A Város Mindenkié üdvözli, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat a LÉLEK Programmal példát mutat a többi önkormányzatnak és a hatósági eszközök hiábavaló erőltetése helyett végre kiveszi részét a területén hajléktalanná vált emberek támogatásából. A program gyengeségei ellenére fontos lépés lehet ahhoz, hogy a hajléktalan emberek megfelelő lakhatáshoz jussanak. Mindezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy a rászorulókra összpontosító és országos hatályú lakáspolitika nélkül a hajléktalanság problémája nem oldható meg.

Kocsis Máté az elmúlt évben a hajléktalan emberek zaklatásának programmá emelésével vált hírhedtté. Úgy tűnik, hogy a hajléktalan emberekkel szemben alkalmazott embertelen politikáját a 2011 novemberében beindított ún. Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási, Egzisztenciateremtési Közösségi (LÉLEK) Programmal igyekszik (utólagosan) igazolni. Bár a hajléktalan emberek hatósági üldözését még a legjobb minőségű szolgáltatások megléte sem igazolhatja, a program értékelését újszerűsége mellett annak gyors elterjedése (Józsefváros után Ferencváros és Kőbánya is hasonló programot indít), valamint Kocsis Máténak a parlamenti FIDESZ-frakció hajléktalanügyi referensévé történt kinevezése is megkerülhetetlenné teszi.

A LÉLEK program több pozitív elemet is tartalmaz, így például a programba kerülők szociális támogatást és munkalehetőséget is kapnak (ez utóbbit az önkormányzat városüzemeltetéssel foglalkozó szervezeténél). A résztvevők először az önkormányzat által kialakított átmeneti szállóra költöznek, ahonnan előre nem tisztázott időpontban önkormányzati bérlakásokba költözhetnek. Ezzel a felépítéssel a program megvalósíthatja a hajléktalan-ellátás két évtizede kitűzött, de csak a legritkább esetben beteljesített célját: átmeneti szociális támogatás és szállóelhelyezést követően az együttműködő hajléktalan emberek tartós lakhatásba kerülnek.

Érdekvédelem az ellátórendszerben?
Ismerkedj meg A Város Mindenkié ellátórendszer munkacsoportjával 

Mikor? 2012. május 3. (csütörtök) 16h
Hol? BMSZKI Dózsa Nagyterem (Budapest, XIII. ker. Dózsa György út 152.)

A találkozó témái: ételhez jutás, nappali melegedők, a hajléktalan nők helyzete

Elérhetőségeink:

Telefon: 0620/2605533 (Balog Gyula), 0620/9578844 (Szigeti Adrienn)
Email: avarosmindenkie@gmail.com

Az esemény plakátja innen letölthető.

A kegyetlen mínusz 15-20 fokos időjárás nagyon megnehezíti azoknak a hajléktalan embereknek a sorsát, akik – legtöbbször teljesen érthető okokból – általában nem mennek be hajléktalanellátó intézménybe. Nekik is kötelességünk segíteni, hiszen ők is emberek, akiknek a legnagyobb problémája az, hogy szegények és nincs hol lakniuk. Mindenki tud segíteni: odafigyeléssel, emberi szavakkal, meleg itallal, hálózsákkal, vagy azzal, ha meleg helyre juttat egy fedél nélkül élő embert. Minden évben sokak életét mentik meg lelkiismeretes állampolgárok: ha valaki úgy látja, hogy egy hajléktalan ember azonnali egészségügyi ellátásra szorul, az Országos Mentőszolgálatot (104/112), ha pedig elhelyezésre, meleg holmira vagy információra van szüksége, akkor a területileg illetékes, éjjel nappal hívható diszpécserszolgálatot kell hívni.

Sajnos úgy tűnik, hogy az ország sorsáért felelős döntéshozók 22 év után is szinte csak akkor cselekszenek, amikor már krízishelyzet van. Noha ezen a télen közel 400 új férőhelyet nyitottak meg a fővárosi hajléktalan-ellátásban, ez mégsem elég: minden hajléktalanellátó intézmény 100% felett működik, a MÁV pályaudvarait, és a Volán egyik várótermét is meg kellett nyitni, a nappali melegedőket éjszakai szállássá alakították és fűtött sátrakat kellett felállítani. Azonban így sincs mindenki számára hely. Mi lesz azzal a több ezer hajléktalan emberrel, akik a krízis-intézkedések után újra az utcán kénytelenek élni? Mikor eljön a tavasz, ők ismét üldözötté válnak, hiszen az új szabálysértési törvény az életvitelszerű közterületen tartózkodást 150 ezer forinttal vagy elzárással sújtja.

