Csizi Zsolt vagyok, 43 éves, fizikai munkás, 4 gyermek apja. Szakmám szerint nehézdarus. 2009-től élek Pesten, és 2014 szeptemberéig egy kiserdőben éltem, saját készítésű faházban. Onnan jártam dolgozni alkalmi munkákba. Ebből próbáltam megélni. 2013 augusztusában kezdődtek a nehézségeim, mert a mellettem lévő telek tulajdonosa szerint rontottam az ingatlan értékét, és el akart űzni. Mindenhol feljelentett. A telket azóta sem tudta sem kiadni, sem eladni, én viszont egy év küzdelem után végre önkormányzati lakásba jutottam.

Kovács Tünde vagyok, 11 éve hajléktalan. 4 éve élek kunyhóban, előtte sátorban éltem. Azért vagyok ma itt, mert számomra elfogadhatatlan, hogy felelős, hatalmi pozícióban lévő emberek 2010 óta minden eszközzel büntetnek minket azért, mert szegények vagyunk és nincs hol laknunk.

2014. december 19-én pénteken A Város Mindenkié (AVM) csoport és több tucat szimpatizánsa 20 sátorból álló tábort alakított ki a Parlament előtt a Kossuth téren, hogy így tiltakozzanak a közterületen élő hajléktalan emberek hatósági üldözése és a szegénységben élők ellehetetlenítése ellen. A tüntetők a nem bejelentett akció során azt követelik az Országgyűléstől tagjaitól, hogy a szegény emberek üldözése és kisemmizése helyett foglalják törvénybe a lakhatáshoz való jogot és alkossanak megfelelős lakás- és szociálpolitikát annak érvényesítése érdekében.

A dunakeszi önkormányzat 2014. december 11-i ülésén napirendre tűzte az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló 28/2008. (XI. 10.) sz. rendelet módosítását, kiegészítve a 17/A §-sal, ami alapján büntethető lenne az életvitelszerű közterületen tartózkodás. Dunakeszi lakos lévén, a jogegyenlőségre igen érzékenyen figyelő állampolgárként (no, meg A Város Mindenkié tagjai is szóltak, hogy mennék már oda :-), elmentem az ülés előtti közmeghallgatásra.

Egy évvel ezelőtt a Fővárosi Közgyűlésen – A Város Mindenkié csoport tiltakozó békés demonstrációja ellenére - megszavazták azt a tiltó rendeletet, ami egyes helyekről kizárja a hajléktalan embereket. Erre kapott lehetőséget úgy Budapest, mint Magyarország minden önkormányzata, miszerint kijelölhetik a maguk területén a „hajléktalanmentes zónákat”.

A Kúria 2014. szeptember 9-i döntésében megsemmisítette a fővárosban az életvitelszerű közterületen tartózkodást tiltó rendelet azon pontját, amely a „Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról” szóló rendelet hatálya alá eső területeken tiltja a hajléktalanságot. A Kúria hatályban hagyta a rendelet azon pontját, amely 34 budapesti aluljáróból tiltja ki a hajléktalan embereket, rendelet 2. mellékletét pedig, amely a kerületi önkormányzatok által kijelölt tiltott zónákat tartalmazza, az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalta. Ezzel a döntéssel a köztéri hajléktalanság továbbra is a főváros jelentős részén tiltott „tevékenység”, amit közmunkával, illetve pénzbírsággal (és végső soron elzárással) lehet büntetni. 2013 októbere óta közel 200 esetben indítottak eljárás hajléktalan emberek ellen csak azért, mert az utcán kényszerülnek élni.

Nem értem, mi hogyan működik, mikor, mi alapozza meg a döntéseket, ki, milyen címen intézkedhet, intézkedik akkor, amikor ezt tiltja a törvény. Nem értem, egy országban, egy városban hogyan váltakozhatnak döntések ugyan olyan témában, helyzetben. Nem értem… Mióta újra van szabálysértési törvény, azóta ellentmondásosnak látom a rendszert. S hogy ezt miért érzem így, arra itt a példa.

* 0-24 órás kormányhivatali egységek létrehozása Budapesten és a megyeszékhelyeken (2013 december)

A hivatalokat kifejezetten azért hozták létre, hogy oda az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt megbüntetett hajléktalan embereket előállítsák. A hivatalok létrehozására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium különített el forrásokat.

19.000.000 forint

* 0-24 órás kormányhivatal egységek működtetése Budapesten és a megyeszékhelyeken (2014)

A hivatalokban az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt megbüntetett hajléktalan embereket állítják elő. A hivatalok létrehozására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium különített el forrásokat.

227.000.000 forint

* krízisszállás fenntartása a fővárosi kormányhivatalban (2014)

A krízisszállást azért kellett kialakítani, mert a minisztérium rendelete alapján az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt megindított szabálysértési eljárásokat egy hajléktalanszállón kell lefolytatni. A krízisszállást 2014 májusáig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartotta fent adományokból, majd a feladat átkerült a fővárosi fenntartású BMSZKI-hoz.

6.000.000 forint

* 16 fős speciális rendőrségi csoport fenntartása Budapesten (2014)

A rendőrség 16 fős különleges csoportot hozott létre, amelynek feladata kifejezetten a hajléktalan emberekkel szembeni intézkedés, amennyiben őket életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt vonják eljárás alá. A költségeket a BRFK fedezi.

32.460.000 forint

Vagyis 2013-2014-ben összesen legalább 284.460.000 forintot fordítunk a hajléktalan emberek hatósági üldözésére.

Ebből a pénzből legalább 470 hajléktalan ember önálló lakhatását tudnánk támogatni egy éven keresztül (50 ezer forint/hó lakhatási támogatással számolva).

Szerinted melyik éri meg jobban?

Jó napot kívánok, szeretettel köszöntök mindenkit, aki eljött A Város Mindenkié csoport mai sajtótájékoztatójára. Lakatosné, Jutka vagyok, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája. Azért vagyunk ma itt, mert a hajléktalan emberek hatósági üldözésének ellentmondásaira szeretnénk felhívni a figyelmet.