A kilakoltatás utolsó pillanatáig bíztam az önkormányzat pozitív döntésében. Bíztam abban, hogy az igazság győz. Sajnos tévedtem! 18 éve aktívan részt vettem minden olyan megmozdulásban és rendezvényen, ami Újpestet dicsőíti. Amennyire örömmel és büszkén tettem ezt, most olyannyira szégyellem, hogy ezt az önkormányzat meglépte. Bár eddig is tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy a hátrányos helyzetben élők nehezen érvényesülnek és sok-sok megaláztatáson mennek keresztül a hivatalos szerveken keresztül.

1. A kriminalizáció eltörlése

Töröljék el az életvitelszerű közterületen tartózkodásra vonatkozó szabálysértési tényállást és helyezzék hatályon kívül a „hajléktalanmentes zónákat” kijelölő helyi rendeleteket. Az Alaptörvényből távolítsák el a hajléktalan emberek üldözését lehetővé tevő paragrafust.

2. A lakhatás alapvető jog

Az Országgyűlés foglalja törvénybe a kikényszeríthető lakhatáshoz való jogot, és határozza meg a törvény végrehajtásának konkrét feltételeit, a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó határidőket. A törvény jelölje meg azokat a társadalmi csoportokat, amelyek esetében a törvényt először be kell vezetni (pl. gyermekes családok, idősek, betegek, fogyatékkal élők), és a többi társadalmi csoport fokozatos bevonásának ütemét is.

3. Az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalma

Az Országgyűlés módosítsa a végrehajtási törvényt, a lakástörvényt, a gyermekvédelmi törvényt és a szociális törvényt úgy, hogy senkit se lehessen megfelelő elhelyezés nélkül kilakoltatni. A szabályozás tartalmazzon garanciákat arra, hogy egyetlen gyereket se emeljenek ki a családjából csak azért, mert szülei elveszítették lakhatásukat.

2017. március 14-én az újpesti önkormányzat kilakoltatta azt a nőt, akinek ügyével kapcsolatban múlt héten nyílt levélben fordultunk Wintermantel Zsolt kerületi polgármesterhez. A kilakoltatást annak ellenére hajtották végre, hogy a bérlőnek az utolsó pillanatban sikerült adományokból összegyűjtenie az önkormányzat felé fennálló tartozásának teljes összegét, és megegyezést keresett az önkormányzattal. A lakást élőlánccal védő aktivistákat a rendőrök erőszakosan távolították el.

A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik  egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Most sorozatot indítunk, amelyben időről időre beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni. Az első részben az elmúlt pát hónap megkereséseiből szemezgetünk.

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Alpolgármester Úr!

Március elsejével lejárt a téli kilakoltatási moratórium, így ismét lehetőség nyílik a kilakoltatásokra - az önkormányzati lakásokból is. F. E. az Újpesti Önkormányzat egyik  kicsi, földszintes, penészes önkormányzati bérlakásában lakik. Az egyéves bérleti szerződés lejárta után az Önkormányzat nem hosszabbította meg a szerződését – annak ellenére, hogy a lakás felújítására saját forrásból rengeteget költött. Március 14-ére, jövő hét keddre van kitűzve a kilakoltatása. Arra kérjük az Önkormányzat vezetőit, hogy álljanak el a kilakoltatástól, és keressenek mindkét fél számára megnyugtató, olyan megoldást, ami megelőzi F. E. lakásvesztését. 

1. MI A TARTÁSDÍJ ÉS HOGYAN MŰKÖDIK A MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE

1.1. Mi a tartásdíj?

A szülőknek a gyermekükkel szemben fennálló ellátási kötelezettsége jogi nyelven a gyermektartás. A gyermektartása a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége annak, hogy a szülők házasságban, élettársi kapcsolatban élnek, vagy egyáltalán nem élnek együtt. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti – ez utóbbi a gyermektartásdíj, röviden tartásdíj.

Önkéntes szociális munkást keresünk A Város Mindenkié csoport női munkacsoportja, a Hajléktalan Nők Egymásért Mozgalom (HANEM) és az Utcajogász Egyesület közös munkájához.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os döntésében, a Soares de Melo v. Portugal ügyben megállapította, hogy Portugália emberi jogokat sértett, amikor a család szegénysége miatt vettek állami nevelésbe gyerekeket.

Az utóbbi pár hónapban A Város Mindenkié csoport hat hajléktalan aktivistájának ügyében nyolc panaszt nyújtott be az Utcajogász a Független Rendészeti Panasztestületnek. Az aktivisták igazoltatásának körülményeiből álláspontunk szerint megállapítható, hogy csak azért igazoltatták őket, mert hajléktalan emberek. A bemutatott esetekből jól látható, hogy noha egy évvel ezelőtt a Magyar Helsinki Bizottság és a BRFK között az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt eljárásban létrejött egyezségben a rendőrség az Alaptörvényben és a rendőrségi törvényben foglaltaknak megfelelően megerősítette, hogy nincs olyan, hogy általános vagy rutinigazoltatás a rendőrök a mai napig alkalmazzák ezt a gyakorlatot hajléktalan és rossz szociális helyzetű emberekkel szemben. Pedig a statisztikák szerint az parttalan igazoltatás nem is hatékony: az igazoltatások 80%-át nem követi semmilyen eljárás. Az aktivisták igazoltatásaiban az is közös, hogy egyik esetben sem tájékoztatták őket a panasztétel lehetőségéről.