2013. április 3-án A Város Mindenkié csoport kezdeményezésére az érdekvédelmi csoport hét tagja találkozott Budapest Főváros Közterület-Felügyeletének (BFKF) nyolc munkatársával. A találkozás célja, amelynek a helyszíne a hivatal székhelye volt az Akadémia utcában, a tapasztalatcsere volt, illetve, hogy megosszuk a közterület-felügyelet munkatársaival az Utca és jog kutatás eredményeit.

Miután a közterület-felügyelet és az AVM jelen lévő tagjai bemutatkoztak, Lakatosné Jutka bemutatta az csoportunkat. Ezután Petrák Pisti bemutatta az Utca és jog kutatást, amelynek során a fedél nélkül élő embereket érő diszkriminációt kutattuk. Elmondta, hogy a kutatásból az derült ki, hogy a hajléktalan emberek sokkal nagyobb arányban érzékelnek hátrányos megkülönböztetést a közterület-felügyelet munkatársai, mint például a rendőrség részéről. Hermann Gábor, a BFKF munkatársának kérdésére elmondta, hogy a hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy más módon bánnak, vagy intézkednek a hajléktalan emberekkel szemben, mint azzal, akinek van hol laknia. A BFKF munkatársa rákérdezett, hogy miért nem kérdeztünk meg nem-hajléktalan embereket is ugyanerről, azonban erre nyilvánvalóan nem volt lehetőségünk, hiszen mi éppen a fedél nélkül élő emberek tapasztalataira voltunk kíváncsiak. Ezen kívül, Hermann Gábor felhívta a figyelmet, hogy a városban a fővárosi közterület-felügyeleten kívül még 17 kerületi illetőségű felügyelet működik, és ezért nem szabad a rossz tapasztalatokat általánosítani. Végül kiemelte azt is, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet nem tesz különbséget hajléktalan és nem hajléktalan ember között. Feladatuknak inkább azt tekintik, hogy segítsék a fedél nélkül élőket.

Klausz Csilla, a felügyelet hajléktalan referense elmondta, hogy számtalan esetben kérnek mentőt, többször hívják a Diszpécserszolgálatot, azonban a fedél nélkül élő emberek nagyon sokszor elutasítják őket. Szó esett arról is, hogy az éjszakát az utcán töltő emberek nem mindig a legszebb hangnemben beszélnek a közterület-felügyelet munkatársaival. Az AVM tagjai elmondták, hogy miközben ezzel tisztában vagyunk, mégsem tartjuk elfogadhatónak, hogy azért büntessenek meg valakit, mert nincs hol laknia.

Az aluljáróban kihelyezett kordonokkal kapcsolatban Hermann Gábor elmondta, hogy nekik furcsa volt, hogy az AVM őket támadta ezzel kapcsolatban. (A feltételezett „támadás” egyébként két közérdekű adatkérésben nyilvánult meg). Elmondása szerint nem a Közterület-felügyelet helyezte ki kordonokat, hanem a Közterület Fenntartó. A kordonozásra azért volt szükséges, mert hosszú idő óta képtelenség volt a hajléktalan emberek helyét kitakarítani, mert egyszerűen nem voltak hajlandók felállni, a cuccaikkal arrébb menni. Ezért kapták utasításba, hogy kordonozzanak fertőtlenítéses takarításra. A közterület-felügyelet akkor került a képbe, amikor a fiatalok felvitték a felszínre a kordontartó oszlopokat és visszahordták a Fővárosnak. Ekkor kérték fel őket az őrzésre. (A beszélgetés során jeleztük, hogy mi nem láttuk nyomát a munkának vagy a takarításnak a helyszínen, ezért is szerettünk volna hivatalos tájékoztatást kérni, amit sajnos azóta sem kaptunk meg.)

Gyulai Zsolt, az AVM hajléktalan aktivistája feltette a kérdést, hogy most, amikor jön a jó idő, és egyre több ember szorul utcára (lassan bezárnak a krízisszállók), sokan lesznek, akik közterületre fognak kiszorulni. Ezekről a helyekről gyakran elküldik az embereket és szemétként elszállítják a cuccaikat. Hermann Gábor elmondása szerint ők ilyet nem tesznek. Ők rendszeresen személyesen keresik meg a hajléktalan embereket, ha valamelyik közterületet bérlik egy rendezvényre: szólnak az ott alvó embernek, hogy vigye el a cuccait, mert egy hét múlva takarítás lesz rendezvény miatt. Akkor viszont, ha nem gondoskodik róla, valóban feldobálják a „szedett-vedett szemetét”, mert a takarítást meg kell ejteni.

Petrák Pisti és Lakatosné Jutka a nyilvános vécék ügyét hozták fel. Klausz Csilla elmondta, hogy ezzel a problémával ők is sokat találkoznak, de szerinte a Fővárosi Csatornázási Művekkel kéne kapcsolatba lépni. Az AVM aktivistái jelezték, hogy ezt már próbáltuk, de sajnos nagyrészt kitérnek a segítés elől az ingyenes nyilvános vécék ügyében. Klausz Csilla szerint a Csatornázási Művek jelenleg lezárt, rossz állapotú vécéiből kellene egyet vagy kettőt felújítani és üzemeltetni úgy, hogy a hajléktalan embernek ingyen használhatják, ha, megfizetik az ott takarító dolgozót. Felajánlotta, hogy ebben a felügyelet is szívesen segít.

A beszélgetés során arra is rákérdeztünk, hogy az Alaptörvény módosítása kapcsán mit tud mondani a Felügyelet az eljövendő munkájáról a hajléktalan emberekkel szemben. Erre Hermann Gábor elmondta, hogy az Alaptörvényből levezetett rendeletek különböző formáit még csak most dolgozzák ki, így a jogalkotóktól függ. Nekik aszerint kell eljárniuk, ami a törvényben van.

A találkozás végén mindkét fél megerősítette, hogy bármikor szívesen leülünk egymással egyeztetni és megköszöntük a lehetőséget a közös beszélgetésre.

Képek a tapasztalatcseréről itt. Köszönjük szépen a fotózást Vörös Annának (www.fotokontakt.hu)

Beszámoló egy korábbi tapasztalatcseréről a rendőrség munkatársaival itt.