Budapesten születtem 1966-ban. Értelmiségi családból származom. Az általános iskolai tanulmányaimat Rákospalotán végeztem 1972 és 1980 között. Jobb lehetőség híján mezőgazdasági szakon lettem hallgató, ahol dísznövénykertész szakképzettséget szereztem 1983-ban.
Dolgoztam traktor és kisgép-kezelőként a Főkertnél, a MÁV-kertészetben termesztőként és az Új Köztemetőnél mint virágkötő.
Meghalt édesanyám 1995-ben, és ezután az alkohol miatt bekerültem egy rehabilitációs intézetbe. Édesapám kapott egy agyvérzést és egy olyan otthonba került, ahol fizetni kellett, így az örökségből szinte semmi nem maradt. 1998-ban lettem hajléktalan és többek között az utcán éltem a 12. kerületben, ahol állandó mozgásban voltam. A 11. kerületben a hegyekben is laktam elhagyott víkend-házakban, aztán laktam az Őrs vezér terén is egy sátorban.
Amire büszke vagyok, az az, hogy 45 évesen megházasodtam hajléktalan létemre. Jelenleg a párom a legfontosabb az életemben és az, hogy legyen hol laknunk. Most egy kórházban vagyunk az addiktológián és még nem tudjuk, hogy utána hol fogunk lakni, de szeretnénk átmeneti szállóra menni.
Csökkent munkaképességű vagyok és kapom a havi segélyt, ez a fő bevételi forrásom. Ha szállón lakom, akkor alkalmi munkákat végzek.
Az AVM-ben most az Utca és Jog kutatócsapat tagjaként tanulok és remélem, hogy tudok majd segíteni a rászoruló embereken. Egy hosszú folyamat kezdete ez, kitartónak kell lenni a siker érdekében.
Valamikor a 60-as végén születtem Budapesten a VIII. kerületben. Egyéves koromban gyermekotthonba kerültem. 10 éve tudatosult bennem, hogy azóta hajléktalan vagyok.
Mármint az AVM hajléktalan érdekvédelmi csoport az EUH és a HOPE hajléktalan és szegény embereket tömörítő európai hálózatába. Mindkét szervezet már 2011-ben megkeresett bennünket, hogy lépjünk be hozzájuk. Nehezen tudtunk dönteni, de végül is az EUH-nak jeleztük idén januárban a belépési szándékunkat, mivel az ő 
2012. február 9-én A Város Mindenkié négy tagja – Schádi Tamás, Makula Péter, Balogh Ferenc és Udvarhelyi Tessza – is részt vett a Zuglói Önkormányzat által szervezett műhelybeszélgetésen, melynek témája a hajléktalanság volt. A beszélgetésen részt vettek többek között a kerületben hajléktalan-ellátást végző civil szervezetek (Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház és Máltai Szeretetszolgálat), különböző egyházak, amelyek karitatív tevékenységet folytatnak, az önkormányzat szociális szolgáltatásainak képviselői (pl. családsegítő), a kerület rendfenntartásért felelős szervezetei (pl. polgárőrség, rendőrség), több önkormányzati képviselő, és a Szabad Nemzet Egyesület képviselői is.
Miután bemutattuk A Város Mindenkié csoportot, elmondtuk, hogy szerintünk a felelős szociálpolitikának együtt kell járnia a jogszerűséggel. Felhívtuk az önkormányzat figyelmét, hogy a 2011. októberben általuk elrendelt kunyhóbontások jogsértő módon történtek, és teljesen figyelmen kívül hagyták az érintettek jogait. Ahogyan az ombudsman is megállapította, a dózerolást nem előzte meg közigazgatási eljárás, vagyis az önkormányzat önkényesen járt el, miközben visszaélt a hatalmával. Arról is értesítettük az önkormányzatot, hogy feljelentést tettünk a Fővárosi Főügyészségen annak a bérleti szerződésnek az ügyében, amit az önkormányzat egy nappal a dózerolás előtt kötött a MÁV-val a tulajdonában lévő terület kitakarításáról. Mint korábban, az alpolgármester most sem ismerte el, hogy az önkormányzat jogszerűtlenül járt volna el, és az ombudsmani jelentést magánvéleménynek titulálta.
A Város Mindenkié 2012. február 7-i műsora a Muzsikus Rádión 
A kegyetlen mínusz 15-20 fokos időjárás nagyon megnehezíti azoknak a hajléktalan embereknek a sorsát, akik – legtöbbször teljesen érthető okokból – általában nem mennek be hajléktalanellátó intézménybe. Nekik is kötelességünk segíteni, hiszen ők is emberek, akiknek a legnagyobb problémája az, hogy szegények és nincs hol lakniuk. 