A Város Mindenkié hajléktalan érdekvédelmi csoport egy önkéntes szemész főorvos segítségével szemészeti vizsgálatot tart, ahol a lehetőségeinkhez mérten olvasószemüvegeket is ki fogunk osztani a vizsgálaton átesett hajléktalan emberek számára.

Mikor? 2012. július 7. (szombat) 11-14h
Hol? Könyves nappali melegedő (Budapest, VIII. ker. Könyves Kálmán krt. 84)

A rendelkezésre álló időben max. 25 embert tudunk fogadni, ezért kérjük, időben érkezzetek, hogy ki tudjuk osztani a sorszámokat.

További információ:
Telefon: 06 20 381 8996 (Udvarhelyi Tessza)
Email: avarosmindenkie@gmail.com

A Város Mindenkié is csatlakozott a TASZ által kezdeményezett nyílt levélhez, amely alább olvasható.

Balog Zoltán
Miniszter
Emberi Erőforrások Minisztériuma
1055 Budapest,
Szalay u. 10-14.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja az egyes szociális és egyéb kapcsolódó törvényekről szóló T/7678. számú törvényjavaslatot. A törvény döntő hatással lesz a bentlakásos intézetekben élő fogyatékos állampolgárok életminőségére és társadalmi integrációjára, ugyanis benne kerülnek meghatározásra azok a szociális szolgáltatások, amelyek a nagy létszámú tömegintézetek alternatíváit jelenthetik. A tömegintézetek felszámolása hazánk egyik legfontosabb emberi jogi feladata. A sikeres reform egyik alapvető feltétele egyfelől a fizikailag a helyi közösségbe illesztett és személyre szabott lakhatási formák támogatása, másfelől a tömeges lakhatási megoldások kialakításának tilalma.

A tervezet alternatív szolgáltatásként – támogatott lakhatásként – nevesíti a legfeljebb 6, illetve legfeljebb 12 fő számára létesített lakást vagy házat, és 2013-tól csak ebben a formában engedélyezné új férőhelyek létrehozását. Üdvözlendő, hogy a tervezetben helyet kapott az előbbi, legfeljebb 6 fő számára létesített forma, amely eredetileg nem szerepelt benne. Sajnálatos azonban, hogy a tervezet nem tartalmazza az új lakhatási szolgáltatások létesítésekor a fizikai, téri integráció, valamint a lakók szabad választásának fontosságát. Ezzel lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltatások a települések szélén, elszigetelt helyen vagy akár a meglévő intézetek udvarán kerüljenek elhelyezésre.

Aggodalommal figyeljük, hogy az Országgyűlés elé terjesztett javaslat lehetővé tenné, hogy a nagy létszámú intézetek alternatíváiként akár 50 főt befogadó tömegintézeteket hozzanak létre az intézmények átalakítása során, s ezt a szolgáltatást is támogatott lakhatásnak tekintené. Különösen veszélyesnek tartjuk, hogy ezzel a jogszabály zöld utat adna ahhoz, hogy az intézetek megszüntetésére és kitagolására szánt 7 milliárd forintnyi európai uniós forrást új intézetek építésére fordítsák. Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az 50 fős együttélés a jelenlegihez hasonló embertelen körülmények és életviszonyok kialakulásának kedvez, és minőségében nem tér el jelentősen a 200-300 fős tömegintézetektől. Az 50 fős intézeteket a törvénytervezet támogatott lakhatásnak tekinti. Ez az elnevezés azt a látszatot kelti, mintha ebben az esetben modern, az emberi jogokra és az egyéni szükségletekre érzékeny, modern és újszerű szolgáltatásról lenne szó.

A Város Mindenkié 2012. június 26-i adása a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: beszámoló a VIII. kerületi rendkapitányság munkatársaival folytatott tapasztalatcseréről - élménybeszámoló egy régi AVM-tagtól a spanyol házfoglalásról - kulturális hírek

ÜRES LAKÁSOK MENETE

RTL Klub - VIDEÓ!

ATV - VIDEÓ!

Stop.hu - KÉPEK!

Kossuth Rádió - 180 perc

Klub Rádió 1. - Ötös

Klub Rádió 2. - Ötös

2011. december 13-án a csepeli önkormányzat el akarta dózerolni az Észak-Csepelen saját építésű kunyhókban élő emberek otthonait. A bontást szerencsére sikerült megállítani és A Város Mindenkié (AVM) azóta is tárgyalásokat folytat az önkormányzattal az ott élők helyzetének javítása érdekében. Két családnak lehetősége volt arra, hogy induljon a kerületi szociális bérlakás pályázaton. Alább a pályázási folyamat történetét mutatjuk be azoknak a dokumentumoknak a történetén keresztül, amelyeket be kellett szereznünk a pályázatokhoz.

Kezdjük a szociális lakásokra vonatkozó pályázati űrlap kitöltésével, ami már önmagában több órát vett igénye: sok kérdésnél többszöri elolvasásra értettük csak meg, hogy melyik kifejezés mire vonatkozik (pl. együttköltöző és pályázó közötti különbség), mit kell pontosan beírni az egyes helyekre, és szinte az összes kérdésnél felmerült, hogy a kunyhólakók milyen formában tudják helyzetüket igazolni (pl. csepeli illetékesség, élettársi viszony stb.), illetve hogyan tudják az adott kérdést saját helyzetükre vonatkoztatni.

