A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport álláspontja szerint az üresen álló lakások a rendszerváltás óta leépülő szociális bérlakásrendszer szégyenfoltjai és a felelőtlen lakásgazdálkodás bizonyítékai. A csoport 2012. június 3-án vasárnap immáron másodjára rendezte meg az Üres Lakások Menetét: a Józsefvárosban tartott felvonuláson közel 200 ember követelte a felelős lakáspolitika kidolgozását minden települési önkormányzattól és a kormányzattól.

Az üresen álló lakások hasznosítása a város minden lakójának érdeke. Budapesten több mint 2.000 önkormányzati bérlakás áll lakatlanul, az üresen álló magánlakások száma több tízezerre rúg. Ez hozzájárul a városkép pusztulásához, és a környéken található ingatlanok is veszítenek értékükből. Csupán a Józsefvárosban 488 önkormányzati tulajdonú bérlakás, és több mint 1.000 nem lakás célú helyiség áll üresen, melyek fenntartására havonta több mint 20 millió Ft-ot költ a kerületi vezetés. Az üres lakások hasznosítása csak az egyik, de igen fontos lépése a felelős lakáspolitikának, mert a lakáspiac bővülésével a lakásárakat is csökkentheti.

„Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán vagy hajléktalanszállón, retteg a kilakoltatástól vagy húzza meg magát zsúfolt, egészségtelen lakásokban, mert a piaci árú albérletre és a jelzáloghitelre gyakorlatilag nincsen alternatívája” – mondta el a tüntetésen Schádi Tamás, A Város Mindenkié hajléktalan aktivistája – „A döntéshozóknak kezdenie kell valamit az üresen álló ingatlanok garmadával.”

A fővárosban üresen álló önkormányzati bérlakások kevesebb, mint tíz százaléka szükséglakás, nagyobb hányada nem összkomfortos. Ezek a lakások sokszor felújításra vagy bontásra várnak, és erre hivatkozásul éveken át maradhatnak üresen. A magántulajdonban lévő ingatlanokat sokszor cégek ingatlanspekuláció céljával tartják üresen, vagy a magánemberek nem akarják vállalni a kiadással járó vesződséget, illetve kockázatot.

A Város Mindenkié a Második Üres Lakás Menete során párbeszédek formájában fogalmazta meg az üres lakások hasznosítására vonatkozó javaslatait. A csoport szerint olyan átfogó lakhatási programra van szükség, amely akár a rosszabb állapotú önkormányzati lakások és helyiségek, illetve a magántulajdonban lévő üres lakásokat is képes beforgatni a szociális bérlakásrendszerbe. Ennek egyik első lépése az üres lakások törvényi úton történő regisztrációja, mely lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok és az állampolgárok hatékonyabban követhessék nyomon a kerületükben lévő lakásállomány kihasználtságát, illetve amortizációját.

A csoport szerint az üres lakások nyilvántartásával, felújításra vagy lebontásra váró önkormányzati bérlakások határozott idejű szerződés alapján történő bérbeadással, a magánlakások kiadását kezelő szociális lakásügynökségek bekapcsolásával megfelelő klímát lehetne teremteni a kihasználatlan lakások bérbeadására. A csoport az ezek után is üresen álló lakások megadóztatását javasolja, amelyet a lakhatási helyzet javítását célzó programokra fordíthatna az önkormányzat, illetve a civil szervezetek. A menet során megfogalmazott szakmai javaslatait a csoport eljuttatta az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága tagjainak is.

Budapesten több mint 42 ezer lakás áll üresen, amit egyértelműen bizonyítja, hogy nincs lakáshiány. Ami hiányzik, az a politikai akarat ahhoz, hogy a több ezer ember, aki ma hajléktalanszállókon, az utcán vagy méltatlan körülmények között kénytelen élni, emberhez méltó, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz jusson.

Képek a menetről itt.