Magyarország kormánya évek óta szisztematikus támadást intéz a hajléktalan emberek ellen, miközben továbbra sem biztosítja a megfelelő szociális támogatásokat és az emberhez méltó lakhatást, közölte az európai hajléktalanellátó szervezeteket tömörítő FEANTSA, a lakhatási jogokat figyelő Housing Rights Watch (HRW) és A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport egy egész napos, budapesti szakmai tanácskozás után 2013. április 12-én pénteken.

Kedves magyar barátaink, A Város Mindenkié aktivistái!          

Szolidaritásunkat küldjük nektek Franciaország egyik legszegényebb városából az emberi jogokért folytatott harcotokban, mert akciótok, amellyel elfoglaltatok egy lakatlan, üres épületet, hogy a hajléktalanok lakáshoz jussanak, legitim volt, és az is marad.

Nagyon közel érezzük magunkat harcotokhoz, amely a miénk is: „egy emberélet a világ minden aranyánál többet ér”. Az oktatáshoz, a munkához, a lakhatáshoz, az egészséghez, a kultúrához való jog bolygónk valamennyi lakójának egyetemes joga.

Homelessness is not a crime! Help us stop the Hungarian Parliament from enacting the criminalization of homelessness in the nation's Constitution.

* If you live in Hungary, join the demonstration against the 4th amendment of the constitution on March 9, 2013 at 3pm in Alkotmány utca! Spread the news, invite your friends!

2013. február 12-én részt vettem a Kelet-Harlemi Justice Committe által szervezett ún. Cop Watch, szó szerinti fordításban „zsaru-figyelő” tréningen. A Cop Watch lényege, hogy az állampolgárok alapvető jogaikkal élve biztosítják, hogy a rendőrök jogszerűen járjanak el azokkal az járókelőkkel, akikkel kapcsolatban kerülnek, pl. igazoltatás vagy más okból. A Cop Watch kialakulásának fő oka, hogy a New York-i rendőrök sokszor igen erőszakosak és visszaélnek a hatalmukkal az állampolgárokkal szemben. A Cop Watch egy alulról szerveződő állampolgári kontroll a rendőrség munkája felett. New York számos negyedében sok szervezet végez ilyen tevékenységet, és a hosszú távú cél, hogy minél több ember tanulja meg ennek a módszertannak az alapjait, hogy mind saját magát, mind másokat meg tudjon védeni a hatalom túlkapásaitól – az utcán és az élet minden területén.

2012. október 27-én, néhány nappal a téli kilakoltatási moratórium életbe lépése előtt Cécile Duflot francia lakhatási és területi egyenlőségi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a lakásszegénység és hajléktalanság elleni küzdelem egyik eszközének tekinti az üres lakások közcélú igénybevételét [réquisition]. A miniszter azt mondta, hogy tervei szerint még az év vége előtt lakáshoz juthatnak rászorulók ilyen módon.

Az ENSZ mélyszegénységgel foglalkozó és lakhatásügyi szakértői felszólították Magyarországot, hogy gondolja újra a közelmúltban életbe léptetett törvényi szabályozást, amely kriminalizálja a hajléktalanságot és az utcán élőembereket súlyos pénzbírságokkal, illetve szabadságvesztéssel fenyegeti.

2012. október 4-5-én Balog Gyula és én képviseltük A Város Mindenkié csoportot A Kis Tettek Politikája című workshopon Lipcsében, ami elsősorban mint tapasztalatcsere-fórum volt fontos nekünk. Nagyon jól sikerült a bemutatkozásunk, ezzel rögtön a workshop középpontjába kerültünk. Sikeresen népszerűsítettük az AVM-et és jelenlétünk által a különböző társadalmi osztályok közös cselekvése a workshop egyik fontos témájává vált.

Franciaországban a lakáspolitika a második világháború óta fontos helyet foglal el a közpolitikák között, és számos dimenziója van a lakbértámogatástól az ingatlanbefektetések szabályozásán és a kedvezményes/irányított hiteleken át a bérleti díj maximalizálásáig. A szociális bérlakás-szektor ennek a kiterjedt lakáspolitikának csak az egyik, ám nagyon fontos eleme. A francia politikai gondolkodásban a lakhatás ügye három szempontból is kétségbe vonhatatlanul közügynek számít: társadalmi (hiszen mindenkinek alapvető szükséglete, a lakás a társadalom működésének egyik alapköve), gazdasági (az építőipar a gazdaság egyik legnagyobb tőkét mozgató szektora, és az egyes háztartások is a lakásra költenek a legtöbbet, aminek a pénzügyi piacokra is hatása van), és az épített környezeti/városi (az épületek alapvetően meghatározzák egy város kinézetét, működésmódját).

Bulgáriában, Szófia külvárosaiban sok helyen viskókból álló telepeket húztak fel lakhatási gondokkal küzdő emberek. A szófiai önkormányzat néhány éve megkezdte ezeknek a telepeknek az eldózerolását. Bár az esetek nagy részében nem sikerült megállítani a bontásokat, a Batalova Vodenitsa nevű, többségében romák lakta negyed esetében a Bolgár Helsinki Bizottság a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitte az ügyet. A Bíróság 2008-as ítélete alapján a bontást az önkormányzatnak le kellett állítania, amíg az ott élők lakhatási helyzetét nem rendezik.