A Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoporthoz (HANEM) nagyon sok panasz érkezik CSÁO-ban és anyaotthonban élő nőktől: átláthatatlan a bekerülési folyamat, többéves várólisták vannak, nagyon rosszak a lakáskörülmények ezekben az intézményekben. Ezért elhatároztuk, hogy egy olyan kutatást indítunk az intézményrendszerről, amiben maguk az érintettek: a családos szállókon élő nők vesznek részt.
CSÁO-ban vagy anyaotthonban élő nőket keresünk akciókutatásunkba
Hozzáférést a csomagjainkhoz! Küzdelem a Vajda csomagmegőrző nyitvatartásért
A Menhely Alapítvány Vajdahunyad utcai intézményében 2015. áprilisa óta kell fizetni a csomagmegőrzésért (hivatalos nevén: a bérszekrényekért) napi 20, tehát havi 600 forintot. Ez igazán nem sok, viszont a bérlők csak hétköznapokon 8 órától 11-ig és 14 órától 17-ig tudnak hozzáférni a szekrényükhöz. Ez hétvégeken, ünnepnapokon és főleg a hosszú hétvégeken (3-4 napos munkaszünet) okoz problémát.
Hány hajléktalan ember él Magyarországon?
Nagyon sokféle statisztika forog közszájon a hajléktalan emberek számáról Magyarországon, amelyek között nehéz eligazodni. Sokszor a hajléktalanellátó-rendszerben található férőhelyek számát veszik alapul, máshol kisebb mintákon alapuló felméréseket. Ebben a posztban összefoglaljuk azokat a számokat, amik ma elérhetőek számunkra. Bár még ezekből sem derül ki teljes biztonsággal, hogy összesen hány embert érint a hajléktalanság Magyarországon, képet kaphatunk a probléma mértékéről.
Átmeneti fedél a fejünk felett - a hajléktalanellátó rendszerről az érintettek szemével 1.
Hajléktalan-ellátórendszer: ez a kifejezés kívülállóknak elég idegenül hangzik, ám ha azt mondom, hogy hajléktalanszálló, akkor a XIX. századi körülmények között élő alkoholista, fegyelmezetlen, koszos, büdös, kéregető, kukázós, aluljárós személyek jutnak az eszünkbe. Pedig nem minden hajléktalan ember ilyen, sőt a többségünk egyáltalán nem felel meg a sztereotípiáknak. A hajléktalanságban élők többsége kénytelen igénybe venni a hajléktalanszállókat, amik rendszerint rejtve maradnak a laikusok elől. Az utcán élő emberek csak a jéghegy csúcsa. Az átlagemberek szerint az a hajléktalan személy, aki az utcán él, de ez a probléma sokkal több embert érint Magyarországon, mint gondolnánk.
Hajléktalanügyi program hajléktalan emberek részvétele nélkül?
Nyílt levél Vecsei Miklósnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének
Tisztelt Vecsei Miklós Úr!
A Város Mindenkié hajléktalan emberek érdek- és jogvédő csoportja nyílt levélben fordul Önhöz, miután többszöri próbálkozásunk után sem kaptunk Öntől választ az alábbi, minket súlyosan érintő kérdésünkre.
Csoportunk tudomására jutott, hogy Tarlós István főpolgármester és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködésében létrejött egy úgynevezett hajléktalanügyi program, mely – ahogyan a nevében is szerepel – a hajléktalan emberek számára tartalmazhat létfontosságú szolgáltatásokat és információkat. A programról a főpolgármester egy 2016. májusi sajtótájékoztatón beszélt: http://budapestvideo.hu/video/budapestinfo-2016-majus-13-an.
Hogyan segíthetsz hajléktalan embertársaidnak?
A hajléktalanság alapvető okai – a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, az alacsony bérek és nyugdíjak, a lakásfenntartási támogatás hiánya és a szociális bérlakások hiánya – ellen nagyon nehéz egyedül tenni valamit. Ehhez alapvető politikai változásokra van szükség, és A Város Mindenkié csoport éppen ezen dolgozik: összefogással, a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek érdekérvényesítésének erősítésével és átfogó szakmai javaslatokkal. Kemény küzdelmünk ellenére azonban jelenleg is ezrek élnek az utcán a legnagyobb hidegben is, és még többen túlzsúfolt tömegszállásokon vagy ismerősöknél meghúzódva. Fontos, hogy mindannyian megtegyünk minden tőlünk telhetőt, hogy segítséget nyújtsunk a hajléktalan és lakhatási nehézségekkel küzdő embereknek, hiszen gyakran egy kis odafigyelés is életeket menthet. Ezt az összeállítást hajléktalan emberek és szövetségeseik készítették el, hogy útmutatót adjunk azoknak az embereknek, akik szeretnének segíteni, de nem mindig tudják, hogy hogyan vagy nem biztosak abban, hogy mi a segítség legjobb formája.
Homeless people with disabilities in Hungary
Up until 1989 there was state socialism in Hungary. After this ended, the number of apartments owned by the local authorities dropped because of capitalist privatization. Today we have mass housing poverty. A lot of people became homeless when they were made redundant either due to the change in their family status or because of the credit crunch. This is a problem of the social welfare system, but in Hungary it is addressed using law enforcement methods.
Szociális munka szakos hallgatóknak tartottunk órát az ELTE-n
2016. áprilisában Lakatosné Jutkával együtt tartottunk órát az ELTE-n, hogy megismerjük a jövő szociális munkásait, és hogy ők is megismerhessenek minket. A célunk az, hogy közelebb kerüljünk a segítő szakma képviselőihez, mert annak ellenére, hogy az eszközkészleteink sok esetben mások, a céljaink közösek: tenni egy igazságosabb társadalomért és elősegíteni az ehhez szükséges változásokat. Csoportunk munkája során folyamatos kapcsolatban vagyunk a szociális szakmával, emellett több szövetséges, hajléktalanságot nem megtapasztalt tagunk szociális munkás képzésben tanult (köztük én is).
Fogyatékossággal élő hajléktalan emberek helyzete Magyarországon
A Város Mindenkié meghívást kapott Bulgáriába egy nemzetközi műhelybeszélgetésre, amelynek a témája a szegény emberek szervezés és közéleti részvétele. A csoportunk nevében a műhelybeszélgetésben Németh Éva hajléktalan aktivista vesz részt, aki hallássérült, így kommunikációs segítő segítségével kommunikál a többi résztvevővel. Éva 2016. május 26. csütörtök délelőtt mutatta be a fogyatékkal élő hajléktalan emberek helyzetét.
A Város Mindenkié gondolatai a Hajléktalanügyi teendők 2015 című dokumentumról
Csoportunk sokat foglalkozott a Hajléktalanügyi teendők 2015 című dokumentummal, melynek eredményeképpen szeretnénk közzétenni a dokumentumról kialakult véleményünket, javaslatainkat. Ez a dokumentum tulajdonképpen egy javaslatcsomag, amit a hajléktalan-ellátórendszer különböző képviselői fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a döntéshozók és a szociális szakemberek számára támpontokat nyújtsanak ahhoz, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a hajléktalanellátó rendszer átalakításához.
