Mivel 2015 novemberében Zuglóban több fejlemény is történt a hajléktalan-ellátás és a lakhatás területén, néhány héttel ezelőtt külön megbeszélést tartottunk Virág Tamással, aki a hajléktalanügyi változások egyik motorja, hogy jobban megértsük a kerületben zajló folyamatokat. A megbeszélésen részt vett A Város Mindenkié több érintett és szövetséges tagja, köztük Misetics Bálint is, aki szakértőként az egyik kidolgozója volt az önkormányzat lakhatási koncepciójának és a kerületi pénzbeli ellátások még tavasszal elindított új rendszerének. A beszélgetés elején Virág Tamás elmesélte, hogy 1990 telén kezdett el a hajléktalan emberek segítésével foglalkozni, majd egy ideig újságíróként dolgozott, de most újra évek óta a hajléktalan-ellátásban dolgozik.
A zuglói képviselő-testület november 26-i ülésen összesen három hajléktalanságot érintő javaslat volt az asztalon. Az egyik – a helyi Fidesz-frakció tollából – bővítette volna azokat a kerületi területeket, amelyeken büntethető az „életvitelszerű közterület-használat”, vagyis a közterületi hajléktalanság. (Az előterjesztés ellen a képviselő-testület tagjainak címzett nyílt levéllel tiltakoztunk.) Az MSZP előterjesztése a kerületi hajléktalan-ellátás hatékonyabbá tételét célozta, de munkacsoportok felállításán kívül kevés konkrétumot tartalmazott. A harmadik javaslatot Karácsony Gergely polgármester és Szabó Rebeka alpolgármester (mindketten a PM politikusai) nyújtották be: az előterjesztés egy rövid hajléktalanügyi cselekvési terv volt, amelyet alapvetően Virág Tamás állított össze. A képviselő-testület végül ezt az előterjesztést szavazta meg.
Az elfogadott koncepció két részből állt. Egyrészt, azonnali intézkedéseket tartalmaz a mostani téllel kapcsolatban, melynek célja az utcai szociális szolgálat erősítése. A kerületben ugyanis csak egy utcai szolgálat működik annak ellenére, hogy a lakosság száma alapján legalább kettő lenne indokolt. Virág Tamás szerint azért van szükség több utcai szociális munkára, mert az egyetlen szolgálattal nem biztosítható minden utcán és nem lakás céljára szolgáló helyiségben élő ember ellátása. A második utcai szolgálat egy pályázatot követően hamarosan beindul.
A másik azonnali javaslat az volt, hogy a kerületi vagyonkezelő biztosítson egy olyan ingatlant, ahol intézményes keretesen kívül lehet szolgáltatásokat nyújtani utcán élő embereknek. Ezen a „téli szociális ponton” A cselekvési terv szerint „a téli időszakban szükséges lehet egy intézményi szint alatti (a jogszabályokban meghatározott tárgyi és személyi feltételeket nem biztosító, de alapvető igényeket kielégítő) segítőpont kialakítására és működtetésére, melynek célja kizárólag az életmentés fűtött/fedett helyen, segítő szakember által kontrollált körülmények között”. Mindeddig a kerületi vagyonkezelő nem talált olyan ingatlant, ahol ez az ún. szociális pont beindulhatna.
A javaslat harmadik eleme az érintett önkormányzati intézmények közötti információ-áramlás és együttműködés, valamint a lakossági tájékoztatás erősítése. Itt szóba került az is, hogy ha beindul egy intenzívebb egyeztetési folyamat a kerületben, akkor nagyon fontos lenne, hogy képviseltethessék magukat az érintettek, vagyis a hajléktalan emberek. Ennek kidolgozásában A Város Mindenkié szívesen vállalna szerepet.
Hosszú távon az elfogadott javaslat része az is, hogy bővítsék a zuglói hajléktalanellátó intézményrendszert. Mivel A Város Mindenkié nem a hajléktalan-ellátó intézményrendszer további bővítésében, hanem szociális lakáspolitikában (a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés bővítésében) látja a hajléktalanság megoldását, ezt a javaslatot némi kétkedés fogadta. Virág Tamás azonban elmondta, hogy a kerületi férőhelyek bővítésének nem feltétlen célja, hogy több férőhely legyen a fővárosban, de az igen, hogy a meglévő férőhelyek igazságosabb módon legyenek szétosztva a városban (most Zuglóban a lakosságszámához képest kevés férőhely működik), és az intézmények kisebb létszámúak és jobb színvonalúak legyenek.
A hajléktalanügyi koncepció mellett elkészült Zuglóban a kerület lakhatási koncepciója is (ezt a december 17-i ülésén fogadta el a képviselő-testület), ami több fontos ponton a hajléktalanságot is érinti. Ilyenek például, hogy kerüljön bevezetésre egy lakhatási támogatás kifejezetten hajléktalan embereknek, hogy a hajléktalan embereknek is hozzáférhessenek a szociális bérlakásokhoz, vagy hogy növelni kell a nyilvános vécék számát.
Az egyik kérdésünk az volt Virág Tamás felé, hogy hogyan ér össze a hajléktalanügyi és lakhatási koncepció a kerületben. A válasz szerint, ha egy kerületben van megfelelő színvonalú hajléktalan-ellátás és átfogó, szociálisan érzékeny lakhatási koncepció, akkor a kettő együttes működése eredményezheti azt, hogy a kerületben kevesebben veszítik el a lakhatásukat, és az utcán élő emberek is könnyebben és gyorsabban tudnak újra lakhatáshoz jutni. A két koncepció egy irányba tart és ugyanazt az értékrendet jeleníti meg – amelynek a lényege, hogy a büntetés helyett a segítés a hajléktalanság megoldása – noha a tényleges eredményekre többnyire még várni kell.
Összességében nekünk úgy tűnt, hogy a Zuglóban elindult folyamatok pozitív irányba mutatnak – ahogyan a kerületi pénzbeli ellátások (még tavaly februárban elfogadott) új rendszerét is alapvetően örömmel fogadtuk. A települési és kerületi önkormányzatoknak jelentős mozgástere és felelőssége van abban, hogy miként válaszolnak a lakhatási szegénységre és a hajléktalanságra, és ebben a tekintetben Zugló alapvetően jó példát mutat. Fontos azonban, hogy a kerületi törekvések érdemeinek az elismerése mellett, ne értékeljük túl azok jelentőségét. Egyrészt azért, mert ebben az esetben még csupán két programadó dokumentum elfogadásáról van szó – és az azokban foglalt intézkedések túlnyomó többségének a végrehajtása még az önkormányzat előtt áll. Másrészt, egyetlen kerület sem lehet képes önmagában jelentős eredményt elérni a lakhatási válság kezelésében úgy, hogy közben a többi kerület, a fővárosi önkormányzat és a központi kormányzat továbbra sem teszi a dolgát.
A zuglói koncepció ezekre a problémára nem adhatott válaszokat. Arra azonban igen, hogy van-e egy önkormányzatnak lehetősége arra, hogy a büntetés, a kirekesztés és a szőnyeg alá söprés politikája helyett a megelőzés és a szolidaritás politikáját válassza. Zugló válasza az eddigiek alapján az, hogy lehet – nagy várakozással nézünk az eredmények elé!
Udvarhelyi Tessza
Fotó: Vörös Anna
