A Migszol (Migráns Szolidaritás Csoport) képviseletében jöttünk ma ide. Mi egy bevándorlókból, menekültekből és magyarokból álló politikai aktivista csoport vagyunk; azoknak az embereknek a jogaiért küzdünk, akik a saját bőrükön tapasztalják meg a magyar és az európai kirekesztő határrendszerek hatásait.  Azért vagyunk itt ma, hogy elmondjuk, közösséget vállalunk A Város Mindenkié csoporttal, a hajléktalanságban élő emberek küzdelmével Budapesten és országszerte. Hisszük, hogy a magyarországi hajléktalan emberek és a bevándorlók, menekültek törekvéseire azonos küzdelemként kell gondolnunk. Hiszen ez ugyanaz a küzdelem: a szegénység ellen, a hátrányos megkülönböztetés ellen, az erőszakos intézkedések ellen; ugyanaz a küzdelem: egy toleráns, befogadóbb magyar társadalomért.

A hajléktalanság problémája a MigSzol egyik alapvető gondja a csoportunk megalakulása óta. A Migszolban felismertük, hogy a menekültek ugyanazzal az elhanyagolással és a magyarországi életből való kirekesztéssel szembesülnek, mint a szegény és a hajléktalan emberek. Hovatovább, az AVM küzdelme a hajléktalanság ellen különösen hasonló a MigSzol menekültek jogaival kapcsolatos törekvéseihez, mert a valóságban Magyarországon évek óta számos menekült van kitéve a hajléktalanság kockázatának.

A MigSzol szerint sok menekültre azért vár hajléktalanság, mert a magyar állam következetesen elbukott a kötelességei teljesítésében, mind a nemzetközi jog, mind az alapvető erkölcsi szabályok tekintetében; miszerint biztosítsanak megfelelő szociális támogatást és segítsék a menekülteknek a magyar társadalomba való beilleszkedését. Ebből következett, hogy számos menekült útja a bicskei menekülttáborból egyenesen a budapesti hajléktalanszállókba vezetett.

Nem meglepő tehát, hogy a mi csoportunk, a Migszol afgán menekültek tüntetéseiből nőtt ki 2012-ben, ők a hajléktalanná válás fenyegetése ellen tiltakoztak, az várt rájuk a menekülttábor elhagyását követően.

 Ami ennél is rosszabb, idén április 1-jétől a magyar állam megszüntette az ÖSSZES szociális támogatást a magyarországi menekültek számára. Ez azt jelenti, hogy most a menekültek NULLA szociális segítséget kapnak, amikor megpróbálják felépíteni az új életüket egy társadalomban, aminek nem beszélik a nyelvét, egy társadalomban, amelyik egyre inkább idegengyűlölő. A MigSzolban fel vagyunk háborodva e miatt a változás miatt, ami kétségtelenül azt is jelenti, hogy egyre több és több menekültnek kell Magyarországon a hajléktalansággal és bizonytalan, szegényes életkörülményekkel szembenéznie. Ezért azt mondjuk, SZÉGYEN a magyar kormányra!

Azért is vagyunk itt ma, hogy kijelentsük, a kormánynak a menekült vagy szegény emberekkel szembeni, ’boldogulsz, ahogy tudsz vagy elpusztulsz’ típusú eljárásmódjai egyszerűen nem működnek. A konkrét szégyenteljes ügy, ami idehozott minket, a hajléktalanság továbbra is fennálló kriminalizációja etikátlan, büntető jellegű és erőszakos – ezen változtatni kell!

A MigSzolban mi boldogok és büszkék vagyunk, hogy az AVM-mel együtt lehetünk az utcán ma! Egyesít minket a közös dühünk és felháborodásunk, valamint az erőfeszítéseink egy szabadabb és haladóbb magyar társadalomért végzett közös munkában. Inspiráló ennyi olyan embert látni itt most, aki hisz a változásban, aki kiáll és NEM-et mond a magyar államnak. Reméljük, kitartunk! A ti küzdelmetek a mi küzdelmünk is! Köszönjük!

Sara Swerdlyk és Pocsuvalszki Aliz

Fotó: Csizi Zsolt