Ma Magyarországon 60 ezer embernek – köztük több mint 4000 gyereknek – nincs érvényes lakcíme. Hiába kérte 2500 ember és több civil szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy érdemben rendezze a lakcím nélküli családok helyzetét, egy olyan tervezet született, ami nemcsak jogszabályellenes, de nagyon messze van a valódi megoldástól.  

A lányom történetét mesélem el. Úgy alakult az életünk, hogy jelzálogtartozás miatt eladtuk a vidéki házunkat. December 1-jén beköltöztünk a fiam önkormányzati lakásába. Én minden gond nélkül bejelentkeztem, de mivel a lányom nem vér szerinti testvére a fiamnak. csak településszintű kártyát kaphatott.

A lányom 37 éves, két lánya van. Igazi Édesanya, példásan neveli a gyerekeit. Büszke vagyok rá. Az élet úgy hozta, hogy a gyermekei Édesapjával külön váltak az útjaik, de megmaradt a jó kapcsolat. A lányom három éve együtt élt egy szintén nagyon család centrikus fiatalemberrel. Az idő múlásával a gyermekek Édesapja, és a lányom párja baráti kapcsoltba kerültek, így az unokáimnak van egy Édesapjuk, aki mindent megtesz értük, és van egy nevelőapjuk, aki szintén. Szerintem ez így nagyon szerencsés mindenki szempontjából. Május 20-án összeházasodtak, az esküvőn ott volt az unokáim Édesapja is. Szinte az esküvői előkészületekkel egy időben hihetetlen szerencsével találtak egy újabb albérletet, ami 20 nm-el nagyobb az előzőnél, ahol már elég szűkösen fértek el. Ennek kapcsán mesélem el a lakcímbejelentésük történetét.

A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik  egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Sorozatunk második részében beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni 2017 májusában. 

Egy kardiológiai intézet munkatársa számolt be nekünk a következő esetről, amely röviden összefoglalva a következő: egy szegénységben élő anya kizárólag az érvényes lakcím hiánya miatt nem maradhatott a szívbeteg gyermeke mellett a kezelés alatt. A történetből nem derül ki, de a szóbeli elmondásból igen: a gyermek később elhunyt.

"A gyermek egy beavatkozásra érkezett hozzánk, vidékről. Mivel kórházunk rendelkezik Anyaotthoni elhelyezéssel, kórházon belül lehetősség van az édesanyáknak megszállni, ezt a vidékről érkező édesanyáknak fel tudjuk ajánlani. Szabályzatunk tartalmazza, hogy a szociálisan rászoruló családok ingyenesen vehetik igénybe ezt az ellátást (háromszori étkezés, 3 ágyas szobákban). Ezt a rászorultságot édesanya tudta is igazolni, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságával. A rendszer viszont nem engedte felvenni, mert a TAJ száma piros volt. Mivel az anyaotthoni elhelyezés nem számít alapellátásnak, ezért így számára ingyenes szállást nem tudtunk biztosítani. Rendszeres ellátása viszont volt és rászoruló volt, ezért a főigazgatói kérvénnyel egy időben megkerestem a Kormányhivatalt a TAJ számot illetően, de ők arról tájékoztattak, hogy állandó lakcím hiányában nem minősül belföldinek, ezért egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult."

A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik  egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Sorozatunk harmadik részében beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni 2017 áprilisában.

A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik  egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Sorozatunk második részében beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni 2017 márciusában.

Nagyon sok család elindul Hajdú-Biharból, mert hatósági értelemben illegális házfoglalónak tekintik őket, így  Pest megye felé indulnak el. Sokan  Ózd környékéről jutnak Hajdúdorogra, Hajdúböszörménybe, majd Budapest környékére. Az eredeti lakcímük fiktiválásra kerül az, ennek következtében a lakcímkártyájukon szereplő lakcím érvénytelenné válik. Ha iskolába jár a gyerek, hiába értelmi fogyatékos vagy tartós beteg, semmiféle szociális kedvezményt nem tud igénybe venni, mert lakcím hiányában nincs rá jogalapja. Ahhoz, hogy egy gyerek megkapja ezeket a támogatásokat, nagyon fontos, hogy be tudjon egy településen jelentkezni egy adott lakcímre. Ennek albérlet esetén egyik akadálya, hogy a főbérlő nem egyezik bele a lakcím bejelentéséhez. Nagyon sok családban a felnőtteknek nincs munkahelye, vagy elvesztik a folyamat során.

1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

2. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

3. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt, a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A szabályozás tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.

A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik  egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Most sorozatot indítunk, amelyben időről időre beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni. Az első részben az elmúlt pát hónap megkereséseiből szemezgetünk.