A Város Mindenkié csoport olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból és szövetségeseikből áll, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért.
Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért.
A szervezet minden tevékenységében – a döntéshozástól az akciók szervezéséig – a hajléktalan és lakásszegénységben élő emberek vezető szerepet játszanak.
Email: avarosmindenkie@gmail.com
Feliratkozás a hírlevélre: írj egy emailt nekünk "hírlevél" tárggyal
Feliratkozás önkéntesnek: írj egy emailt nekünk "önkéntes" tárggyal
Telefon: Ország Dóra (0630-167-2588)
A Város Mindenkiét az elmúlt években többen keresték már fel az Üdvhadsereg Bajnok utcai női szállójának lakói közül, hogy elpanaszolják az ott uralkodó megalázó bánásmódot, de eddig még senki nem mert ez ellen nyilvánosan fellépni. Az egyik volt lakó összeszedte a bátorságát és a nyilvánosság elé tárta ezeket a panaszokat. Írásunkra az Üdvhadsereg vezetője is válaszolt, melyet itt lehet elolvasni. Viszont válaszunkat pedig alább.
A Város Mindenkié, az Utcajogász 2500 magánszemély és több civil szervezet petícióval fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy rendezzék annak a több, mint 60 ezer magyar állampolgárnak – köztük 4500 gyereknek – a helyzetét, akik érvényes lakcím nélkül kénytelenek élni. A minisztériumnak eljuttattuk részletes javaslatainkat is, amire válaszul 2017 nyarán egy kormányrendelet-tervezet jelent meg az EMMI honlapján, amely a minisztérium szerint megoldást jelent arra, hogy ezek a családok legalább a minimális szociális ellátásokhoz hozzá tudjanak férni. Bár üdvözöljük, hogy a minisztérium erőfeszítést tett a helyzet rendezésére, az általuk nyújtott megoldási javaslatot elhibázottnak találjuk, ami hosszabb távon csak a hivatalok munkáját segíti, de egyáltalán nem oldja meg a lakcím nélküli családok helyzetét, csupán az ún. település szintű lakcím általános használatával adminisztratív úton hajléktalanná teszi őket. Kérésünkre az EMMI 2017. július 4-én egyeztetésre hívott minket, ahol a Belügyminisztérium nyilvántartásokért felelős munkatársai is részt vettek.
Csurika Mária vagyok A Város Mindenkié csoport tagja s azon belül is a Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport (HANEM) koordinátora. Nagyon sok albérletben éltem már a fiammal, így rutinos albérlet kereső vagyok. A HANEM-be járó anyukákkal s a többi csoporttársammal az a nagy álmunk, hogy ha már nem lehet olcsó albérletet találni, akkor egy nagy-nagy albérletben több anyuka s gyermekei közösen lakjanak, vagy akár több ember egy albérletben. Ez a diákok közt igen elterjedt szokás, de én a felnőtteket is erre biztatom s ezért is írom le az én lakhatásomat most.
A Város Mindenkiét az elmúlt években többen keresték már fel az Üdvhadsereg Bajnok utcai női szállójának lakói közül, hogy elpanaszolják az ott uralkodó megalázó bánásmódot, de eddig még senki nem mert ez ellen nyilvánosan fellépni. Az egyik volt lakó most összeszedte a bátorságát és a nyilvánosság elé szeretné tárni ezeket a panaszokat. Beszámolóját szó szerint közöljük, mert úgy gondoljuk, fontos, hogy a szállón dolgozó szakemberek és a szélesebb nyilvánosság is megismerje az érintettek értékelését a szálló működéséről.
2017.07.19. 06:00 • 4 komment Címkék: érdekvédelem hajléktalan ellátás üdvhadsereg
FRISS INFORMÁCIÓ: 2018. április 30-ig maradhatnak, utána utcára kerül a Varga család. El vannak keseredve, mert a drága albérletbe költözésre nincs anyagi fedezetük. Házi szárnyasaik vannak, ami nagy segítséget jelent a megélhetésükhöz. Olyan kertes házra vagy a városhoz közeli tanyára lenne szükségük, ahol jószágot is lehet tartani. Az önkormányzat nem tud segíteni. Van egy fogyatékkal élő lányuk, aki időközönként és szünetekre haza tud menni.
Csoportunkon keresztül kért segítséget a hódmezővásárhelyi Varga család, akiket jelenlegi albérletük elvesztésével a hajléktalanná válás fenyeget. A Varga házaspár jelenleg egy városszéli lakásban él, ahol időnként fogadni tudják fogyatékos otthonban élő lányukat, de a főbérlő nemrég azt mondta nekik, hogy hagyják el albérletüket, mert értékesíteni szeretné az ingatlant. Vargáéknak nincs pénzük megvenni az ingatlant, és egyelőre máshova sem tudnak menni.
