Ma reggel volt az első tárgyalása annak a szabálysértési ügynek, amit azért indítottak ellenük, mert igyekeztük megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzat illegálisan lebontsa négy ember otthonát. „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséggel” vádolnak minket. Kétségtelen, hogy engedetlenek voltunk, de nem egy jogszerű intézkedéssel, hanem a hatósági önkénnyel szemben.
A ferencvárosi önkormányzat álságos módon erdőtakarításra hivatkozva, a megfelelő közigazgatási eljárások lefolytatása és az érintettek értesítése nélkül járt el. Később az alapvető jogok országgyűlési biztosának jelentése is kimondta, hogy az önkormányzat eljárása alapjogokat sértett. Ezt az ombudsmani jelentést hoztuk el hatalmas méretben kinyomtatva, hogy az semmiképpen se kerülhesse el az önkormányzat figyelmét.
Ferencvárosban nem sikerült megakadályozni a bontást: az önkormányzat nem volt hajlandó tárgyalni velünk, és azt hazudta, hogy csak erdőtakarításra készülnek, a kunyhókhoz nem nyúlnak majd. Fölháborító, hogy a hatóságok szemétnek tekintik emberek otthonát, és mint szemetet semmisítik meg. Ugyanígy járt el az önkormányzat Zuglóban, és ezt tervezte a kőbányai és csepeli önkormányzat is. Ebben a két esetben csak az ott lakó emberek bátor kiállásán múlt, hogy nem történt ugyanez.
Egy kedves barátunk, aki maga is évekig élt a Terebesi erdőben kunyhóban azt mondta, hogy nem érti, miért van egy radikális csoport fellépésére szükség ahhoz, hogy az önkormányzat emberszámba vegye őket, betartsa a jogszabályokat, és biztosítson legalább valami minimális alternatív elhelyezést.
Ezt mi sem értjük. Ha az a gondolat, hogy senkinek az otthonát ne lehessen önkényesen lerombolni radikálisnak számít, akkor nagyon nagy baj van. Nagyon nagy baj van akkor, ha az a követelés, hogy mindenkinek legyen emberhez méltó lakhatása radikálisnak számít. De akkor radikálisak vagyunk, és büszkék vagyunk rá.
Bende Anna és Misetics Bálint beszéde a ferencvárosi önkormányzat előtt
Tiltakozz velünk a jogszerűtlen kunyhóbontások ellen!
Ferencváros Önkormányzata 2012 márciusában jogszerűtlenül semmisítette meg négy hajléktalan ember otthonát. Az önkormányzat hivatalos eljárás lefolytatása és az ott lakók előzetes értesítése nélkül bontotta el az érintettek kunyhóit. Amikor A Város Mindenkié aktivistái megpróbálták megakadályozni az illegális bontást, a rendőrség előállította őket és szabálysértési eljárást indított ellenük.
A két aktivista bírósági tárgyalása most csütörtökön (2012. szeptember 13-án) délelőtt lesz, míg ugyanaznap délután a csoport demonstrációt tart a ferencvárosi önkormányzat épülete előtt, hogy tiltakozzunk a jogszerűtlen kunyhóbontások ellen.
Mikor? 2012. szeptember 13. (csütörtök) 15h
Hol? IX. kerület, Bakáts tér (Ferencvárosi Önkormányzat épülete előtt)
További információ a kunyhórombolásról itt.
Információ további jogszerűtlen kunyhóbontásokról itt.
Kontakt: Bende Anna (30/984-4722), avarosmindenkie@gmail.com
„Az üres lakás pazarlás. Szociális bérlakást!” Közel 200 ember követelt felelős lakáspolitikát a Második Üres Lakások Menetén
A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport álláspontja szerint az üresen álló lakások a rendszerváltás óta leépülő szociális bérlakásrendszer szégyenfoltjai és a felelőtlen lakásgazdálkodás bizonyítékai. A csoport 2012. június 3-án vasárnap immáron másodjára rendezte meg az Üres Lakások Menetét: a Józsefvárosban tartott felvonuláson közel 200 ember követelte a felelős lakáspolitika kidolgozását minden települési önkormányzattól és a kormányzattól.
Az üresen álló lakások hasznosítása a város minden lakójának érdeke. Budapesten több mint 2.000 önkormányzati bérlakás áll lakatlanul, az üresen álló magánlakások száma több tízezerre rúg. Ez hozzájárul a városkép pusztulásához, és a környéken található ingatlanok is veszítenek értékükből. Csupán a Józsefvárosban 488 önkormányzati tulajdonú bérlakás, és több mint 1.000 nem lakás célú helyiség áll üresen, melyek fenntartására havonta több mint 20 millió Ft-ot költ a kerületi vezetés. Az üres lakások hasznosítása csak az egyik, de igen fontos lépése a felelős lakáspolitikának, mert a lakáspiac bővülésével a lakásárakat is csökkentheti.
„Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán vagy hajléktalanszállón, retteg a kilakoltatástól vagy húzza meg magát zsúfolt, egészségtelen lakásokban, mert a piaci árú albérletre és a jelzáloghitelre gyakorlatilag nincsen alternatívája” – mondta el a tüntetésen Schádi Tamás, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája – „A döntéshozóknak kezdenie kell valamit az üresen álló ingatlanok garmadával.”
A fővárosban üresen álló önkormányzati bérlakások kevesebb, mint tíz százaléka szükséglakás, nagyobb hányada nem összkomfortos. Ezek a lakások sokszor felújításra vagy bontásra várnak, és erre hivatkozásul éveken át maradhatnak üresen. A magántulajdonban lévő ingatlanokat sokszor cégek ingatlanspekuláció céljával tartják üresen, vagy a magánemberek nem akarják vállalni a kiadással járó vesződséget, illetve kockázatot.
A Város Mindenkié a Második Üres Lakás Menete során párbeszédek formájában fogalmazta meg az üres lakások hasznosítására vonatkozó javaslatait. A csoport szerint olyan átfogó lakhatási programra van szükség, amely akár a rosszabb állapotú önkormányzati lakások és helyiségek, illetve a magántulajdonban lévő üres lakásokat is képes beforgatni a szociális bérlakásrendszerbe. Ennek egyik első lépése az üres lakások törvényi úton történő regisztrációja, mely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok és az állampolgárok hatékonyabban követhessék nyomon a kerületükben lévő lakásállomány kihasználtságát, illetve amortizációját.
2012.06.03. 21:45 • Szólj hozzá! Címkék: beszámoló tüntetés lakhatás üres házakSchádi Tamás beszéde a bíróság előtt 2012. május 10-én
Schádi Tamás vagyok, A Város Mindenkié csoport hajléktalan tagja. A Város Mindenkié megalakulása óta küzd a hajléktalan emberek hatósági üldözése ellen. Első tüntetésünket 2009-ben akkor szerveztük, amikor Molnár Gyula, Újbuda volt MSZP-s polgármestere, „hajléktalan mentes övezetek” létrehozásával kampányolt.
Azóta az új kormányzat a hajléktalan embereket másodrendű állampolgárként, sőt, bűnözőként kezeli. Először Budapest közgyűlése nyilvánította szabálysértéssé a közterületen élést. Ezt követte a szabálysértési törvény módosítása, ami a pénzbírság mellett immár a fedél nélkül élő emberek elzárásáról rendelkezett.
2012.05.12. 06:00 • Szólj hozzá! Címkék: tüntetés újbuda érdekvédelem életvitelszerű lakhatás közterületenAz AVM beszéde a Milla 2012. március 15-i tüntetésén - videó
Jogszerűtlen kunyhóbontásokat tervez a Csepeli Közterület-felügyelet
Újpalota, Józsefváros és Zugló után most Csepelen is megkezdődik a hajléktalan emberek elleni hajtóvadászat. 2011. december 13-án a csepeli önkormányzat 30-35 embert tervez kilakoltatni saját építésű kunyhóikból, sátraikból és egy magántulajdonú épületből. A Város Mindenkié csoport információi szerint a csepeli önkormányzat és közterület-felügyelet hivatalos eljárás nélkül, teljesen jogszerűtlenül tervezi megsemmisíteni azokat a kunyhókat, amelyek az ott lakók otthonát és egyben utolsó menedékét jelentik.. Az önkormányzat eddig egyetlen lakónak sem küldött hivatalos írásos értesítést arról, hogy december 13-án megkezdik a bontásokat.
A kunyhók és sátrak lakóit elkeseríti ez az embertelen lépés, hiszen évek óta itt élnek és nincs hova menniük. Az önálló lakhatásnak nem alternatívája a tömegszállás, a lakók többsége nem akar túlzsúfolt hajléktalanszállóra menni (amelyek télen egyébként is 100 százalék feletti kihasználtsággal működnek). A házak fűtése megoldott, sok telet kihúztak már ki itt. Érthetetlen, hogy miért akar az önkormányzat a téli krízisidőszakban erőszakkal megfosztani embereket a lakhatásuktól. Van olyan kunyhólakó, aki kész lenne fizetni az önkormányzatnak, de a hivatal inkább lerombolja az otthonokat.
