Csurika Mária vagyok A Város Mindenkié csoport tagja s azon belül is a Hajléktalan Nők Egymásért Munkacsoport (HANEM) koordinátora. Nagyon sok albérletben éltem már a fiammal, így rutinos albérlet kereső vagyok. A HANEM-be járó anyukákkal s a többi csoporttársammal az a nagy álmunk, hogy ha már nem lehet olcsó albérletet találni, akkor egy nagy-nagy albérletben több anyuka s gyermekei közösen lakjanak, vagy akár több ember egy albérletben. Ez a diákok közt igen elterjedt szokás, de én a felnőtteket is erre biztatom s ezért is írom le az én lakhatásomat most.
Tavaly július 10 - én a fiam talált magának a neten egy jó állást Szegeden, egyből föl is vették. Az albérletkeresés már nehezebben ment, de pár alatt talált magának lakást, oda is költözött, azóta ott él, dolgozik s boldog. Én akkor még egy olyan albérletben voltam, ahol kint volt a WC s zuhanyzó, semmi fűtés nem volt a pici szobában, tizenkét fok volt télen, így fagyoskodtuk át a telet. Amikor a fiam elköltözött, én kitaláltam, hogy beköltözök hajléktalanszállóra, mert olcsóbb s nem kell télen megfagyni. Egy nap épp a Fedél Nélkül szerkesztőségben lapkiadó voltam s a Kati jött lapot venni s kérdezte tőlem, nem tudok -e valakit, akinek kiadhatná a pici félszobát. Mondtam, épp költözni akarok. Egy szó mint száz , július 19-én lesz egy éve, hogy egy olyan albérletben lakom, amit a tulaj három Fedél Nélkül újság terjesztőnek s egy középtestű kutyának adott ki.
Kata s Annamari (ő Kata nevelt lánya) a nagyszobában élnek, én pedig egy kb. 2x 5m-es kis szobában lakom. A többi helyiség közös és nálunk olyan a légkör, mintha egy család lennék – mindenki eszik mindent, az főz, akinek ideje van (többnyire Kati) s a napi vásárlás is övé, de a piacozás s pipere beszerzése rám vár, ez így alakult ki. Annamari többnyire dolgozik mint ápolónő vagy kutyát sétáltat, neki ez a feladata, így ritkán jut ideje lapozni. Persze nálunk is vannak kisebb viták s nehezen megszokható dolgok, de az 1 év alatt az eszünkbe nem jutott, hogy emiatt szétköltözzünk. Mindenki elfogadja a másikat olyannak, amilyen s nem szekálnak pl. engem se azért, hogy mekkora kupi van a szobámban. Elfogadták, hogy sok töltő, meg mobil alkatrész stb. van a földön. Toleranciával lehet közösen élni, mi szeretünk együtt élni.
