A Város Mindenkié (AVM) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával polgári peres eljárást kezdeményeztek azok a hajléktalan emberek, akiket a zuglói önkormányzat jogtalanul lakoltatott ki 2011 októberében. A XIV. kerület Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában álló területen évek óta életvitelszerűen tartózkodó emberek saját építésű kunyhóit a kerületi önkormányzat embertelen módon, minden eljárási szabályt megsértve, megfelelő előzetes értesítés nélkül számolta fel. A földönfutóvá tett emberek beperelték az önkormányzatot és azt kérik a bíróságtól, hogy az állapítsa meg az emberi méltóságukhoz való jog és az egyenlő bánásmód törvényi kötelezettségének megsértését.
A per tétje, hogy a bíróság megállapítja-e, hogy az önkormányzat minden eljárási szabályt megsértve bontotta le 6-8 éve a MÁV területén élő emberek otthonait, ezzel megsértve az emberi méltóságukhoz való jogukat és az egyenlő bánásmód törvény rendelkezéseit. A 2014. február 13-i utolsó tárgyalási napon a felperesek és az alperes egy-egy tanúját hallgatták meg.
Dr. Réti László, aki 2011 októberében a XIV. kerületi rendőrkapitány volt elmondta, hogy a rendőrség azért volt a bontás helyszínén, hogy megakadályozzák az esetleges konfliktusokat és atrocitásokat. A tanú elmondta, hogy bár konkrétan nem voltak külön tárgyalások a bontásról az önkormányzat és a rendőrség között, az önkormányzat egyértelművé tette, hogy a kunyhólakókkal kapcsolatos problémákat otthonaik lebontásával akarja megoldani. Noha a rendőrség azért volt a helyszínen, hogy biztosítsák a jogsértések elkerülését, álláspontja szerint a rendőrség kompetenciáját meghaladja az, hogy eldöntsék, maga a bontás jogszerű volt-e.
Kodó Tibor, a felperes tanúja hosszú évek óta ismerte a Francia útnál élő felpereseket, és neki is volt a helyszínen egy saját tulajdonú konténere, amit raktározásra használt. Ő a területet a MÁV-tól bérelte, a konténerre fennmaradási engedélye volt. Ennek ellenére őt sem értesítették a bontásról semmilyen hivatalos úton, és a bontás napján csupán pár nap haladékot kapott arra a kerület egyik alpolgármesterétől, hogy maga vigye el onnan azt. Az önkormányzat képviseletében eljáró személy azt mondta neki, hogy „lehet húzni az időt, de a vége úgy is az lesz, hogy lebontják a konténert”.
Kodó Tibor azt is elmondta, hogy a lebontott kunyhók fűthetőek és bútorozottak voltak, az ott élő emberek a ruháikat is az otthonaikban tartották. Ami a fizikai környezetet illeti, az ott élők figyeltek arra, hogy kirívó szemét ne legyen a területen. A tanú arrogánsak tartotta a bontást és annak módját, és kiemelte: az egész tavasz és a nyár az önkormányzat rendelkezésére állt, hogy rendezze a helyzetet, de a rombolást mégis az első fagy után kezdték meg. Az otthonaikat elvesztő embereket tömegszállóra küldték vagy az utcán maradtak.
A bíróság február 24-én 13 órakor fog ítéletet hirdetni.
További információ az ügyről A Város Mindenkié blogján