A Csepel északi részén található kunyhók nincsenek szem előtt, a legtöbb ház rendezett, a lakók próbálják tisztán tartják környéküket is (noha a szemétszállításhoz az önkormányzat semmilyen segítséget nem ad). Ezen kívül, 2011. december 12-én hétfőn a Börtön Helyett Lakhatást állampolgári hálózat tagjai az eldózerolásra ítélt kunyhók lakóival közösen eltakarítják az illegális szemétlerakás következtében felhalmozódott szemetet is a kunyhók környékéről, hogy okafogyottá váljon a keddi, szemételtakarításra hivatkozó hatósági akciót.
A politikusok pajzsa
A Város Mindenkié eddig már többször került élő vitába olyan országos vagy helyi döntéshozó politikusokkal, mint Tarlós István, Kocsis Máté, Papcsák Ferenc és Sintér Sándor. Minden esetben felkészülten vágtunk bele a vitákba, melyet elég rövid idő alatt a vitapartnerek is észrevehettek, mert ilyenkor minden esetben elkezdtek személyeskedni.
Az AVM alapelve, hogy még ilyen alkalmakkor sem csak a tanult, lakhatással rendelkező szövetséges tagok lépnek fel, hanem az érintettek, vagy maximum fele-fele arányban.
A politikai pajzs az érintettek felé elsősorban az a megállapítás, miszerint mi mások vagyunk, mint a többi hajléktalan ember. Ami azonban az újabb politikai húzásuk, hogy megkérdezik, milyen végzettségünk van. Természetesen először visszakérdezünk, ami a probléma megoldása helyett diploma-háborúhoz vezet. Ezzel próbálják a lényegről elterelni a beszélgetést vagy vitát. Lényegében nem rossz védekező eszköz ez a pajzs, de előre biztosan nem fogja vinni az ügyet. Nagyon rafinált dolog, csak azt nem tudom, hogy hol tanítják.
Persze néha hoppon maradnak, hiszen néhány szövetségesünknek két-három diplomája is van és éppen a doktoriját írja a társadalomtudományok valamelyik ágában. Az érintettek tapasztalati diplomájáról nem is beszélve. De jó lenne már egyszer egy teljes napot vendégül látni e döntéshozók valamelyikét a köztéren és az ellátórendszerben nincstelenül, hogy a saját bőrén érezze meg, miről beszél, és ne a mélyépítő mérnöki vagy jogi diplomáját használja érvnek.
2011. december 10. Balog Gyula
Az első budapesti börtönszálló ellen tiltakoztunk - videó
Az első budapesti börtönszálló ellen tiltakoztunk
2011. december 9-én A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport aktivistái megzavarták Tarlós István főpolgármester, Pintér Sándor belügyminiszter, Bácskai János ferencvárosi polgármester és Pető György, a Fővárosi Közterület-felügyelet vezetőjének a IX. kerületi Aszódi utcában létesülő börtönszállón tett látogatását. A „szállót” a Főváros és a Belügyminisztérium által közösen finanszírozott ún. Fűtött utca program keretében újítják fel és a tervrajzok tanúsága szerint két előállító helyiség és egy rendőrségi iroda is helyet kap benne. Az AVM szerint elfogadhatatlan, hogy a főváros és a kormány hajléktalanszálló álcája mögött olyan intézményt létesít, ahova az utcán élő hajléktalan emberek kényszerrel lesznek előállíthatók.
2011.12.09. 13:45 • 7 komment Címkék: beszámoló tüntetés érdekvédelem börtönszálló életvitelszerű lakhatás közterületenVáltoztassuk börtönné a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalt!
Jövő héten szavaz arról az Országgyűlés, hogy a hajléktalan embereket utcán alvásért börtönbe zárják!
Változtassuk börtönné a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalt!
Ebben a polgármesteri hivatalban dolgozik Kocsis Máté országgyűlési képviselő, kerületi polgármester és hajléktalanügyi referens, aki a kormány hajléktalan-ellenes politikájának megtestesítője.
Székhelyét egy látványos installáció segítségével börtönné változtatjuk, majd gólyalábasok segítségével egy hatalmas molinón üzenünk neki: Mi is emberek vagyunk!
Követeld velünk a szabálysértési törvény módosításának visszavonását!
Hol? VIII. ker. Harminckettesek tere a szobornál - Innen vonulunk át dobosokkal a Józsefvárosi Önkormányzat épülete elé, 1082 Budapest, Baross u. 63-67.
Mikor? 2011. november 11. (péntek) 10 óra
Háttér: 2011. november 14. és 16. között lesz a zárószavazás a szabálysértési törvény módosításáról, amit 13 fideszes képviselő, köztük Kocsis Máté indítványozott. A képviselők 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújtanák azokat, akiket hat hónapon belül másodszor "kapnak rajta" azon, hogy köztéren élnek és/vagy ingóságaikat közterületen tárolják.
Letölthető plakát és szórólap
Kontakt: Sebály Bernadett 70/217-2601 - avarosmindenkie@gmail.com