A Corvin negyedi aluljárón mentem át, amikor arra lettem figyelmes, hogy a Pál utcai feljáróban egy hajléktalan férfi a fekvőhelyéhez közel a falnál áll. Láthatóan valami nehézsége, kellemetlensége volt, egyik lábáról a másikra állt. Két rendőr állt vele szemben, úgy tűnt, mintha éppen az adait kérnék le az információs rendszerükben. A férfi rá akart gyújtani az aluljáróban. A rendőr "Könyörgöm, ezt ne!" kéréssel előzte meg, hogy a férfi rágyújtson, szabálysértést kövessen el. Ugyanakkor nem engedte fel a lépcsőn, hogy az utcán gyújthasson rá, "Attól nem lesz jobb!" megjegyzéssel. A rendőrnő kedves volt, ugyanakkor érthetetlen, hogy egy segítségre várót miért tartóztat fel, korlátoz mozgásszabadságában.

Az Utcajogász még nyáron az Alapvető Jogok Biztosához fordult A Város Mindenkié hajléktalan aktivistájának ügyében, akivel szemben a XI. kerületben indítottak szabálysértési eljárást azért, mert csak egy elhagyatott, bokros területen tudta a dolgát végezni. Álláspontunk szerint sérültek a Város Mindenkié aktivistájának alapvető emberi jogai azzal, hogy úgy indítottak vele szemben szabálysértési eljárást, hogy egyébként az adott területen nem volt lehetősége szükségleteinek kielégítésének érdekében közvécét igénybe vennie. Az Alapvető Jogok Biztosa beadványunk eredményeként márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg jogszabály-módosítás szükségességet, annak érdekében, törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye a fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önként vállalt önkormányzati feladatként való vállalását.

A rendőr jogosult a szociális intézménybe feladatai teljesítése során belépni és ott intézkedni (pl. felvilágosítást kérni, igazoltatni) – de csak a jogszabályokban meghatározott keretek között és a jogszabály által meghatározott célok teljesítése érdekében!

Tehát a rendőr sem tehet meg bármit egy hajléktalanszállón.

Mindig kérdezd meg a rendőrt, hogy melyik feladata teljesítésének érdekében, és milyen jogszabály alapján kíván az intézmény területén intézkedni! Ezt a rendőr külön kérdés nélkül is köteles lenne megmondani.

Ha a rendőr jogsértő módon jár el, tegyél panaszt a független rendészeti panasztestületnél vagy az intézkedést foganatosító rendőrkapitányságnál!

Részletes információk a rendőrök jogairól a szociális intézményekben >>>

Ha szociális intézményben élsz, vagy szociális munkásként dolgozol, és az az érzésed, hogy a rendőrség eljárása során megsértette a jogaidat, kérj segítséget az Utcajogásztól!

Elérhetőségek: utcajogasz@gmail.com, 0620 2823616

Utcajogász jogsegély: minden pénteken 15.00-től 17.00 óráig a Blaha Lujza téren.

Fotó: Vörös Anna

Egy kardiológiai intézet munkatársa számolt be nekünk a következő esetről, amely röviden összefoglalva a következő: egy szegénységben élő anya kizárólag az érvényes lakcím hiánya miatt nem maradhatott a szívbeteg gyermeke mellett a kezelés alatt. A történetből nem derül ki, de a szóbeli elmondásból igen: a gyermek később elhunyt.

"A gyermek egy beavatkozásra érkezett hozzánk, vidékről. Mivel kórházunk rendelkezik Anyaotthoni elhelyezéssel, kórházon belül lehetősség van az édesanyáknak megszállni, ezt a vidékről érkező édesanyáknak fel tudjuk ajánlani. Szabályzatunk tartalmazza, hogy a szociálisan rászoruló családok ingyenesen vehetik igénybe ezt az ellátást (háromszori étkezés, 3 ágyas szobákban). Ezt a rászorultságot édesanya tudta is igazolni, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságával. A rendszer viszont nem engedte felvenni, mert a TAJ száma piros volt. Mivel az anyaotthoni elhelyezés nem számít alapellátásnak, ezért így számára ingyenes szállást nem tudtunk biztosítani. Rendszeres ellátása viszont volt és rászoruló volt, ezért a főigazgatói kérvénnyel egy időben megkerestem a Kormányhivatalt a TAJ számot illetően, de ők arról tájékoztattak, hogy állandó lakcím hiányában nem minősül belföldinek, ezért egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult."