A kormányzat kapkodása az elmúlt évtizedek tétlenségének és felelőtlenségének bizonyítéka. Az elmúlt néhány hétben a szociális ellátók hihetetlen erőfeszítései és a politikusok látványos PR-megmozdulásai ellenére 2010 óta sem történt lényegi változás a hajléktalanság megelőzése és felszámolása érdekében. Sőt, a jelenlegi kormány sok szempontból tovább rontotta a hajléktalan emberek helyzetét. Miközben a miniszterelnök és tanácsadói arra biztatják az ország lakóit, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy senki se fagyjon meg, a kormányzat nagyban megnehezítette a téli hajléktalan-ellátás beindulását: a finanszírozás előkészítetlen átalakítása miatt az állami támogatás jelentős késéssel érkezett meg az ellátókhoz, és emiatt sok életmentő téli szolgáltatás késve vagy egyáltalán nem indult el. A téli krízisidőszak előtt a hajléktalan-ellátó szervezetek így fogalmaztak: „a hajléktalan-ellátás 1990 óta kiépült rendszere, s maguk a hajléktalan emberek bármely eddigi évnél, bármely eddigi, a szociális ügyekért felelős minisztérium alatti időszaknál rosszabb kilátásokkal néznek a tél elé”.

Moksony Anna vagyok. 2006-ban végeztem az ELTÉ-n szociális munka BA szakon. Jelenleg kisebbségpolitika mesterszakon tanulok tovább. Alapképzéses gyakorlatomat a BMSZKI egyik intézményében, a Kálvária Téri Átmeneti Szállón töltöttem, ekkor kerültem közelebb a hajléktalanság problémájához.

2011-ben hatalmas lehetőség adódott számomra, hiszen novemberben Berlinben tartottam előadást egy főiskolán szociális munkás hallgatóknak a magyar szociálpolitikai rendszer jellegzetességeiről.

Felkészülésként felvettem a kapcsolatot Ferencz Norberttel, valamint pár AVM-essel is, hogy az ő nézőpontjukról is beszámolhassak. Lakatos András, az AVM hajléktalan aktivistája segített nekem felkészülni, hiszen fontosnak tartottam, hogy egy érintett állásfoglalása is szerepeljen előadásomban. Részt vettem a Dózsa szállón tartott Győri Péter kontra Misetics Bálint vitaesten. Több videót is szinkronizáltam, hogy ily módon bemutathassam a németeknek, mi is történik nálunk. Szeretném segíteni a hajléktalan emberekkel foglalkozó szociális munkások erőfeszítéseit valamint, hogy a hazai események minél nagyobb visszhangot kapjanak.

Minden segíteni kívánó állampolgárt arra biztatunk, hogy találja ki, mit tehet ő maga a rászorulókért, és valósítsa meg az ötleteit. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani ezzel a kisokossal.

Mit tehetsz személyesen?

- ismerkedj meg a környezetedben élő hajléktalan emberekkel és beszélgess velük;

- kérdezd meg őket, mire van szükségük, minek örülnének a legjobban;

- figyelj rájuk, hogy időben tudj segítséget hívni, ha szükség van rá;

- vállalj önkéntes munkát egy hajléktalanellátó intézményben;

- támogasd A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport munkáját;

- keresd meg a környezetedben azokat az embereket, akik szintén tenni akarnak valamit a hajléktalan emberekért, és csatlakozzatok a Börtön Helyett Lakhatást! csoporthoz;

- próbáld meg rávenni a lakóhelyeden az önkormányzati és országgyűlési képviselőket, hogy érdemi megoldásokat találjanak a lakásszegénység és hajléktalanság problémájára (írj nekik levelet, jelentkezz be a fogadó órájukra, vegyél részt tüntetéseken stb.)

Fontos tudnivalók, amik életet menthetnek!

Milyen esetekben hívd a Diszpécser Szolgálatot? 338-41-86 (éjjel-nappal hívható)

• ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (nedves ruházat, földön fekszik takaró és karton vagy polifoam nélkül, kihűlés, fagyás, kiszáradás veszélye fenyegeti);

• ha az utcán lévő hajléktalan ember segítséget kér, de nem tudod, milyen típusú segítségre lenne szüksége;

• információra, segítségre van szükséged mert te, családtagod, barátod, rokonod ismerősöd hajléktalanná vált, vagy ennek veszélye fenyegeti;

• ha a környezetedben élő fedél nélkül élő ember a szokásaitól eltérően viselkedik (nem kelt fel mikor szokott, egész nap fekszik). 

Ha telefonálsz, erre figyelj:

•    országosan alig több mint 10 ezer férőhely van a hajléktalan-ellátásban, amin kb. 30 ezer embernek kellene osztoznia?

•    az országban csupán egy olyan hajléktalanszálló van, ahol egy szobában egy ember lakik, és ezt a szállót már több mint 100 éve nyitották?

•    hogy az éjjeli menedékhelyeken télen egy helyiségben akár 50-60 embert is elszállásolnak?

•    az utcai ellátás, a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely ingyenes, de az átmeneti szállón való tartózkodásért már fizetnek a hajléktalan emberek?

