A Város Mindenkié hajléktalan és szövetséges tagjai, valamint a csoport szimpatizánsai november 14-én, csütörtök reggel 8 óra 15 perckor kézen fogva, verseket szavalva és énekelve állták körbe a Fővárosi Közgyűlés dísztermében a képviselők székeit, hogy ily módon erőszakmentesen akadályozzák a közgyűlés összeülését és annak az előterjesztésnek az elfogadását, amelynek értelmében még nagyobb területen lesz büntethető a hajléktalanság Budapesten. Megmozdulásunkkal egyértelművé akartuk tenni, hogy a hajléktalanság egy olyan elfogadhatatlan élethelyzet, amelyre nem büntetőpolitikai, hanem szociálpolitikai válaszokat kell adni.
Tarlós István főpolgármester délelőtt szünetet rendelt el, majd sajtótájékoztatóján kijelentette: az aktivistákat el fogják távolítani, a rendeletet pedig még ma el fogják fogadni. A zárt ülés elrendelését és a biztonsági őrök felszólítását követően az erőszakmentes tiltakozókat a készenléti rendőrség távolította el az épületből. Az előterjesztést később módosított formában elfogadta a közgyűlés többsége. A Város Mindenkié két tagja a ma este 6-kor a Városházán kezdődő közmeghallgatáson újra elismétli majd a főpolgármester számára A Város Mindenkié érveit és megoldási javaslatait.
Az előláncban résztvevők – József Attila versek, az Európai Szociális Karta és Bibó István „A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata” c. művének felolvasása, valamint magyar népdalok éneklése mellett – a következő szöveget ismételték közösen:
Azért vagyunk ma itt, mert márciusban a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság döntését megsértve beleírta az Alaptörvénybe, hogy a hajléktalanság büntethető.
Azért vagyunk ma itt, mert októberben a kormánytöbbség megszavazta azt a törvénymódosítást, ami Budapest egész belvárosában kényszermunkával, pénzbírsággal és elzárással büntethető szabálysértéssé nyilvánította a hajléktalanságot.
Azért vagyunk ma itt, mert ma szavazna a Fővárosi Közgyűlés arról az előterjesztésről, ami jelentősen kiterjesztené Budapesten azokat a területeket, amelyeken büntethető a hajléktalanság.
Azért vagyunk itt, mert a kerületi önkormányzatok további területeket jelöltek meg, amelyeken büntethető lenne a hajléktalanság.
Azért vagyunk itt, mert elfogadhatatlannak tartunk minden olyan intézkedést, ami nem a hajléktalanság, hanem a hajléktalan emberek ellen irányul. Elfogadhatatlannak tartunk minden olyan intézkedést, ami a jogállamiság, az emberiesség, és a szolidaritás ellen irányul.
Egyetértünk az Alkotmánybírósággal abban, hogy a hajléktalanság büntetésének nem legitim, alkotmányos indoka a hajléktalan emberek közterületekről való eltávolítása.
Alkotmányellenes, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszeríti a hajléktalan embereket a szociális szolgáltatások igénybe vételére.
A kirekesztés, a megkülönböztetés, a hajléktalan emberek eltüntetése nem megoldja, hanem súlyosbítja a fedél nélkül élő emberek helyzetét.
Azért vagyunk itt, mert hisszük: minden ember egyenlő, hisszük, hogy felelősséggel tartozunk egymásért, és hisszük, hogy a hajléktalanság nem a hajléktalan emberek bűne, hanem egy igazságtalan társadalmi berendezkedés következménye.
Olyan Magyarországon, olyan Budapesten szeretnénk élni, ahol a kormány és a városvezetés nem a hajléktalan emberek kirekesztésén, megbélyegzésén és büntetésén dolgozik. Ahol a kormány és a városvezetés azon dolgozik, hogy mindenkinek legyen otthona.
Olyan országban, olyan városban szeretnének élni, ahol a tisztesség, az igazságosság és a szabadság nem csupán szavak, hanem a közpolitika alapelvei.
Azért vagyunk ma itt, hogy Tarlós István vonja vissza a hajléktalan emberek hatósági üldözéséről szóló előterjesztését; hogy a fővárosi önkormányzat a kormánnyal és a kerületi önkormányzatokkal együttműködve kidolgozzon egy olyan lakhatási stratégiát, ami megfizethető lakhatáshoz segíti a hajléktalan embereket, és megelőzi az eladósodott családok hajléktalanná válását. Ehhez a lakásfenntartási támogatás jelentős növelésére, egy kiterjedt szociális bérlakás-hálózatra, tisztességes bérekre, és tisztességes nyugdíjakra van szükség.
Minden ember egyenlő!
Lakhatást, demokráciát, jogállamot!
Éljen a köztársaság!”
* * *