A Város Mindenkié (AVM) csoport több kutatása kimutatta, hogy a rendőrség igazoltatási gyakorlata aránytalan mértékben sújtja a hajléktalan és rossz szociális helyzetű embereket. Ennek kezelésére 2016-ban – A Város Mindenkié csoport megbízásából eljárva – a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt egyezséget kötött, amiben a BFRK hat különböző lépés megtételét vállalta a helyzet megváltoztatása érdekében. Ezek közül az egyik éppen volt, hogy az egyezség megkötésétől számított egy év múlva a felek szakmai kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az egyezségben foglaltak érvényesülését és a rendőri gyakorlat alakulását. Ez a beszélgetés 2017. március 30-án történt meg, amelyen a BRFK részéről három fő, A Város Mindenkié részéről hat hajléktalan és egy szövetséges aktivista, az Utcajogász részéről egy önkéntes és a Magyar Helsinki Bizottság részéről három fő vett részt.

Amikor legutoljára találkoztunk a fővárossal vécéügyben, akkor abban maradtunk, hogy a javaslatainkat a írásban is elküldjük a Városigazgatóság Főosztály részére. Ennek az ígéretünknek pedig most eleget is teszünk. Javaslatcsomagunkban az Utcajogásszal közösen értékeltük a jelenlegi helyzetet, majd részletesen kifejtettük milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a a működtetés során, a megfizethetőségtől kezdve a felszereltségig. Még egy vécétérképet is javasoltunk, azt meg ki ne szeretné? Alább a javaslataink. 

A Város Mindenkié stratégiai célja, hogy mindenki teljes jogú állampolgárként élhessen akkor is, ha arra kényszerül, hogy szociális vagy hajléktalanellátó intézményekben lakik. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szociális intézmények is átlátható módon működjenek az ügyfeleik számára és rendelkezésre álljanak azok az eszközök és lehetőségek, amivel kifejezhetik a véleményüket, megfogalmazhassák a kritikáikat és panaszt tehessenek, ha visszaélést vagy igazságtalanságot tapasztalnak. Az alábbi javaslatokat a BMSZKI, Budapest legnagyobb hajléktalanellátó intézményének tavaly kinevezett vezetőjének juttattuk el, de minden hajléktalanellátó intézményre érvényesnek tartjuk.

Az Index 2016 decemberi riportja szerint a Fővárosi Önkormányzat már tavaly elkezdett kidolgozni egy átfogó koncepciót a fővárosi vécéhelyzetre, aminek részeként a főváros fölvenné az önként vállalt feladatok körébe az illemhelyekkel kapcsolatos teendőket. Mi ezt a hírt nagy örömmel üdvözöltük!, ezért 2017. január végén nyílt levélben fordultunk Tarlós István főpolgármesterhez a fővárosi nyilvános illemhelyek ügyében, hogy megtudjuk, hogyan áll az önkormányzat ebben a kérdésben. Alább közöljük a főváros válaszát megkeresésünkre.

A Magyar Helsinki Bizottság két munkatársa 2017. január 25-én huzamosabb ideig a Blaha Lujza téri aluljáróban tartózkodott. A reggeli órákban -4 fok körül lehetett a hőmérséklet az aluljáróban hajléktalan emberek feküdtek a fal mellett. 11 óra körül három rendőr jelent meg az aluljáróban és a hajléktalan emberek közül sokat igazoltatott. A nem hajléktalannak látszó embereket nem igazoltatták.