•    országosan csupán néhány olyan szálló van, ahová a hajléktalan párok együtt is bemehetnek?

•    ahhoz, hogy egy hajléktalan ember bejusson egy átmeneti szállóra, szüksége van az ÁNTSZ-től egy igazolásra arról, hogy nincsenek élősködői?

•    sok hajléktalanellátó intézménybe (pl. nappali melegedő, éjjeli menedékhely, átmeneti szálló) csak akkor mehetnek be a hajléktalan emberek, ha – az ÁNTSZ-es igazolás mellett – arról is van egy igazolásuk, hogy 6 hónapon belül részt vettek tüdőszűrésen?

•    vannak hajléktalanszállók, ahol a lakók nagy része nem tegezheti az ellátókat, mert a tegeződés csak kevesek kiváltsága?

A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport a Diszpécserportálon közzétett közleményből, illetve nyílt levélből értesült arról, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) mulasztása miatt komoly veszélybe került a hajléktalan emberek téli ellátása.

Az utóbbi hetek eseményei, a hajléktalan emberek erősödő hatósági üldözése, és mindaz amit amit próbálunk tenni ellene mindig fontosabb volt, mint hogy hírt adjunk a hajléktalanellátás országos konferenciájáról, de ezt most bepótoljuk. Szeptember 15-16. között, ismét Balatonföldváron került sor – a Hajléktalanokért Közalapítvány szervezésében – a hajléktalanellátás országos konferenciájára, amin a tavalyi évhez hasonlóan (amikor is „Utcáról lakásba” címmel tartottunk foglalkozást a résztvevő szociális munkásoknak) A Város Mindenkié csoport is részt vett.

A csoportunk több tagja is rendszeresen hozzá szólt az előadásokhoz és műhelybeszélgetésekhez, és ezáltal a hajléktalanság által közvetlenül érintettek tapasztalataival és meglátásaival gazdagították az eszmecserét. A második nap kisebb csoportokban beszélgettünk egy-egy témáról – például a tartósan közterületen élő hajléktalan emberek ellátásával kapcsolatos itthoni és külföldi tapasztalatokról, a „Housing First” vagy „Elsőként Lakhatás” megközelítésről, vagy a fővárosi hajléktalanügyi koncepcióról –, és az előzetesen megbeszéltek alapján mindannyian más-más csoportban vettünk részt, hogy minél több témával kapcsolatban bővíteni tudjuk a csoport ismereteit.

A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport is bekerült abba az Új Széchenyi Tervből finanszírozott kiadványba, melynek címe: „Milyen jó megoldások, eljárások járulhatnak hozzá a hajléktalan emberek társadalmi rehabilitációjához?”

A kiadvány innen letölthető.

2011. július 11.-re a Fővárosi Közterület-Felügyelet egyeztetést hívott össze a józsefvárosi hajléktalanügyi koncepciója kapcsán a VIII. kerületi Polgármesteri Hivatalba. A meghívó szerint „A Józsefvárosi Önkormányzat megkeresett minket, hogy segítsünk megoldani és normalizálni a hajléktalan kérdést a kerületben. Mi vállaltuk, hogy az érintetteket egy asztalhoz ültetjük konzultációra.” Noha az érintettekkel folyt volna a konzultáció, a megbeszélésre csak a kerületben működő hajléktalanellátó szervezeteket hívták meg. Szerencsére, A Város Mindenkié csoport, amely jelenleg az ország egyetlen hajléktalan érdekvédelmi szervezete, időben értesült az egyeztetésről és így meghívás nélkül is részt tudtunk venni a tagjainkat közvetlenül érintő tárgyaláson.

Az egyeztetésen való megjelenésünk láthatóan felháborította Pető György levezető elnököt, aki a Fővárosi Közterület-Felügyelet vezetője. Végül azonban mégis részt vehettünk a megbeszélésen és a végén még szót is kaptunk, aminek nagyon örültünk, hiszen úgy véljük, nem lehet a hajléktalanságról érdemben beszélni a hajléktalan emberek képviselőnek részvétele nélkül.

Az egyeztetés apropóját az a kerületi vezetés részéről megfogalmazódó igény adta, hogy a kerületet „tehermentesítsék” a hajléktalanellátás okozta nehézségektől (erről 2011 szeptemberében népszavazást is tartanak a kerületben). Tény, hogy a VIII. kerület területén található a fővárosi hajléktalanellátó intézmények 60 százaléka. Azonban az is tény – és erre az egyeztetésen fel is hívták a szociális szakmai képviselői a kerület vezetőinek figyelmét – hogy a kerület nem teljesíti a törvényben előírt kötelezettségét, vagyis nem tart fenn egyetlen nappali melegedőt sem. Fontos adat, hogy Józsefváros önkormányzatának a hajléktalan-ellátásra fordított éves kerete összesen 1 millió forint, amelyből egy utcai szociális munkás szolgáltatást finanszíroz.