2011. szeptember 2-án találkoztunk Pivó Ágnessel, azaz Ági mamával, aki az ország elsőszámú vécés nénije, hogy A Város Mindenkié nyilvánosvécé-kampányáról egyeztessünk. Ági mama mesélt arról, hogy 2008-ban az egyik általa működtetett vécé közönségdíjat kapott és így bekerült az ország legjobbnak ítélt vécéi közé. Bár Ági mama vérbeli üzletasszony, a szívén viseli a nyilvános vécék sorsát. Többször próbálkozott azzal, hogy egy város vagy kerület nyilvános illemhelyeit működtethesse, de sajnos a bürokrácia útvesztőiben nem járt szerencsével. A Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM) is felajánlotta a segítségét – akár ingyenesen – de egyelőre sajnos nem volt lehetősége arra, hogy tudását és tapasztalatát a város nyilvános vécéinek érdekében kamatoztassa.

Az AVM tagjaival egyetértésben Ági mama elismerte, hogy az FCSM a korábbi gyakorlatnál (amikor a főváros nyilvános illemhelyeit egy magáncég működtette) sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, hogy a nagyon leromlott fővárosi illemhelyeket felújítsa, és újból üzembe helyezze (jelenleg a 112 vécéből kb. 50 üzemel változó színvonalon). Azonban még mindig nagyon kevés a nyilvános illemhely a városban és az újonnan felújított vécék is általában a turisták számára nyílnak, a város kevésbé frekventált részein sokkal kevesebb vécé van vagy egyáltalán nincsen. Ági mama szerint az FCSM komoly szakmai hibákat is elkövet a vécék felújításakor (pl. a mozgáskorlátozott helyiségek kialakítása problémás). A Hősök terénél nemrégiben megnyílt vécé pedig rengeteg modern technológiával van felszerelve, aminek a költségeit inkább még több vécéfülke kialakítására költhették volna. Ági mama szavaival: „b…juk a plazmatévét, ha közben fél millió ember behugyozik”.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A Város Mindenkié csoport tagjaiként azzal a kéréssel fordulunk Önhöz – ahogyan azt a személyes találkozónkon is kértük –, hogy a hajléktalanságot ne rendészeti problémaként, hanem szociális és gazdasági kérdésként kezelje.

Ombudsmani   beadványunk   alapján   (AJB   6724/2010.   számú   ügy)   Szabó   Máté,   az állampolgári jogok országgyűlési biztosa méltatlannak, elfogadhatatlannak, valamint mind a hatályos  Alkotmánnyal,   mind   a   2012.   január   1-től   hatályos  Alaptörvénnyel   ellentétesnek nyilvánította a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 15/B. § (1) bekezdésének c) és d) pontját.

A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport is bekerült abba az Új Széchenyi Tervből finanszírozott kiadványba, melynek címe: „Milyen jó megoldások, eljárások járulhatnak hozzá a hajléktalan emberek társadalmi rehabilitációjához?”

A kiadvány innen letölthető.

Az AVM 2011. augusztus 17-én standot állított fel a Teleki és Blaha Lujza téren, hogy kikérje a város lakóinak véleményét a budapesti nyilvánosvécé-helyzetről. Összesen közel 100 levél született, melyek címzettje a Fővárosi Csatornázási Művek. Alább közlünk néhányat a helyszínen írt levelekből, melyeket mind el fogunk juttatni a címzetthez.

Tisztelt Csatornázási Művek!

1. Jó lenne, ha az utcákon több köztéri WC lenne úgy, mint 30-35 éve. Ha az emberre rájön a szükség, sajnos nincs illemhely és az éttermekben, presszókban csak fogyasztás után lehet az illemhelyet használni. Ha lehet, akkor az utcán élő embereknek is kulturáltan lehessen elvégezni a dolgukat, mert ha igen, akkor nem lennének az utcákon, a kapualjakban ilyen áldatlan állapotok.

2. Azért van szükség utcai WC-re, hogy ne vizeljünk mindenhova!

3. Kérjük az önkormányzatot, hogy legyenek szívesek engedélyezzék, hogy szíveskedjenek hozzájárulni a vécéhez. Azért kellenek nyilvános vécék, hogy ne mindenkinek az úton, imitt-amott kelljen csinálni.

4. Azért kellenek nyilvános vécék, hogy ne legyen ennyi húgy meg ürülék mindenhol. Elég a kutyapiszok!

5. Ezúton csatlakozom A Város Mindenkié csoport kezdeményezéséhez, támogatom a célkitűzésüket a közterületi WC-k kialakításának, üzemeltetésének kérdésében. Fontosnak tartom európai fővárosunk megjelenésének kulturált és higiénikus arculatának megjelenítését ebben a kérdésben.

