A Város Mindenkié lakhatási érdekvédelmi csoport, tagjaink hajléktalanságot és lakásszegénységet megtapasztalt aktivisták, valamint szövetségeseik. Célunk, hogy kiálljunk a hajléktalan emberek méltóságáért és küzdjünk a lakhatáshoz való jogért és egy élhetőbb, emberséges Budapestért.

Tisztelt Kocsis Máté polgármester úr és tisztelt Sára Botond alpolgármester úr!

A Város Mindenkié csoport rendszeresen kritizálja a Józsefvárosi Önkormányzatot szegény bérlőire nézve hátrányos, pazarló lakásgazdálkodásáért, és tiltakozik a józsefvárosi szegények kerületből való módszeres kiszorítása ellen. Danó Andrásné Gizella, „jóhiszemű jogcím nélküli” bérlő tervezett kilakoltatását csoportunk nyomásgyakorlásának hatására a Józsefvárosi Önkormányzat végül utolsó pillanatban leállította, Gizellának azonban továbbra sem megoldott a lakhatása. Gizella, aki azóta csoportunk aktív tagja, nyílt levélben fordul Józsefváros vezetéséhez.

 A Város Mindenkié (AVM) és az Utcajogász októberben kezdeményezte azt az aláírásgyűjtést, amiben azt követeljük az Emberi Erőforrások Minisztériumától és Balog Zoltán minisztertől, hogy haladéktalanul találjanak megoldást a lakcím nélküli családok és gyerekek problémájára. Az AVM másfél hónap alatt 2500 aláírást gyűjtött össze, amiket 2016. december 6-án délelőtt egy Mikulás napi ünnepség keretében átadtunk a minisztérium képviselőjének.

Pfalz Aziz vagyok, A Város Mindenkié aktivistája. Ma Magyarországon lakhatási válság van, aminek az egyik következménye, hogy több, mint százezer ember nem tud megfelelő lakcímet létesíteni. Ezen belül több, mint 60 ezer embernek nincs érvényes lakcíme, több mint 20 ezer ember csak ún. települési szintű lakcímmel rendelkezik és több, mint 6000 embernek csak tartózkodási címe van. Ezek az emberek nemcsak attól szenvednek, hogy nincs biztonságos lakhatásuk, de attól is, hogy számtalan alapvető közszolgáltatáshoz (pl. szociális és egészségügyi ellátás, oktatás) nem jutnak hozzá. Ez a probléma különösen súlyosan érinti a gyerekeket.

Kovács Vera vagyok, A Város Mindenkié aktivistája. Mire jó egy lakcím? Adná magát a válasz, hogy egyrészt azt jelenti, hogy van hol lakni, és persze, ha valaki keresi, megtalálja az embert. Jó is lenne, ha ez ilyen egyszerű lenne, de ehelyett az van, hogy ma lakcím alapú a hozzáférés sokféle szolgáltatáshoz az egészségügyi ellátástól kezdve a pénzügyi segélyek és támogatások jelentős részéig.

Sziasztok! Csécsei Ilona vagyok, fotós aktivista. 2010 decemberében költöztem 5 gyermekemmel Budapestre albérletbe. Ahhoz, hogy a 2 általános iskolást tanév közben átvegye az oktatási intézmény, tartózkodási címet kellett létesíteni. A tulajdonos icipicit vacillált, de aláírta a lakcím bejelentőt.

 Tisztelt Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár!

Minket ért az a megtiszteltetés, hogy megköszönjük eddigi áldásos tevékenységét. Érdekes és tanulságos beszélgetés volt az M1 október 26-i műsorában, amiben Ön kifejtette a véleményét a hajléktalanellátó intézményrendszerrel kapcsolatban. Minden határon túl egyetértünk abban, hogy meg kell akadályozni az emberek hajléktalanná válását, a már hajléktalan emberek ellátásáról, életkörülményeinek javításáról gondoskodni kell, továbbá meg kell teremteni a kivezető utakat a hajléktalanságból.

A napokban egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megoldódjon a közel 4500 lakcím nélküli gyerek helyzete. A minisztérium hozzánk eljuttatott levele szerint munkacsoportot hoztak létre annak a problémának a kezelésére, aminek a létezését Czibere Károly első nyilatkozataiban még tagadta.

Ma Magyarországon lakhatási válság van, aminek az egyik következménye, hogy több, mint százezer ember nem tud megfelelő lakcímet létesíteni. Ezen belül több, mint 60 ezer embernek nincs érvényes lakcíme, több mint 20 ezer ember csak ún. települési szintű lakcímmel rendelkezik és több, mint 6000 embernek csak tartózkodási címe van. Ezek az emberek nemcsak attól szenvednek, hogy nincs biztonságos lakhatásuk, de attól is, hogy számtalan alapvető közszolgáltatáshoz (pl. szociális és egészségügyi ellátás, oktatás) nem jutnak hozzá. Ez a probléma különösen súlyosan érinti a gyerekeket.

Ma Magyarországon 4000 kiskorúnak nincs érvényes lakcíme, ami lényegében minden ellátásból kizárja őket és 1500 kiskorúnak csak ún. település szintű lakcíme van, ami nagyon megnehezíti, hogy hozzájussanak az ellátásokhoz. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szülei lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt. Ezek a gyerekek hiába magyar állampolgárok, a kirekesztő törvények miatt nem jutnak hozzá alapvető szolgáltatásokhoz.

Ha szeretnéd, hogy ez a helyzet megváltozzon, írd alá A Város Mindenkié, az Utcajogász Egyesület és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület petícióját Balog Zoltán miniszter részére!