Teri hat éves kislányával, Adrival él egy szoba-konyhás, fürdőszobás lakásban. 

Ő a kicsi lányom. Mutatkozzál be.  

Kicsim, kincsem,  életem, szerelmem – a megszólítások, amiket Teri használ a lányával kapcsolatban, kettejük szép és szeretetteljes kapcsolatát sejtetik. 

Alig hogy belépünk, Adri rögtön mesélni kezd. 

Van egy igazi kutyám, a Dézi, aki lány, és örökbefogadtuk, és nagyon cuki, és tüsszenteni szokott, és mindig velem alszik, csak most lent van a félemeleten, mert itt nem fér el. 

Gizi férjével kettesben él egy kétszobás, meleg hangulatú kis második emeleti lakásban. Pedáns rend és tisztaság, mélybarna, fotókkal és családi csecsebecsékkel teli vitrin és békebeli komód. A plazmatévé állványa alatt fehér csipketerítő. 

Ahogy mi vagyunk, öregesen. 

Mikor belépünk, a nagy, kétajtós szekrény tetején a légfrissítő adagolója pöffent egy nagyot. Bolond hangja van, nevet Gizi. 

A két szoba valójában két aprócska félszobát jelent, amihez egy konyhaként használt előtér és egy wc tartozik. Fürdőszoba nincs. 

A kőbányai képviselő-testület fideszes többsége nemmel szavazott arra, hogy akár csak tárgyaljanak arról az előterjesztésről, ami biztosítaná, hogy a Bihari utca 8/C. lakói nem kerülnek az utcára. Amikor a lakók és A Város Mindenkié aktivistái magukhoz vették a szót, hogy számon kérjék az Önkormányzaton a tervezett elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, Kovács Róbert polgármester az önkormányzat többi vezetőjével és a kormánypárti képviselőkkel együtt ugyanúgy elhagyta a termet, ahogy a február 22-ei ülésen.

Gyakran előfordul, hogy a lakbér- vagy közüzemi díjtartozás lakásvesztéshez vezet. Ha úgy érzed, egyedül nem tudsz megbirkózni a felhalmozódott hátralékoddal vagy téged is kilakoltatás fenyeget, kérünk, olvasd el ezt a tájékoztatót és lépj időben! 

Miután a Fidesz már három alkalommal megakadályozta, hogy a Parlament tárgyalhasson A Város Mindenkié (AVM) által kezdeményezett törvénymódosításról, az LMP kezdeményezésére 2018. március 21-én szerdán az Országgyűlés rendkívüli ülést tartott a javaslatról. A rendkívüli ülés összehívásának a célja az volt, hogy a Parlament még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt foglalja törvénybe a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát.

Ma volt az utolsó esély arra, hogy a parlament a választás előtt úgy dönthessen: véget vet a gyerekes családok kilakoltatásának. A Fidesz frakció helye a parlamenti közvetítés szerint az ülésteremben üresen tátongott - ezt azért csak a képernyőn tudtam követni, mert a beléptetésemet a parlamenti őrség indoklás nélkül megtagadta. A ma tervezett ülésen csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el - az ülés határozatképtelenség miatt itt véget ért, a napirendet már nem fogadták el. Ez volt a kormánypárti taktika mindvégig a törvénymódosítással kapcsolatban: nem leszavazni, nem felvállalni a vitát, egész egyszerűen nem beszélni róla.

2017-ben kb. 4000 kilakoltatás történt Magyarországon. 2018-ban a téli kilakoltatási moratórium a szokásosnál tovább, április 30-ig tart, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebb embert érint a lakásvesztés problémája. Ha a kilakoltatás veszélye fenyeget, ne várd meg a moratórium végét, lépj már most, hogy megvédd az otthonod!

Miután a Fidesz már három alkalommal akadályozta meg, hogy a Parlament tárgyalhasson a gyerekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását tiltó törvényről, az LMP – a többi ellenzéki párttal közösen – az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte 2018. március 21-ére. A törvénymódosítás célja, hogy a Parlament még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt foglalja törvénybe, hogy 1) a települési önkormányzatok kötelezettsége megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, továbbá 2) az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se legyen lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.