2012. július 17-én a Szentkirályi utcában találkoztunk amerikai közösségszervezőkkel, akik Kelet-Európába jöttek tapasztalatot cserélni, többek között A Város Mindenkié aktivistáival. Az esemény koordinátora Gyula volt, aki először is köszöntötte a megjelenteket. Az asztalon volt limonádé, édességek és kávé. Jöttek a bemutatkozások mindkét részről: az amerikai csapat tagjai az ország minden tájáról érkeztek közösségszervezők (pl. Chicago, Toledo, New York), és nagyon sokféle témában dolgoznak (pl. fogyatékos emberek jogai, munkanélküliség, egészségügy, lakhatás), a magyar részről pedig A Város Mindenkié hajléktalan aktivistái voltak jelen. Voltak tolmácsok is, akik fordítottak mindent magyarra, amit a vendégek angolul mondtak.

A bemutatkozás után bemutattunk nekik egy játékot („ún. kapus játék), amit mi nagyon sokszor játszunk. A vendégek először húzódoztak. Örültem, hogy én mentem ki először és a sok szembenézéssel elég hamar megtaláltam a kaput. Utána már az amerikaiak is kezdtek belerázódni és közösen játszottunk.

Aztán jött az ebéd, ami több fajta szendvics volt. Ebéd után kis csoportokra lettünk felosztva és úgy beszélgettünk a toborzásról, az érdekérvényesítésről és a hajléktalan emberek problémáiról. Szó volt a lakhatásról, a szegénységről és az emberi jogokról is, hogy minden embernek vannak jogai, amiket nem sérthet meg senki. Mi is kiállunk a jogainkért, ha kell demonstrálunk, tüntetünk. Érdekes dolgokat hallottam és sokat tanultam egész nap. Kiderült, hogy az Egyesült Államokban is van szegénység, nemcsak nálunk. Ők is harcolnak a hatóságokkal és a hivatalnokokkal. Azt hiszem, hogy a vendégeink is sok érdekességet tanultak tőlünk. Búcsúzáskor minden AVM aktivista adott egy amerikai vendégnek egy AVM-es jelvényt, aminek nagyon örültek. Én jól éreztem magam.

Képek a tapasztalatcseréről itt.

Köszönöm a megtiszteltetést!

2012. július 29.                                                                                                      Jáger János