A Város Mindenkié csoport ma nyílt levélben fordult Weeber Tiborhoz, Kőbánya alpolgármesteréhez, amiben arra kértük, hogy adjon tájékoztatást a Hős utcai telep lakóinak az önkormányzat teleppel kapcsolatos terveiről,valamint  reményünket fejeztük ki azzal kapcsolatban, hogy a telep várható felszámolása során felelős és szociális önkormányzatként fog eljárni a kerület.  Krisztina Hős utcai lakos ügyéből kiindulva azonban attól tartunk, hogy reményeink alaptalannak bizonyulhatnak.

Krisztina élettársával és két asztmás gyermekével évek óta lakik egy hős utcai szociális bérlakásban, és most úgy tűnik, hogy a családnak rövid időn belül el kell hagynia az otthonát. 2016 szeptember elején az önkormányzati lakásrendeletben foglaltaknak megfelelően beszerezte a szükséges igazolásokat ahhoz, hogy határozott idejű bérleti szerződését az önkormányzatnál meghosszabbíthassa. Krisztina benyújtotta a bérleti díj és a korábbi villanyszámla tartozása rendezését igazoló „nullás” igazolását, ahogy a víz- és gázszámlatartozás kapcsán kötött részletfizetési megállapodásokat is.

Azonban mindez nem volt elég az önkormányzat Humánpolitikai Bizottságának, és Krisztina kérelmét indokolás nélkül elutasították. Az édesanya a kilakoltatási moratórium végéhez közeledve kereste fel az Utcajogász Blaha Lujza téri jogsegélyszolgálatát, miután az önkormányzattal, illetve a Weeber Tiborral való tárgyalások (a református cigánymisszió önkéntesének közreműködése ellenére is) teljesen kilátástalannak tűntek. Az Utcajogász közreműködésével később kiderült , hogy az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint „szabálytalan áramvételezés” történt Krisztináék lakásában, és emiatt nem hajlandóak – a határozott idejű szerződést lejártát követően – új szerződést kötni vele.

Hogy mit jelent a család esetében a „szabálytalan áramvételezés”? Krisztináéknál a szolgáltató, villanyszáma tartozásuk miatt  kikötötte az áramot, és a szolgáltatást a tartozás megfizetése után sem állították helyre.  A család hosszabbítón keresztül a szomszédtól, annak hozzájárulásával szerezte be a mindennapi életükhez szükséges áramot. Krisztináék tehát legálisan, semmilyen szempontból nem kifogásolható módon jártak el. Sajnos akármennyire is komolytalan az önkormányzat indoka,  a Krisztináék elleni eljárás jogszerű, mivel az önkormányzat  a helyi lakásrendelet szabályai alapján azzal hosszabbít, vagy köt újra bérleti szerződést, akivel akar. Az önkormányzat jogásza egyik tárgyalásunk során jól érzékeltette a helyzetet: „az önkormányzat akár azt is megteheti, ha valamelyik bérlőjének nem tetszik az arca, akkor nem hosszabbít vele szerződést”. Az önkormányzat tisztában van vele, hogy egy családot csak úgy utcára tenni teljesen elfogadhatatlan. De a „szabálytalan áramvételezés”-re alapozott fiktív indoklás valójában nem kevésbé felháborító, mint az, ha az önkormányzat azért nem kötne szerződést valakivel, mert „nem tetszik az arca”.  

Csoportunk számára most úgy tűnik, hogy a valódi ok azonban nem „a szabálytalan áramvételezés” és nem is Krisztináék „arca”. A család ügye az önkormányzat Hős utcai teleppel kapcsolatos taktikájára mutat rá. Kőbánya a lehető legkisebb költségekkel, minden emberi vagy szociális szempontot nélkülözve nyomja ki a rendkívül szegény körülmények között élő embereket otthonaikból. Krisztina ügyében is egyszerű a képlet: ha az önkormányzat nem hosszabbítja meg a határozott idejű bérleti szerződésüket, annak lejártát követően a végrehajtási törvény szabályai alapján 60 napon belül, nagyon egyszerű módon kezdeményezhető az érintettek kilakoltatása. Krisztina hétfőn kapta kézhez az értesítést a végrehajtótól, hogy 2 napon belül önként el kell hagyniuk az otthonukat. Az önkormányzat hozzáállását jól mutatja, hogy az utóbbi hónapok - mint utóbb kiderült, tét nélküli - tárgyalásait megelőzően, már ősszel megindította a családdal szemben a végrehajtási eljárást.  A kilakoltatás közvetlen veszélye a kilakoltatási moratóriummal eltelt idő, és adminisztráció lassúsága miatt fenyeget csak most.

Az AVM közérdekű adatigénylése alapján 2015-ben összesen 2316  önkormányzati tulajdonú lakás volt a kerületben, melyből 258 lakás, vagyis a teljes állomány 11,14%-a volt üres. Ez a többi budapesti kerülethez viszonyítva is kiemelkedően magas arány. Miközben Magyarországon lakhatási válság van, a kőbányai önkormányzat egyre kevesebb lakással gazdálkodik, a rossz állapotú lakásokat szanálja. Pedig a nehéz anyagi helyzetben lévő és lakhatási gondokkal küzdő embereknek kizárólag egy kiterjedt szociális bérlakás-rendszer, és egy megfelelő lakástámogatási rendszer adna lehetőséget a megkapaszkodásra. Ha a Hős utcai telepet anélkül számolják fel, hogy az ott élők lakhatását megnyugtató módon rendeznék, akkor a Kőbányai Önkormányzat ugyan látszólag megszabadul a „problémától” és a helyzet kezelésének felelősségétől, valójában azonban csak tovább görgeti és súlyosbítja a milliókat érintő lakhatási válságot.

Weeber Tibor alpolgármestert nyílt levelünkben arra is kértük, hogy kezdeményezze az önkormányzat a kilakoltatás elhalasztását a család ügyében, amíg Krisztiánáék, és a hasonló helyzetben lévő Hős utcai családok lakhatási helyzete megnyugtatóan rendeződik.