Ma Magyarországon lakhatási válság van, aminek legláthatóbb jele a tömeges hajléktalanság. A hajléktalan-ellátás rendszere nem jelent valódi megoldást a hajléktalanság felszámolására. A valódi megoldáshoz nem túlzsúfolt, élősködőktől fertőzött tömegszállásokra, hanem arra van szükség, hogy az állam mindenki számára megfizethető módon biztosítsa az emberhez méltó lakhatáshoz való hozzáférést.

Kerekasztal: „Tömegszállások vagy önálló lakhatás? Mennyibe kerülne nekünk a lakhatási válság enyhítése?”

Mikor? 2015. november 23. hétfő 10-12h

Hol? Képviselői irodaház előtti füves terület, Széchenyi rakpart 19.

A kerekasztal résztvevői:

Somogyi Eszter (Városkutatás Kft.)

Bende Anna (Utcáról Lakásba Egyesület)

Fialla Marianna (szociális munkás)

Balog Gyula és Fekete-Nagy Miklós (A Város Mindenkié)

moderátor: Udvarhelyi Tessza (A Város Mindenkié)

Nyár közepén közérdekű adatigénylést küldtünk az összes fővárosi kerületnek, hogy megtudjuk, hogyan gazdálkodnak az önkormányzati lakásokkal. Ugyanazokat a kérdéseket tettük fel minden fővárosi önkormányzatnak, októberig egy kivétellel az összes kerület válaszolt és  kiadta az adatokat. A nyári nyertes perünk után most ismét perben állunk a Belvárossal, hiszen egyedül az ötödik kerület nem hajlandó kiadni ingatlangazdálkodási adatait.

A Város Mindenkié csoportban az elmúlt évek kisebb eredményeit ugyanúgy értékeljük, mint a nagyobb sikereket. Íme egy közel sem teljes lista arról, hogy a tagjaink mi mindenre büszkék a csoport munkájával kapcsolatban.

Tanulok a fiamtól.

- Mama, majd viszünk enni annak a bácsinak, aki az utcán aludt?

- Jó, majd viszünk neki egy szendvicset.

- Meg én vennék neki egy lakást.

- Egy lakást? Hol?

- Hát a lakásboltban!

- A lakásboltban?

- Igen, és odaadnám a pénzt az eladónak.

- De egy lakás az nagyon sok pénz!

- Akkor nagyon sok pénzt adnék az eladónak!

- És odaadnád a lakást annak a bácsinak?

- Igen. És vennék neki egy asztalt, meg egy széket. És vennék neki egy ágyat, mert a földön aludt.

- Ez nagyon szép dolog tőled!

- És vennék neki egy párnát, mert, mert, mert takarója az volt!

- Igen, az volt.

- És vennék neki, vennék neki pénzt!

- Ez jó ötlet, arra tényleg szüksége lenne...

(Attila, 3 éves)

Fotó: Vörös Anna

A brooklyni csoport amellett érvel, hogy a régi (egy negyedben hagyományosan élő) lakosok kilakoltatása lényegében megfelel az ENSZ által a II. világháború következményeként megfogalmazódott meghatározásnak. Senkit nem lepett meg, hogy a dzsentrifikáció-ellenes országos mozgalom kiépülése egy brooklyni irodából indult.

A FEANTSA nemzetközi nőjogi szervezet meghívót küldött A Város Mindenkié női csoportjának, hogy a 2014. szeptember 24-én Dublinban rendezendő európai kutatási konferenciára, amelynek az is célja volt, hogy magyar képviselet is jelen lehessen, részt vehessen. Ennek keretében utaztam egy tolmácsolásra felkért hölggyel Dublinba repülővel, átszállásos lehetőséggel. Bár a két repülőút között hosszú volt a várakozás és megérkezés-kor már elég elnyűttek voltunk, de a szállóba történt bejelentkezésünk után nyakunkba vettük a várost.