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa A Város Mindenkié beadványa kapcsán vizsgálta a 2011. áprilisában elfogadott rendeletet, amely szabálysértéssé nyilvánította a hajléktalanságot.

Az országgyűlési biztos szerint a rendelet nem felel meg a jogállami követelményeknek és sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát. Az ombudsman kezdeményezte az építésügyi törvény azon módosításának, amely lehetővé tette a fővárosi rendeletet, valaminek magának a rendeletnek a hatályon kívül helyezését.

Az ombudsman teljes jelentése innen letölthető.

A Város Mindenkié csoport elítéli azt, ahogyan a közelmúltban nyilvánosságra került csepeli bűncselekmények során a médiában többször említették a „hajléktalanokat” mint bűnözői csoportot. Ez nemcsak jogellenes, de indokolatlanul megbélyegez egy már ma is szélsőségesen kirekesztett csoportot.

2011. július 11.-re a Fővárosi Közterület-Felügyelet egyeztetést hívott össze a józsefvárosi hajléktalanügyi koncepciója kapcsán a VIII. kerületi Polgármesteri Hivatalba. A meghívó szerint „A Józsefvárosi Önkormányzat megkeresett minket, hogy segítsünk megoldani és normalizálni a hajléktalan kérdést a kerületben. Mi vállaltuk, hogy az érintetteket egy asztalhoz ültetjük konzultációra.” Noha az érintettekkel folyt volna a konzultáció, a megbeszélésre csak a kerületben működő hajléktalanellátó szervezeteket hívták meg. Szerencsére, A Város Mindenkié csoport, amely jelenleg az ország egyetlen hajléktalan érdekvédelmi szervezete, időben értesült az egyeztetésről és így meghívás nélkül is részt tudtunk venni a tagjainkat közvetlenül érintő tárgyaláson.

Az egyeztetésen való megjelenésünk láthatóan felháborította Pető György levezető elnököt, aki a Fővárosi Közterület-Felügyelet vezetője. Végül azonban mégis részt vehettünk a megbeszélésen és a végén még szót is kaptunk, aminek nagyon örültünk, hiszen úgy véljük, nem lehet a hajléktalanságról érdemben beszélni a hajléktalan emberek képviselőnek részvétele nélkül.

Az egyeztetés apropóját az a kerületi vezetés részéről megfogalmazódó igény adta, hogy a kerületet „tehermentesítsék” a hajléktalanellátás okozta nehézségektől (erről 2011 szeptemberében népszavazást is tartanak a kerületben). Tény, hogy a VIII. kerület területén található a fővárosi hajléktalanellátó intézmények 60 százaléka. Azonban az is tény – és erre az egyeztetésen fel is hívták a szociális szakmai képviselői a kerület vezetőinek figyelmét – hogy a kerület nem teljesíti a törvényben előírt kötelezettségét, vagyis nem tart fenn egyetlen nappali melegedőt sem. Fontos adat, hogy Józsefváros önkormányzatának a hajléktalan-ellátásra fordított éves kerete összesen 1 millió forint, amelyből egy utcai szociális munkás szolgáltatást finanszíroz.

Az Állampolgár Jogok Országgyűlési Biztosa korábban „megengedhetetlennek, egyúttal pedig az emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozónak [nevezett] minden olyan adminisztratív megoldást, vagy arra irányuló javaslatot, amely a szükséges intézkedéseket a hajléktalanok közterületi jelenlététnek „városképi kérdésre” adott válaszként próbálja megfogalmazni”, és megállapította továbbá, hogy „alkotmányosan sem indokolható semmiféle, a hajlék nélkül élő emberek életszükségleteit tovább nehezítő intézkedés” (OBH 2641/2006.).

A Város Mindenkié 2011. májusában a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordult a Fővárosban 2011. áprilisban elfogadott rendelet ügyében, amely szabálysértéssé nyilvánította a az "életvitelszerű lakhatást" közterületen, lényegében szabálysértéssé nyilvánítva a hajléktalanságot. A Kormányhivatalhoz írt törvényességi ellenőrzés iránti kérelmünkben azt kifogásoltuk, hogy a rendelkezés ellentétes a jogbiztonság elvével, mert a „közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használása”, illetve „életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságai közterületen tárolása” fordulatokat a rendelet nem definiálja, így a jelenlegi szöveg magában hordozza az önkényes jogalkalmazás veszélyét.

2011. július 5-én került tárgyalásra az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság ülésén a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény módosítását célzó előterjesztés, amelynek célja, hogy elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethetővé tegye a közterület "életvitelszerű lakhatásra" való használatát, illetve az ehhez használt ingóságok közterületen való tárolását.