárolnak vagy építenek új lakásokat, viszonylag nagy mennyiségben adják el, illetve szüntetik meg ezeket. Az elmúlt másfél évben közel 400 önkormányzati lakás szűnt meg Budapesten eladás vagy bontás miatt.
Összességében tehát az látszik az adatokból, hogy a budapesti önkormányzatok nem gazdálkodnak felelős módon a tulajdonukban álló lakásokkal. Egyrészt jelentős részüket üresen hagyják, másrészt pedig nem tesznek azért, hogy az önkormányzati lakások valóban szociális funkciót töltsenek be – épp ellenkezőleg. Budapesten látszik talán a legjobban annak abszurditása is, hogy a lakáspolitika és lakásgazdálkodás a települési önkormányzatok (a Fővárosban a kerületi önkormányzatok) hatásköre. Ezért teheti meg például egy belső kerület, hogy tömegesen kilakoltatja bérlőit abban bízva, hogy majd kiszorulnak más kerületekbe. A lakáspolitikát országos szinten kell kezelni – de már az is hatalmas előrelépés lenne, ha Budapesten a Fővárosi Önkormányzat felelősséget vállalna ezen a téren. Erre viszont egyelőre semmilyen politikai szándék nem mutatkozik.
A részletes, önkormányzatokra lebontott adatok innen letölthetők.
Fotó: Vörös Anna