Ezután jöttek a mellékletek, az igazi rémálom. Először is, a pályázathoz csatolni kellett minden jelentkező személyi igazolványának és lakcím kártyájának másolatát (összesen 6 emberről van szó, az egyik család kettő, a másik négy főből áll). Mivel a pályázatban elvárás, hogy a jelentkező minimum 3 éve hivatalosan is Csepelen éljen, erről külön igazolásokat kellett beszerezni. A kunyhólakók lakcímkártyáján ugyanis a Vöröskereszt átmeneti szállójának címe szerepel, ami 2011 végén új helyre költözött, így a lakcímkártyák alapján a kunyhólakók csak néhány hónapja élnek Csepelen (miközben a valóságban mindannyian már hosszú évek óta élnek itt).

Amikor az érintettek először bementek a csepeli okmányirodába, hogy igazolást kérjenek a korábbi csepeli lakcímükről, számunkra ismeretlen okból nem adták ki nekik. Másodszori próbálkozásra, amikor a Börtön Helyett Lakhatást (BHL) csoport egyik aktivistáját kértünk meg, hogy kísérje el őket, sikerült megkapni a szükséges igazolást. Ekkor azonban kiderült, hogy sajnos még a Vöröskereszt régebbi csepeli lakcímével sem volt meg a hivatalosan három év csepeli tartózkodás. Ennek az az oka, hogy a kunyhólakók csak évekkel később jelentkeztek be a szállóra, mint ahogy a kerületbe költöztek. Mivel tudtuk, hogy valójában régi csepeli lakosokról van szó, megkértük a területen évek óta utcai szociális munkát végző Vöröskeresztet, hogy igazolja a lakók csepeli illetékességét, amit meg is tettek. Reméljük, a lakáspályázatról döntő bizottság számára is elfogadható lesz a legnagyobb helyi hajléktalanellátó szervezet igazolása a csepeli illetékességről.

Balog Gyula, az AVM hajléktalan aktivistája évek óta jár középiskolákba, hogy az életéről beszéljen. 2009 óta, amióta az AVM tagja, társait is magával viszi, hogy a hajléktalanságról, aktivizmusról, előítéletekről beszélgessen és játsszon a fiatalokkal. Einrenhoff Laura és Kotulics Mónika filmjében az iskolai programon kívül az Utcajogász munkájával is megismerkedhettek.

Elküldtek a nappali melegedőből arra hivatkozva, hogy máshol már regisztráltak? Ha ettél valahol, aznap már nem fürödhetsz?

Gyere és mondd el erről a véleményed!

A Város Mindenkié fórumot szervez az új elektronikus nyilvántartási rendszerről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, az ellátórendszer képviselői és a hajléktalan érintettek részvételével

Mikor? 202. június 27. (szerda)14-16h (regisztráció 13:30-tól)
Hol? BMSZKI "Dózsa" nagyterem (Budapest, XIII. ker. Dózsa György út 152.)

Elérhetőségeink:
Telefon: 0630/7477300 (Ámon Kata)
Email: avarosmindenkie@gmail.com

Az esemény plakátja innen letölthető.

•    az éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállókon előfordul az éjszakai rendőrségi razzia és volt már arra is példa, hogy egy hajléktalan ember azért veszítette el az állását, mert egy razzia során reggelig nem hagyták aludni?

•    vannak szállók, ahol minden belépéskor megszondáztatják a hajléktalanokat, ami nemcsak megalázó, de illegális is?

•    a legtöbb nappali melegedő hétvégén nincs nyitva, ami azt jelenti, hogy számos hajléktalan ember a hétvégéken nem tud mosakodni, mosni, főzni?

•    nem minden ellátóintézményben lehet enni, fürdeni vagy éppen mosni? Sok hajléktalan embernek azért kell egyik helyről a másikra vándorolnia, mert ahol eszik, ott nem moshat, vagy ahol mos, ott nem aludhat.

•    a hajléktalan embereknek van ugyan ún. hajléktalan-igazolványuk, de azt szinte semmire se használhatják?

•    a kórházakból a hajléktalan embereket zárójelentésük szerint „lábadozásra otthonukba bocsájtják”, ami rossz esetben az utcát jelenti, „szerencsés” esetben pedig a hajléktalan emberek lábadozóját, ahol 24 órás orvosi felügyelet és nővéri, valamint szociális támogatást kaphatnak – néhány hónapig. Sok hajléktalan embernek azonban krónikus betegsége van, amivel életveszélyes a közterületen élni – az ő elhelyezésük szinte egyáltalán nem megoldott.

•    a Fedél Nélkül újság a hajléktalan embereknek ugyanúgy pénzbe kerül, mint annak, aki megveszi, mert a terjesztő is fizet a példányokért?

A Város Mindenkié 2012. június 12-i műsora a Muzsikus Rádión innen letölthető.

Téma: tömeges kilakoltatás Kőbányán

A Város Mindenkié 2012. június 3-án szervezte meg a Második Üres Lakások Menetét, ahol felelős lakáspolitikát követeltünk.