A halállal végződő fagyási sérülések lakosságszámhoz viszonyított száma hazánkban kiugróan magas. A CNN híradása szerint 2012 első két hónapjában közel annyian vesztették életüket Magyarországon kihűlés miatt, mint a sokkal népesebb Lengyelországban. A naptári tavasz kezdetén és a kilakoltatási moratórium lejáratának napján A Város Mindenkié csoport állásfoglalást tesz közzé a fagyhalál és a lakásszegénység összefüggéseiről. Az alábbiakban kifejtjük, hogy az utcán élő h emberek zaklatása, az alacsony jövedelműek lakhatási támogatásának csökkentése és a látványos krízisintézkedések helyett a kormányzat feladata az lenne, hogy felelős lakáspolitikával és megfelelő szociális támogatással megelőzze a tömeges lakásszegénységet és az aránytalanul sok fagyhalált Magyarországon.

A téli hideg leginkább a hajléktalan emberek egészségét, életét veszélyezteti. Különösen igaz ez akkor, ha az Európában elfogadott terminológiát elfogadva mind a közterületen, mind pedig a nem megfelelő lakáskörülmények között élő embereket is hajlék nélkülieknek tekintjük. A Hajléktalan-ellátó Szervezetek Európai Szövetsége (FEANTSA) szerint a nem megfelelő lakáskörülmények között élő emberek nem csupán a hajléktalanság „veszélyzónájában” élnek, hanem valójában hajléktalanok, mert a társadalmi kirekesztés miatt nem férnek hozzá az emberhez méltó lakhatáshoz. Egy bő évtizeddel ezelőtt született hazai meghatározás szerint ezeket a csoportokat együttesen otthontalan embereknek is lehet nevezni.

Noha a hajléktalan emberek hatósági zaklatása nem új keletű, 2010 óta a kormánypárti politikusok számos módon vetettek be hatósági erőszakot a közterületen élő emberek ellen, melyet gyakran a kihűlés elleni küzdelemmel igazoltak. Az egyik első ilyen intézkedés a hajléktalan emberek fővárosi aluljárókból történő kizárása volt még 2010-ben. Ezt követte 2011-ben az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” szabálysértéssé nyilvánítása és ennek – ismételt előfordulása esetén – elzárással büntetése, melyet jelenleg a Budapesten és Tatabányán alkalmazhatnak. Egy harmadik módszer a józsefvárosi szabálysértési iroda „melegedővé” történő átalakítása volt, mely a leghidegebb napokban az oda betévedő vagy a hatóságok által bevitt hajléktalan embereknek nyújtott ellátást azzal a kikötéssel, hogy a bent tartózkodók reggelig nem hagyhatták el a helyiséget.

A Város Mindenkié csoport 2011. november 23-án Kocsis Mátéval folytatott tárgyalása során országos szintű szakpolitikai javaslatokat tett a hajléktalanság felszámolására, és azt követelte az országgyűlési képviselőtől, hogy tegyen lépéseket a napokban elfogadott, a hajléktalan emberek elzárását lehetővé tevő törvénymódosítás hatályon kívül helyezésére. Az egyeztetésen kiderült, hogy Kocsis Máté szerint a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása visszaélésre adna lehetőséget, a rendészeti intézkedések bevezetésével azonban továbbra sincsenek fenntartásai.

̶   a "Magyar gyerek" sorozatból  ̶

ma csend vagyok

ma utcazaj

ma csöpp öröm

ma szörnyű
baj

ma almacsutka
kiflibél

2011. október 26. 9 óra
Zugló polgármesteri hivatal

Résztvevők:

Zuglói önkormányzat: Papcsák Ferenc (polgármester), Rozgonyi Zoltán (alpolgármester), Szili Adrián (városüzemeltetés), Novák Dóra (szociálpolitika), Cseke Vanda (sajtó)

A Város Mindenkié: Magyar Csilla, Schádi Tamás, Szigeti Adrienn, Takács Attila, Udvarhelyi Éva Tessza

A Város Mindenkié csoport bemutatása – Schádi Tamás

Zuglói kunyhóbontások – Takács Attila

Tudjuk, hogy a Zuglói Önkormányzat ellátja törvényi kötelezettségeit a szociális ellátások terén (CSÁÓ, nappali melegedő, népkonyha stb.). Ennek nagyon örülünk. Úgy tudjuk, hogy a kerületben működő éjjeli menedékhelyet is támogatja anyagilag (ami nem lenne kötelessége), azonban erről nem találtunk hivatalos adatot az önkormányzat holnapján.

Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a Francia úton súlyos hibákat követtek el, mert (1) jogszerűtlenül lakoltatták ki az itt élő embereket. Ezek az emberek itt éltek több éve és lakhatás céljára használták a kunyhókat. Az eldózeroláshoz és kilakoltatáshoz eljárást kellett volna lefolytatni, amiről az érintettek is tudnak és van jogorvoslati lehetőségük. Ha volt is eljárás, az érintettek akkor sem tudtak róla. (2) Az itt élő emberek saját maguk által megteremtett, önálló lakhatását egyéjszakás tömegszállásokra váltotta fel a kerület. A kerületben nem működik átmeneti szálló, csak éjjeli menedékhely és nappali melegedő

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2011. november 2-án egy gyermekét egyedül nevelő nő kilakoltatása ellen tiltakozott a Józsefvárosi Önkormányzat előtt. Az anyuka az olcsó lakhatás reményében kibérelt és lakhatóvá alakított egy lepusztult raktárhelyiséget, majd beköltözött gyermekével, amivel azonban szerződést szegett. A demonstráció hatására Rimán Edina alpolgármester egyeztetést kezdeményezett az érintettel.

Mata Józsefné Borsodból került Budapestre családjával, és lakhatást keresve tavaly nyáron bérbe vett egy, a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló raktárhelyiséget. A helyiség felújításával önerőből javított saját és gyermekei helyzetén, és jelentősen növelte a város egyik legszegényebb negyedében található, pusztuló önkormányzati ingatlan értékét. Helyzete rendezésére Mata Józsefné később lakássá történő átminősítési kérelmet nyújtott be, amit az Önkormányzat a szociális szempontok mérlegelése nélkül elutasított.

"A Józsefvárosi Önkormányzat néhány hónapja háborút indított az utcán élő hajléktalan emberek ellen, miközben újabb és újabb embereket dob az utcára," állítja a hajléktalan érdekvédő csoport. Mata Józsefné azért vett bérbe és alakított lakhatóvá egy raktárhelyiséget gyermekével, mert az európai viszonylatban is kiemelkedően alacsony magyarországi önkormányzati bérlakásállomány nem biztosított számára valódi lakhatási alternatívát.

Botrányos döntést hozott tavaly ősszel a Józsefvárosi Önkormányzat miután kiderült, egyik raktárhelyiségét bérlője nem rendeltetésszerűen használja. Takarosan felújította és lakhatóvá alakította ugyanis, és elkezdett benne élni gyermekével. Akkor borult ki a bili, amikor a bérlő jogi úton próbálta rendezni a jogszerűtlen helyzetet, és a helyiség lakássá való átminősítését kérte. A helyszíni szemlén kiderült, az átminősítésnek műszaki akadálya nincs. A bizottság mégis lesöpörte a kérelmet az asztalról, a családot pedig szélnek eresztette.

Irén, beteg férje és négy gyermeke Borsodból kerültek Budapestre. Az eladósodástól, az uzsorásoktól, a fojtó kilátástalanságtól menekültek, kimentettek némi pénzt, majd házukat hátrahagyták az őket vegzálóknak. Mindent feltettek egy lapra, mikor fülest kaptak egy ígéretesnek tűnő lehetőségről. Üresen áll a sok lepusztult raktárhelyiség a Józsefvárosban, az albérleti árak harmadáért bérbe vehetők, és idővel át is minősíttethetők lakássá. Megköttetett a szerződés az önkormányzattal.

A család több százezer forintból rendbe tette a szobát, kialakította a fürdőszobát, a mellékhelyiséget. A férfi időközben elhunyt. Amikor Irén beadta az átminősítési kérelmet, inkább közérthetőbb történetet kerekített: négygyermekes özvegy árvízkárosultnak adta ki magát, akinek háza a katasztrófában megsemmisült.