A kisfiú egészséges, és a szülei nagyon boldogok, hogy megérkezett. A család egyetlen, de annál súlyosabb problémája az, hogy nincsen otthonuk. Az elmúlt évben mindenfelé éltek, egy ideig albérletben, nagyon bizonytalan körülmények között és az a lakás nem is volt alkalmas az újszülött fogadására. A kisfiú megszületése előtti napokat Budapest különböző közterein töltötték, éjszaka is az utcán aludtak. Emiatt viszont a baba megszületése utáni napokban sokáig, szinte a kórházból való kijövetel utolsó pillanatáig úgy tűnt, hogy elszakítják a szüleitől és csecsemőotthonba kerül, pusztán azért, mert nincs hová hazavinniük.
A lakcím nélküliség és a lakcímbejelentésből adódó nehézségek a lakhatási válság egyik egyre jobban látható, százezrek életét megkeserítő következménye. Az, hogy valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol lakik, nagyon súlyos következményekkel járhat arra, hogy mennyire tud élni állampolgári jogaival és milyen – amúgy neki járó – szolgáltatásokból és ellátásokból esik ki. Mivel ezzel a kérdéssel évek óta kiemelten foglalkozunk, A Város Mindenkiét és az Utcajogászt is évente több százan keresik fel lakcímmel kapcsolatos problémák miatt. Sorozatunk második részében beszámolunk arról, milyen ügyekben keresnek fel minket és mi milyen megoldásokat tudunk javasolni 2017 júniusában.
Budapesten alig 80 db közvécé van több mint másfél millió emberre. Ráadásul nagyon kevés olyan nyilvános illemhely van, ami ingyenes és akadálymentes. A Város Mindenkié, a Bennfentes Kívülállók Közkórusa (BKK) és az Önállóan lakni – közösségben élni csoport 2017. július 12-én közös megmozdulást szervezett a Belügyminisztérium és az EMMI elé, hogy felhívja a figyelmet erre a helyzetre és azonnali, átfogó megoldást követeljen.
ne gyere azzal hogy
zavar a mesém
nem én kiáltok
hanem a vesém
Azért vagyunk mi ma itt,
hogy tisztázzunk valamit.
Hogy tudnillik hova lettek
a beígért toalettek.
Kérdeztük az Emmit:
Mit intézett? Semmit!
Kerestük a Belügyet:
Ó, ez neki nem ügye!
Számolgat a fakabát...
– Az apátok valagát! –
Hatvan... hetven... nyolcvan...
És a többi?? Hol van?
Heló, röfi! Vedd már észre:
ez is a kultúránk része!
Nem hátrálunk meg, a végcél:
minden sarkon legyen vécé!
Felkérjük a Törvényszéket,
kodifikálja a közvécéket!
Ezredes úr böri helyett
építtessen illemhelyet!
Rendőrállam helyett slozit,
az is nekünk
illa-
tozik.
Az se baj, ha klassz és rendes,
tiszta és akadálymentes,
ránézésre kellemes,
és naná, hogy: ingyenes.
Ne mondjatok végképp fuccsot,
adjátok a vécékulcsot!
Enyém? Tiéd? Mindegy kié!
Mert a város mindenkié.
CSATLAKOZZ A KÖZVÉCÉKET BUDAPESTRE! KAMPÁNYHOZ!
ÍRD ALÁ A PETÍCIÓT! >>>
Kövesd a Facebook oldalunkat: https://www.facebook.com/kozveceketbudapestre/
Ha szeretnél velünk aláírást gyűjteni vagy bekapcsolódni a kampányba, írj emailt ide: avarosmindenkie@gmail.com
Segíts, hogy minél több emberhez eljusson a kezdeményezésünk! Oszd meg a petíciót a Facebookon, posztold csoportokban és levelezőlistákon!
Töltsd le a petíciót, gyűjts rá aláírásokat és add le a találkozási pontunkon (minden pénteken 15-17h Blaha Lujza tér) vagy küldd el nekünk postán! (postacím: A Város Mindenkié, Budapest 1016 Pasaréti út 101)
A petíció nyomtatható változata innen letölthető
A petíció linkje: https://www.peticiok.com/kozveceket_budapestre
A szükség az nem kérdez, nem gondolkodik. Az embert elkapja és menni kell.
lletve csak kellene, mert sokszor az ember, ha közlekedik a városban nincs hová elmenni. Kerekesszékesként az embert pedig hatványozottabban érzi a gondokat. Miért kell nekem bemenni a plázákba, ha nem arra van utam, hogy el tudjak menni viszonylag akadálymentes, viszonylag rendben tartott wc-re? Azonban ez sem megoldás sokszor, mert a mozgássérült wc-k zárva vannak a kulcs pedig valakinél. Akkor megindul a kulcs utáni futkorászás, kérdezősködés, keresés. Miért kell tudnia a fél plázának, hogy én wc-re szeretnék menni?
