Páva Zsolt, Pécs jelenlegi polgármestere hivatalos kampányanyagában a hajléktalan és szegény emberek ellen uszító szöveggel próbálja megnyerni magának a választókat. Alább Lakatosné Jutka, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájának válasza.

Tisztelt Polgármester(jelölt) Úr!

Megdöbbenéssel és kételyekkel olvastam el szórólapját. Megdöbbenéssel, mert nem tudom miért van Önben ennyi ellenszenv akár a hajléktalan emberek, akár a szükséglakások lakóival kapcsolatban. Nem tudom, mi az oka, hogy szórólapján úgy kívánja megvédeni Pécs városának lakosságát, hogy kirekeszti azokat a legszegényebb, legelesettebb rétegbe tartozó embereket, akik - helyzetüknél fogva - a legkevésbé képesek arra, hogy megvédjék magukat, illetve, hogy felszólaljanak a diszkriminatív, kirekesztő felszólalása, szórólapja ellen.

A Város Mindenkié csoport is csatlakozott a Humán Platform "5 pont Budapest" kampányához. A Humán Platform az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szociális ágazat terén működő szakmai és civil szervezetek, valamint személyek összefogása. Az "5 pont Budapest" kampány pedig egy egységes, átlátható és szolidáris város - és városvezetés - eszméjét fogalmazza meg, és egyik célja, hogy a részt vevői civil kezdeményezések megoldási javaslatait megismerje a közvélemény, és azok eljussanak a döntéshozókig is. Mi a következő - fővárosi vonatkozású - alapvetéseket és közpolitikai javaslatokat fogalmaztuk meg.

The housing crisis in Hungary cannot be understood independently from the European economic space. Housing difficulties are not independent from European policies supporting the free market and the liberalization of the real estate and banking sector, or restraining state supported social housing construction. The Europe-wide deepening housing crisis – from the Spanish mortgage crisis through the difficulties of the French social housing system to the undignified and for poor people unaffordable housing stock in Eastern European countries – puts a growing pressure on the European Union to consider housing issues among its common policies.

Magyarországon a lakhatási válság nem magyarázható az európai gazdasági térségtől függetlenül, hiszen a lakhatási gondok nem függetlenek a szabadpiacot, illetve az ingatlanpiac és bankszektor liberalizálását támogató, valamint a támogatott lakásszektor leépítésére törekvő európai politikáktól. Az Európa valamennyi országában erősödő lakhatási válság – a spanyol hitelválságtól a francia bérlakás szektor nehézségein át a kelet-európai országok méltánytalan és a szegény emberek számára megfizethetetlen lakásállományáig – egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Unióra, hogy a közös politikák között a lakhatási kérdésekkel is foglalkozzon.

1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

2. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

3. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Sajnos a Fidesz-KDNP nem vette a fáradtságot, hogy programot dolgozzon ki az április 6-i országgyűlési választásokra, Orbán Viktor pedig így foglalta össze a Fidesz ambícióit a következő négy évre: „Folytatjuk!” Mivel A Város Mindenkié 2009 augusztusában alakult, és a Fidesz 2010 tavaszán jutott hatalomra, így csoportunk közvetlenül követte végig a párt elmúlt négyéves hajléktalanügyi- és lakáspolitikáját. Az alábbiakban – program hiányában – ezt a tevékenységet értékeljük nagyon röviden. A Fidesz megközelítésének öt olyan elemét emeljük ki, amelyek már eddig is nagyon megkeserítették a hajléktalan és (lakás)szegénységben élő emberek életét, folytatásuk pedig katasztrofális körülményekkel járhat.

A Lehet Más a Politika választási programja a hajléktalansággal és lakáspolitikai feladatokkal kapcsolatban csupa előremutató javaslatot fogalmaz meg, noha csak igen röviden. A javaslatok iránya hasonló a párt első, 2010-es választási programjához, noha az aktuális programra már nem igaz, amit akkori értékelésünkben írtunk, hogy „a program kellő részletességgel vázolja fel a mostani helyzetet és mutat rá a lehetséges megoldásokra, kivezető utakra". A nagyjából féloldalnyi részben ennek ellenére ma is számos konkrét javaslatot tesznek a lakhatási válság megoldására, és egy további külön részt szenteltek a devizahitelezéssel kapcsolatos problémáknak.

A szintén az ellenzéki összefogásban résztvevő Liberálisok rövid választási programja egyáltalán nem foglalkozik lakhatási problémákkal vagy a hajléktalansággal. A szegénység kapcsán szintén semmitmondó, és érthetetlen módon szinte semmilyen érdemi javaslatot nem fogalmaz meg a szegénység csökkentésére. Ezért ennek a témának a mélyebb elemzésébe nem is fogunk bele.

Az ellenzéki tömörülés választási programmal rendelkező pártjai közül a Demokratikus Koalíció (DK) foglalkozik a legkevesebbet a hajléktalanság témájával. Ugyan a párt egy külön alfejezetet szán a lakhatásnak, abban egyáltalán nem tesz említést hajléktalan emberekről. A közterület életvitelszerű használatának tilalmáról – vagyis a fedél nélkül élő emberek hatósági üldözéséről – sincs határozott állásfoglalásuk, mindössze egy töredék mondatrészben említik meg, hogy a jelenlegi kormány bünteti a hajléktalan embereket. A hajléktalanság problémájának teljes figyelmen kívül hagyása fájó hiány, mert így a lakhatási problémákat a DK csak azok szemszögéből nézi, akik még nem veszítették el a lakásukat, tekintet nélkül a már fedél nélkül maradt emberekre.

Az Együtt - Párbeszéd Magyarországért programja egy különálló, de meglehetősen rövid alfejezetet szentel a hajléktalanság és lakhatás kérdésének. A fő problémának – a legutóbb szemlézett MSZP-programhoz hasonlóan – az Együtt-PM is azt tartja, hogy a jelenlegi kormány segítségnyújtás helyett üldözi a hajléktalan embereket, hogy csökkent a lakhatás biztonsága, és a szociális háló védőereje. A program kijelenti, hogy a hajléktalan emberek hatósági üldözése helyett a hajléktalanság visszaszorítására van szükség, különböző lakhatási eszközökkel.