Március 4.-én a Sirályban került sor a Marom Egyesület kerekasztal-beszélgetésére, melynek meghívott vendégeit mi választottuk ki és kerestük meg. Az esemény címe „Aktivizmus a hajléktalanságban” volt. Elég szép nézősereg gyűlt össze az emeleten, mire 19 óra után pár perccel elkezdtük.

A beszélgetésen felülreprezentált volt a Város Mindenkié, hiszen bár 5, hajléktalan emberek részvételével működő csoport képviseltette magát a kerekasztalnál (név szerint: AHA Színpad, A Város Mindenkié, Fedél Nélkül, Squat Csoport, Vagyunk Otthontalan Művészek Önsegítő Egyesülete), mégis csak az amatőr színjátszó-kör tagja nem vesz részt a munkánkban. Ez már alapvetően befolyásolta a beszélgetés menetét…

Ráadásul én voltam az egyik moderátor. Itt kezdődött a baj: saját kérdéseinket már feltettük a beszélgetés első felében, amivel irányt kívántunk mutatni a hallgatóságnak, de ez sajnos nem sikerült. A beszélgetés túlságosan általánossá vált, és lehetőséget adott néhány személynek és szervezetnek önreklámozásra. Ez az, amit meg kellett volna állítanom. De nem tettem.
 
És úgy éreztem, hogy sok-sok gondolati kört teszünk, miközben egyre távolodunk a beszélgetés koncepciójától és témájától…
 
Bár én nagyon elégedetlen voltam a beszélgetéssel és főként a saját teljesítményemmel kapcsolatban, a jelenlévők többsége, akik szinte semmit sem tudtak a hajléktalanságról, egészen jó visszajelzéseket adtak.
 
Mindenesetre azt gondolom, ebből az esetből tanulnunk kell, hogy a következő hasonló rendezvény jobban sikerüljön.

Vojtonovszki Bálint