A vagyonkezelői előterjesztésből két dolog látszott körvonalazódni. Az, hogy az átminősítésnek műszaki akadálya nincs, és az, hogy Irén még némi plusz pénzt is hozott a kerület konyhájára. Ehhez képest szakmai javaslat címen csupán egy deklarációt olvashatunk: "nem javasoljuk az átminősítést".

Kilakoltatás előtt egy gyermekét egyedül nevelő anyuka!

Ha
- lenne több száz üres helyiséged,
- amire csak folynak el a millióid,  
- amiből az egyik raktárt a bérlője felújította és lakhatóvá tette:
te utcára tennéd őt gyermekével együtt télvíz idején?

A Józsefvárosi Önkormányzat IGEN! 

Tiltakozz!

Követeld velünk, hogy Mata Józsefné és gyermeke megtarthassa lakhatását!

Hol? Józsefvárosi Önkormányzat épülete előtt (1082 Budapest, Baross u. 63-67.)
Mikor? 2011. november 2., szerda, 10 óra

Zavar, hogy csak a 8. kerületben legalább 488 önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul?

Tudod, hogy az önkormányzat 2.080.212 Ft-ot költ ezekre az ingatlanokra havonta?

Dühít, hogy ennek ellenére Budapesten több mint 4 000 ember él az utcán, több ezer rászoruló kényszerül drága albérletekbe vagy erejét meghaladó hitelfelvételre?

Vegyél részt a VIII. kerület üresen hagyott ingatlanjainak dokumentálásában!

Időpont: 2011. október 2. (vasárnap) 14h
Találkozó: VIII. ker., Harminckettesesek tere, a szobornál

(A sikeres közreműködésünkről a család védelmében csak az eset után néhány héttel, és a konkrétumok mellőzésével számolunk be.)

A Város Mindenkié néhány hete sikerrel működött közre egy díjhátralékos család és az önkormányzat közötti közvetítésben, aminek eredményeként sikerült megelőzni egy kilakoltatást az egyébként igen rossz állapotú (bár a család által szépen felújított és rendben tartott) kicsi önkormányzati bérlakásból.

Egy szociális munkás szimpatizánsunkon keresztül értesültünk az ügyről, az utolsó pillanatban. A csoport két aktivistája a kilakoltatásra kijelölt napot megelőző este érte utol otthonában a családot. Az egyeztetés eredményeképpen sikerült elérni, hogy a család újra megpróbálkozzon az önkormányzat lakásügyi osztályával való párbeszéddel, tekintettel a kilakoltatás elrendelése óta a családnak megítélt adósságcsökkentő támogatásra. A Város Mindenkié csoport egyik aktivistája és önkéntes jogásza kísérte el a család két tagját, és közösen sikerült elérni, hogy az önkormányzat ügyfélfogadási időn kívül is szóba álljon a családdal, és a megváltozott körülményekre tekintettel az utolsó pillanatban leállítsák a kilakoltatást.

2011. szeptember 8.                                                                                          Misetics Bálint

Tudtad, hogy csak a VIII. kerületben legalább 488 önkormányzati lakás áll üresen, kihasználatlanul?

Tudtad, hogy az önkormányzat havonta több, mint  2 millió forintot költ ezekre az ingatlanokra?

Tudtad, hogy ennek ellenére Budapesten több mint 4000 ember él az utcán és több ezer rászoruló kényszerül drága albérletekbe vagy erejét meghaladó hitelfelvételre?

Részese akarsz lenni annak, hogy ez ne így legyen? Vegyél részt a kampányunkban!

Számold meg velünk, hol és hány önkormányzati lakás áll üresen a VIII. kerületben!

Célunk, hogy a józsefvárosi önkormányzat:

- az üres lakásokat és lakhatásra alkalmas épületeket hasznosítsa a rászorulók számára lakhatás céljából.
- növelje a megfizethető szociális bérlakások számát.
- rendezze az átláthatatlan bérlői viszonyokat.

Jelentkezz résztvevőnek az együttműködéshez!

Kontakt: 06-20-4499-110, Vojtonovszki Bálint, avarosmindenkie@gmail.com